A cégautóadót fő szabály szerint negyedévenként önadózással (mely ez esetben adómegállapítási-, adóbevallási- és adóbefizetési kötelezettséget jelent) kell megállapítani a naptári év minden olyan hónapjára, amely(ek)ben az adókötelezettség fennáll(t). A bevallást a negyedévet követő hónap 20. napjáig kell benyújtani az állami adóhatósághoz, az általa rendszeresített nyomtatványon, és ugyaneddig esedékes az adó megfizetése is a Magyar Állam-kincstárnál vezetett 10032000-01076167 számú, NAV Cégautóadó bevételi számla elnevezésű számlára.
Kivételesen az öröklés útján megszerzett személygépkocsi után az adókötelezettséget a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésének negyedévét követő hónap 20. napjáig kell teljesíteni. A cégautóadó bevallására a 2015. évben –minden adóalany, tehát a magánszemélyek vonatkozásában is – a 1501-es bevallás szolgál. A cégautóadó alól mentes személygépkocsi adóját nem kell megállapítani, arról nem kell bevallást adni. (forrás: NAV)
A magánszemély tulajdonában álló, akár belföldi, akár külföldi nyilvántartásban szereplő gépkocsi után akkor áll fenn az adókötelezettség, ha utána az Szja tv. szerint tételes költségelszámolási módszerrel költséget, értékcsökkenési leírást (a továbbiakban együtt: költséget) számoltak el.
A személygépkocsi utáni költségnek, ráfordításnak a személygépkocsi üzemeltetésével közvetlenül összefüggő, kizárólag a személygépkocsi tulajdonlása, használata esetén felmerülő költségek minősülnek. Különösen ide tartozik a személygépkocsi üzemanyag-kenőanyag költsége, az adóéven belül elhasználódó tartalék alkatrészek költsége, a javítás, a karbantartás díja, a személygépkocsi bérleti-, illetve lízingdíja, az értékcsökkenési leírás, a kötelező felelősségbiztosítás, baleseti adó és a casco díja, a gépjárműadó.
Tételes költségelszámolás,ha a magánszemély útnyilvántartás alapján a személygépkocsi után a hivatali, üzleti célból megtett utak arányában tételesen számolja el a költségeket. Nem minősül tételes költségelszámolásnak, amikor az egyéni vállalkozó vagy az őstermelő igazolás nélkül havi 500 kilométer utat számol el átalányban.
A költségek tételes elszámolására egyebekben az Szja tv. járművek költségeire vonatkozó szabályai irányadóak.
Cégautóadó szempontjából személygépkocsinak minősül a négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, azzal, hogy idetartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű és a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó és az önjáró lakóautó is. Személygépkocsinak minősül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű olyan gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi) is, amelynek a rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a felhasználás szerinti terhek szállítására bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor.
Az előzőek alapján tehát a vezetővel együtt több mint nyolc fő szállítására alkalmas (mikrobusz, transzporter, autóbusz), valamint a 2500 kg-ot meghaladó együttes tömegű vegyes használatú tehergépjárművek nem számítanak személygépkocsinak. Tehergépjárműnek számít, ha a járművet gyárilag úgy alakították ki, hogy átalakítva sem alkalmas kettőnél több utas szállítására. Ilyenkor az együttes tömegre vonatkozó feltételt nem kell vizsgálni. Ha azonban a jármű alaptípusa szerint kettőnél több utas szállítására is alkalmas lett volna, akkor a 2500 kg-ot el nem érő együttes tömeg esetén személygépkocsinak minősül abban az esetben is, ha oly módon távolították el például a hátsó üléseket, hogy azokat már utóbb sem lehet visszaszerelni, és ha ennél fogva valójában nem alkalmas már kettőnél több utas szállítására. (Forrás: NAV)
Ha a személygépkocsinak több tulajdonosa van, akkor a tulajdonosok (mint tulajdonostársak) a tulajdoni hányadaik arányában minősülnek adóalanynak, azaz a fizetendő cégautóadót a tulajdoni hányadukkal arányosan viselik. Ha a közös tulajdonban levő személygépkocsinak magánszemély és nem magánszemély egyaránt (Országos Járműnyilvántartás szerinti) tulajdonosa, akkor ez a személygépkocsi az adó tárgya és utána adót kell fizetni azzal, hogy a fizetendő adó a tulajdonosok között tulajdoni hányaduk arányában megoszlik. Fennáll az adókötelezettség akkor is, ha két magánszemély közös (Országos Járműnyilvántartás szerinti) tulajdonában levő személygépkocsi után csak az egyik magánszemély tulajdonos számol el költséget. A cégautóadót a tulajdonostársak ilyenkor is a tulajdoni hányaduknak megfelelően viselik. (Forrás: NAV)
a. amelyet a megkülönböztető és figyelmeztető jelzéstadó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló jogszabály előírásainak megfelelően megkülönböztető jelzést adó készülékkel szereltek fel;
b. amelyet az egyházi jogi személy elsődlegesen vallási vagy azzal közvetlenül összefüggő más tevékenysége ellátásához üzemeltet;
c. amelyet a személygépkocsi kereskedelemmel üzletszerűen foglalkozó személy vagy szervezet kizárólag továbbértékesítési céllal szerzett be;
d. amely kizárólag halottszállításra szolgál;
e. amelyet a betegségmegelőző vagy gyógyító céllal, szociális céllal, az egészségkárosodott, hátrányos helyzetűek segítésére létrehozott alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló jogszabályban meghatározott célszervezet kizárólag súlyosan fogyatékos magánszemély(ek) rendszeres szállítására üzemeltet, ha működési szabályzatából, gazdálkodásából – az összes körülmény figyelembevételével – egyértelműen megállapítható, hogy az üzemeltetés ténylegesen az említett cél érdekében történik;
f. amelyet kizárólag az egészségbiztosítási szerv által – az egészségügy társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló jogszabály alapján finanszírozott háziorvosi, házi gyermekorvosi tevékenység ellátása érdekében, valamint az egészségügyi államigazgatási szerv törvény alapján kizárólag betegségmegelőző, gyógyító, egészségkárosodást csökkentő közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi alapfeladatának ellátása érdekében üzemeltetnek
g. amely külön jogszabály szerint haditechnikai terméknek minősül, és amelyet a Magyar Honvédség Magyarország függetlenségének, területi épségének, nemzetközi szerződésekben rögzített határainak, lakosságának és anyagi javainak védelme érdekében üzemeltetet
h. amely törvényes öröklés eredményeként a magyar állam tulajdonában áll, azon hónap utolsó napjáig, melyben a személygépkocsi vagyonkezelői vagy használati jogát a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. más személynek vagy szervezetnek nem adja át. (forrás: NAV)
Szólj hozzá Te is!