Idegességgel jár: "Az állatvilágban, de még a primitív emberi társadalmakban is az életben maradás feltétele az, hogy az egyén azonnal felismerje a veszélyt és eldöntse: küzd vagy menekül. Veszélyhelyzetekben az ideg- és hormonrendszer azonnal adrenalint és mellékvese-kéreg hormonokat (kortizolt) mozgósít, s minden szerv működését a küzdés vagy menekülés szolgálatába állítja."
Lássuk tehát pontosabban, mi is játszódik le szervezetünkben. Belső szerveink működését vegetatív idegrendszerünk irányítja. A vegetatív idegrendszer szimpatikus és paraszimpatikus oldalból tevődik össze. A szimpatikus idegrendszer szakosodott a vészhelyzetek elhárítására, míg a paraszimpatikus elsősorban a táplálkozás, a regenerálódás szolgálatában áll. A "vészhelyzet" (jön az ellenőr!!!) hatására, (pontosabban - mint később látni fogjuk - annak hatására, amit vészhelyzetnek tartunk) a szimpatikus oldal, aktiválódik, ennek hatására gyorsul a légzés, a szívműködés, emelkedik a vérnyomás, fokozódik az izomfeszülés. A szimpatikus idegrendszer "kihelyezett tagozata" a mellékvese velő nagy mennyiségű adrenalint termel, ami fokozza az izmok vérellátását, és biztosítja a megfelelő "üzemanyag-ellátásukat" is: a májban található raktárakból cukrot szabadít fel, növelve ezzel a vércukorszintet. Mindehhez a hormonrendszer megfelelő hátteret biztosít. Az agyalapi mirigy közbenjárására a mellékvese kéreg kortizolt termel, ami segíti és stabilizálja a szimpatikus hatásokat.
Mindezen hatások összességeként szervezetünk készen áll a veszély elhárítására. Érzékszerveink kiélesednek, gondolkodásunk tisztul, reakcióink gyorsulnak, izmaink erőtől duzzadnak, s elegendő cukor és oxigén áll rendelkezésükre a hatékony, gyors, erőteljes működéshez. Minden az izomműködés - a menekülés vagy küzdelem - szolgálatában áll.
Mindez roppant hasznos, sőt elengedhetetlen egy nyúl számára, ha farkas elől menekül, a macskának, ha kutyával kerül szembe, két vetélkedő szarvasbika küzdelme esetén, sőt az ősembernek sem volt más választása, ha mamuttal találkozott, mint elfutni, vagy harcba szállni vele. De nem jó ez a városlakónak! A mai stressz természete nagymértékben változott. Ritkán kerülünk szembe olyan szituációval, ahol a fizikai harc vagy menekülés megoldást jelentene. (Legalábbis bízunk benne, hogy senki sem akar fizikai harcba kerülni az ellenőrrel...) A társadalmi játékszabályok rákényszerítenek minket, hogy uralkodjunk magunkon.
Ha a stresszhelyzetet testi reakció - küzdés vagy menekülés - követi, akkor a szervezet egyáltalán nem vagy alig károsodik. Akkor sincs veszély, ha a harag, bosszúság, indulat csak átmeneti, könnyen lereagáljuk, vagy gyorsan túltesszük magunkat rajta. Ha azonban az élettani válasznak - a társadalmi következmények miatt - nincs szabad tere, tartós, vagy túl gyakran ismétlődik, akkor a testet halmozódó negatív hatás éri. Tartós stresszhatás esetén (azaz, ha a bliccelésből sportot űzünk) egy bizonyos ideig a szervezet képes alkalmazkodni a stresszhez, ez az alkalmazkodóképesség azonban véges, és túlzott igénybevétel, megterhelés esetén kimerül.
A szervezetben stressz hatására mindig a „leggyengébb láncszeme szakad el”, kialakul a betegség, végül – segítség nélkül – akár halál is bekövetkezhet.
(az anyag alapjának forrás: Dr. Valló Ágnes)
Ez egy egyszerű valószínűségszámítási feladat, ahol a következő paraméterek ismertek:
1. A menetjegy (azaz a nyugodt utazás) ára: 350 Ft
2. A bírság/pótdíj összege: 16000 Ft
Ebből a két adatból a következő hányados adódik: 16000/350=45,7
Ez tehát azt jelenti, hogy a bírság összegéből (kerekítve) 46 vonaljegyet tudunk megvásárolni. Tehát ha pusztán matematikailag közelítünk a problémához (és az erkölcsi, jogi stb. dolgoktól most - ceteris paribus - eltekintünk), akkor ez azt jelenti, hogy akkor éri meg csalni, ha azzal anyagilag jobban járunk.
Anyagilag pedig akkor járunk jobban a blicceléssel a fenti osztás eredményének ismeretében, ha legalább 46-szor tudunk úgy utazni, hogy nem kap el az ellenőr. Azaz, ha minden 47. utazáskor lebukunk, akkor már (mégegyszer hansúlyozva: kizárólag matematikailag vizsgálva) érdemesebb kifizetni a büntetést. Ez százalékosan kifejezve azt jelenti, hogy ha az ellenőr esélye 2,1%-nál nagyobb az adott járaton, akkor érdemesebb megvenni a jegyet, mind beleszaladni egy tetemes büntetésbe!
Jó tanács (matematikailag is): Vegyük meg a vonaljegyet, vagy bérletet!
forrás: BKK
Az ellenőrtől átvett csekkel a pótdíj befizetését 30 napon belül bármelyik postahivatalban elintézheti. A csekk kitöltésekor a következőkre érdemes figyelni:
• Minden esetben a pótdíjazott nevét és címét kell feltüntetni a befizető adatainál. A pótdíj összege – 16 000 forint – már rajta van a csekken, de az összeget több helyre és betűvel is ki kell írni. A csekken beírásokat javítani nem lehet.
• Az olvashatóság érdekében célszerű nyomtatott nagybetűkkel kitölteni a csekket.
• Hibás kitöltéskor (mivel javítani nem lehet) javasoljuk a 4. pont szerinti átutalásos pótdíjbefizetést.
A pótdíjbefizetésre belföldi postautalványon, az úgynevezett „rózsaszín csekken” NINCS lehetőség.
forrás: BKK.hu
Közleményként fel kell tüntetni a pótdíjazott utas nevét és egy azonosítót (pótdíjazás dátuma, hivatkozási szám, levelezési iktatószám, fizetési meghagyás ügyszáma, felszólítólevél azonosítója).
A pótdíjazás napjától számított 30 napon belül az ellenőrtől kapott csekkről közleményként a pótdíj-csekken szereplő adatokat kell felhasználni, illetve megadni.
forrás: BKK.hu
Szólj hozzá Te is!