Mennyibe kerül egy gépjármű eredetiség vizsgálata 2024-ben?

Eredetiségvizsgálat díja - szabályozás

Érintett járművek:

- személygépkocsi, - motorkerékpár, - négykerekű segédmotoros kerékpár, - tehergépkocsi, - autóbusz, - mezőgazdasági vontató, lassú jármű, - pótkocsi

Kérelemre induló, közlekedési igazgatási eljárásként kell az előzetes eredetiség vizsgálatot lefolytatni a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI.30.) BM rendelet által előírt esetekben: „(2) Az előzetes eredetiségvizsgálatot - a (9)-(10) bekezdésekben foglaltakat kivéve - el kell végezni:

a) Első forgalomba helyezéskor: a 38. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt eseteket kivéve a használt jármű, továbbá a gyártótól származó járműkísérő lappal nem rendelkező új jármű, valamint a járműnyilvántartásba korábban még nem vett lassú jármű, vagy egyéb jármű első forgalomba helyezésekor;

b) Ismételt forgalomba helyezéskor: a forgalomból végleg, illetve átmeneti időszakra kivont járművek ismételt forgalomba helyezésekor, illetve a forgalomból ideiglenesen kivont járművek esetén az ismételt forgalomba helyezéskor akkor, ha tulajdonos változás következett be;

d) Az alvázszám megváltoztatásakor: a jármű alvázszámának megváltoztatásával járó műszaki beavatkozást (alvázszámot hordozó szerkezeti elem, alváz vagy karosszéria cseréje) megelőzően;

e) Biztosítási eseménykor: biztosítási esemény - kárrendezés - kapcsán forgalomból kivont jármű ismételt forgalomba helyezésekor;

f) Tulajdonos változás esetén: a jármű - kivéve a lassú járművet és a lassú jármű pótkocsiját - tulajdonjogában bekövetkezett változás nyilvántartásba vételekor

Az eredetiségvizsgálatra azért van szükség egy adás-vétel esetén, hogy a tulajdonosváltáskor egyértelműen kiderüljön, hogy a gépjármű amit eladunk/megvásárolunk nem lopott-e. Az eredetiségvizsgálat elkészíttetését egyaránt kezdeményezheti az eladó is, és a vevő is. Általában az ezzel járó költség az adás-vételi alku tárgya a vevő és az eladó között, tehát alapvetően megegyezés kérdése.

A Számoldki.hu által megkérdezett szakértők elmondása alapján megszűnt hazánkban az a gyakorlat, hogy az eladó fizeti ezt a költséget, hiszen "neki kell bizonyítani azt, hogy a gépjármű nem lopott". Ha ezt a gondolatmenetet követjük, akkor azt is állíthatnánk, hogy a vevőnek kell ezt kifizetnie, hogy "meggyőződjön arról, hogy amit vásárol, az nem lopott", azaz a pénzét egy tiszta eszközbe fekteti.

Megkérdezésünk szerint a gyakorlatban kb. 90%-ban a vevő szokta megfizetni a eredetvizsga díját.

A gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást a jármű korábbi tulajdonosának (eladó) és az új tulajdonosnak (vevő) is be kell jelentenie az okmányirodában.

A korábbi tulajdonosa bejelentést megteheti a teljes bizonyító erejű magánokirat (vagy közokirat) eredeti példányának benyújtásával (ez magyarul az adás-vételi szerződés egyik példányát jelenti) vagy annak másolata postai vagy elektronikus úton történő megküldésével a változástól számított 8 napon belül.

A közlekedési igazgatási hatóság a 304/2009.(XII.22.) Korm. rendelete szerinti adattartalmú teljes bizonyító erejű magánokirat, illetve annak másolata alapján a bejelentés tényét és időpontját a nyilvántartásba 3 napon belül bejegyzi.

A tulajdonjog-átruházás ténye és időpontja a jármű nyilvántartásba nem jegyezhető be, ha a bejelentés tárgyát képező járművön érvényes forgalmazási korlátozás szerepel a nyilvántartásban.

Az új tulajdonos a bejelentést személyesen vagy meghatalmazott útján teheti meg a teljes bizonyító erejű magánokirat (vagy közokirat) eredeti példányának benyújtásával és a jogszabályban meghatározott egyéb feltételek teljesítésének igazolásával a változástól számított 15 napon belül.

forrás: kormanyhivatal.hu