Egyetem/főiskola felvételi ponthatárok kalkulátor

Hány ponttól vesznek fel?

Felsőoktatási, egyetemi, főiskolai felvételi ponthatárok 2015. évi kalkulátora. Válaszd ki a keresett felsőoktatási intézményt, add meg a szak/kar nevét, a képzési szintet és munkarend fajtáját és máris megtudod, hogy mennyi az állami ösztöndíjas vagy az önköltséges ponthatár!

Alapképzési szak: Az alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor) és szakképzettség szerezhető. Az alapfokozat – mint első felsőfokú végzettségi szint – felvételi feltétele az érettségi végzettség (érettségi bizonyítvány), a végzettség pedig feljogosít a munkaerőpiacra való belépésre, illetve – sikeres felvételi eljárást követően - mesterképzés megkezdésére.


Osztatlan mesterképzés: Néhány – a korábbi képzési rendszer szerinti – egyetemi szintű szak az új, ciklusos felsőoktatási képzési rendszerben osztatlan mesterképzés maradt. Ugyancsak osztatlan mesterképzésként kerülnek meghirdetésre a kétszakos – egyes esetekben egyszakos – tanárképzések. Az osztatlan mesterképzések bemeneti feltétele érettségi végzettség (érettségi bizonyítvány), a jellemzően 10-12 féléves képzések mesterfokozat és szakképzettség megszerzésével zárulnak.


Felsőoktatási szakképzés: a felsőoktatási intézmények által folytatott, felsőfokú végzettséget nem adó szakképzés, melynek felvételi feltétele az érettségi végzettség (érettségi bizonyítvány) megléte. Felsőoktatási szakképzésben felsőfokú szakképzettséget tanúsító oklevelet lehet szerezni. Az adott képzési terület alapképzési szakján való továbbtanulás esetén a felsőoktatási szakképzés képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott kreditekből legalább 30 kreditet kell elismerni.


Mesterképzés: A mesterképzésben mesterfokozat (magister, master) és szakképzettség szerezhető. A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. Mesterképzésre az vehető fel, aki felsőfokú végzettséggel, tehát a korábbi képzési rendszer szerinti főiskolai illetve egyetemi szintű végzettséggel vagy az új, ciklusos képzési rendszer szerinti legalább alapfokozattal rendelkezik. Egyes szakok esetében egyéb feltételek is lehetségesek.

forrás: felvi.hu

Nappali képzés lényege: A felsőoktatási törvényben meghatározott teljes óraszámban folytatott képzés, amelyben a képzés félévenként legalább háromszáz tanórából áll, illetve amelyet heti öt napból álló tanítási hét keretében, főszabályként munkanapokon kell megszervezni. Ez utóbbi rendelkezéstől a felsőoktatási intézmény hallgatói önkormányzatának egyetértésével el lehet térni.


Esti képzés: A részidős munkarendű képzés egyik fajtája (a részidős képzés időtartama a teljes idejű képzés tanóráinak legalább harminc, legfeljebb ötven százaléka lehet). Az esti munkarend olyan oktatásszervezési rend, amely szerint a hallgatók tanóráira a szorgalmi időszakban munkanapokon tizenhat óra után vagy a heti pihenőnapon kerülhet sor.


Levelező képzés: A részidős munkarendű képzés másik fajtája (a részidős képzés időtartama a teljes idejű képzés tanóráinak legalább harminc, legfeljebb ötven százaléka lehet). A levelező munkarend olyan oktatásszervezési rend, mely szerint – az érintett hallgatókkal kötött eltérő megállapodás hiányában – a hallgatók tanóráira tömbösítve, legfeljebb kéthetenként munkanapokon vagy a heti pihenőnapon az intézményben, valamint a képzés fennmaradó részében a távoktatás módszereinek alkalmazásával kerül sor.


Távoktatásos képzés: Sajátos információ-technológiai és kommunikációs taneszközök, valamint ismeretátadási-tanulási módszerek, digitális tananyagok használatával az oktató és hallgató interaktív kapcsolatára és az önálló hallgatói munkára épülő képzés, amelyben a tanórák száma nem éri el a teljes idejű képzés tanóráinak harminc százalékát.

forrás: felvi.hu

Hány ponttól vesznek fel?
Egyetem/főiskola felvételi ponthatárok kalkulátor
Kiszámolom!

Lehet hogy ezek is tetszenének: