Az emberiségnek azután vált egyre fontosabbá majd nélkülözhetetlenné a távolság mérése, miután felhagyott a nomád életmóddal. A földművelés kialakulása, a házak építése és a kereskedelem beindulása mind-mind szükségessé tették a távolságmérés mind pontosabb formáját.
A mai világunkban - melyet egyre inkább a technológia ural - pedig különösen fontos a távolság nagyon precíz meghatározása (gondoljunk csak a mikro-elektronikára, nanotechnológiára vagy akár a távoli galaxisokat kutató csillagászatra).
Nem mindig volt kéznél az embereknek vonalzó, logaléc, vagy akár colostok, mint napjainkban. Ami kéznél volt viszont már az ősidőkben is az nem más, mint maga a kéz! Ezt a testrészét használta az emberiség a távolság mérésére, méghozzá úgy, hogy egységnek tekintette az újjhegy és a könyék közötti távolságot. A mértékegységet az egyszerűség kedvéért 'könyök'-nek hívták. A probléma annyi volt vele, hogy ahány ember, annyi 'könyök', így ez a mérési módszer nem volt túl precíz.
Egy régi történet szerint az első pontosan definiált 'távolság-egységet' I. Henrik angol király (1100-1135) határozta meg az alábbiak szerint: egy 'yardstick' pontosan az a távolság amely a király orrának hegye és a király kinyújtott kezének hüvelykullya közötti távolság.
A távolság SI mértékegysége: méter (m)
Az életben sokszor találkozunk olyan szituációkkal, mikor hirtelen nem tudjuk, "mennyi is az annyi"... Ha iszunk egy pint sört Angliában, vagy épp szeretnénk megvenni egy telket, amelyet hektárban vagy ne adj isten "ár"-ban adnak meg.
Számos esetben szükségünk lehet térfogat, terület vagy akár tömeg mértékegységek átváltására is.
Szólj hozzá Te is!