Mennyi adót kell fizetni ingatlan értékesítése esetén 2024-ben?

Már maga a kérdés felvetése sem teljesen pontos, hiszen az ingatlan eladásakor fizetendő adó kulcsa nem változik évről évre (kivéve akkor, ha a törvényben rögzített, jelenleg 15%-os mértékű egykulcsos személyi jövedelemadó változna), mégis egyre kevesebb adót kell befizetnünk, ahogyan telnek az évek. Mindez azért van, mert a jogszabály az adó alapját csökkenti évről évre, ezért csökken az általunk fizetendő összeg.

Hogyan számolhatjuk ki a fizetendő adót?

Ha józan paraszti ésszel szeretnénk megérteni, hogy miért és mennyi adót kell fizetnünk lakás, lakóingatlan eladása esetén, hát álljon itt egy példa:

1. SZJA = Személyi Jövedelem Adó - Ha már az adó elnevezéséből indulunk ki, rájövünk, hogy miről is szól ez. Az emberek JÖVEDELMÉT szeretné az állam megadóztatni. Tehát nem a pénzünket akarják elvenni, hanem abból kérnek részesedést, ha JÖVEDELEM keletkezik.

2. Csak nyereség esetén kell fizetni: Adót tehát csak akkor kell fizetni, ha nyertünk az ingatlanon! Tehát ha valaki 10 millióért vett egy lakást valamikor és azt 9 millióért eladja, akkor ezen az "üzleten" 1 millió forintot vesztett. Miért kellene egy ilyen ingatlan értékesítéskor még adót is fizetni??!! Nem is kell! Szóval ha az eladási ár nem éri az ingatlan vételárát, akkor nincs mit gondolkozni és számolni sem: nincs adó fizetési kötelezettségünk! És pont.

3. Évről évre csökken a fizetendő adó alapja: Ha az ingatlan adás-vételen nyereségünk volt, akkor a személyi jövedelemadót (jelenleg egykulcsos, mértéke: 15%) aszerint kell megfizetnünk, hogy hány év telt el az ingatlan vásárlása és eladása között (a dátumoknál mindig a Földhivatal bejegyző adatainak dátuma az irányadó).

A számítás módja: ELADÁSI ÁR - VÉTELI ÁR - ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK = ADÓALAP

Fizetendő adó: ADÓALAP x 0,15

Az adóalap az évek múlásával az alábbi módon csökken:

Lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény és a hozzá tartozó földrészlet (ideértve azt is, amelyet a lakáshoz tartozó földhasználati jog terhel) átruházása esetén a jövedelem a számított összeg:

1. 100 %-a a megszerzés évében és az azt követő évben,
2. 90 %-a a megszerzés évét követő második évben,
3. 60 %-a a megszerzés évét követő harmadik évben,
4. 30 %-a a megszerzés évét követő negyedik évben,
5. 0 %-a a megszerzés évét követő ötödik és további évben.

Legegyszerűbb, ha az adó kiszámításához használod ingatlan eladáskor fizetendő adó kiszámítása kalkulátorunkat.

Értéknövelő beruházásnak minősül az ingatlan szokásos piaci értékét növelő ráfordítás, azzal, hogy szokásos piaci értéket növelő ráfordításnak minősül az az igazolt kiadás is, amely ingatlan átruházása esetében az átruházást megelőző 24 hónapon belül és az átruházásról szóló szerződés szerinti bevételnek az 5%-át meghaladó mértékben az ingatlan állagmegóvása céljából történt. (forrás: NAV)

Értékesítési költségek jogcímen elszámolhatók az ingatlan értékesítése kapcsán felmerült, számlával igazolható tételek.

Elszámolható például az ingatlan hirdetésének számlával igazolt költségei, az ingatlan értéákbecslés és az ingatlan közvetítő szintén számlával igazolt díjai.

Amennyiben az értékesített ingatlan az ingatlan nyilvántartásban nem lakóingatlanként (lakás, lakóház stb.) van bejegyezve (tehát pl. nyaraló, üdülő, telek, termőföld, garázs, pince stb.), akkor az eladása esetén fizetendő adó is eltérő módon számítandó ki.

NEM lakóingatlan eladása esetén fizetendő adót, IDE kattintva kalkulátorunk segítségével tudod kiszámolni.