Avagy hogyan ne haljak éhen nyugdíjasként...

A nyugdíjba vonulásod pontos időpontját kiszámolhatod a 'Mikor leszek nyugdíjas?' kalkulátorunk segítségével.

Az öregségi nyugdíj olyan saját jogú nyugellátás, amely meghatározott életkor (öregségi nyugdíjkorhatár) elérését követően, meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén jár. Mindkét jogosultsági feltételnek együttesen kell teljesülnie Magyarországon.

A társadalombiztosítási öregségi nyugdíj típusai:
- öregségi teljes nyugdíj,
- öregségi résznyugdíj,
- nők kedvezményes öregségi nyugdíja

Az öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, legalább 20 év szolgálati időt szerzett és biztosítással járó jogviszonyban sem belföldön, sem külföldön nem áll.

Öregségi résznyugdíjra jogosult az a személy, aki húsz év szolgálati idővel nem rendelkezik, de legalább tizenöt év szolgálati időt szerzett, a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és biztosítással járó jogviszonyban sem belföldön, sem külföldön nem áll.

Az öregségi nyugdíj attól a naptól állapítható meg, amelytől valamennyi jogosultsági feltétel teljesült. Amennyiben az igénylő részére munkanélküliség esetére járó ellátást folyósítanak, öregségi nyugdíjat legkorábban a munkanélküliség esetére járó ellátás folyósításának megszűnését követő naptól lehet megállapítani.

Ha a korhatár előtti ellátásban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a korhatár előtti ellátás összegét öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani.

Melyek az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárok?

Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár az 1952. január 1-je előtt születetteknél – nők és férfiak számára – egységesen a 62. betöltött életév. 2010. január 1-jétől fokozatosan 62-ről 65 évre emelkedik az öregségi nyugdíjra jogosító nyugdíjkorhatár.

Az öregségi nyugdíjkorhatár az alábbiak szerint módosul:

    aki 1952-ben született, annak a 62. életév betöltését követő 183. nap,
    aki 1953-ban született, annak a betöltött 63. életév,
    aki 1954-ben született, annak a 63. életév betöltését követő 183. nap,
    aki 1955-ben született, annak a betöltött 64. életév,
    aki 1956-ban született, annak a 64. életév betöltését követő 183. nap,
    aki 1957-ben született, annak a betöltött 65. életév.

 (forrás: kormanyhivatal.hu)

Kapcsolódó jogszabály: 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról

A 2014. január 1-én életbe lépett új adójogszabályok egy új lehetőséget kínálnak számunkra, hogy befizetett adónkról rendelkezzünk, méghozzá úgy, hogy az a saját zsebünkbe vándoroljon vissza! Nézzük, hogyan lehetséges mindez!

2014 januártól az adókedvezmény nyugdíjbiztosításokra történő kiterjesztésével  megvalósult a nyugdíj-előtakarékossági termékek versenysemleges adózása. Ez a rendkívül kedvező változás várhatóan hozzájárul a nyugdíjbiztosítások széles körű elterjedéséhez, ezen keresztül a nyugdíjjövedelmek kiegészítéséhez.

Egyszerű az egész - Nézzük hogyan is működik ez!

2014. január 1-től a nyugdíjbiztosításra befizetett összeg 20 %-a visszajár személyi jövedelemadó (szja) kedvezményként, a befizetőnek. A kedvezmény legfeljebb évi 130 ezer forint lehet, és fő szabályként a 2013. december 31. után kötött nyugdíjbiztosításokra vehető igénybe. A törvény kimondja, hogy az ennél korábban kötött szerződésekre, azok módosításával sem alkalmazható a kedvezmény.

Ön is kaphat évi 130.000 Ft-ot?

Amennyiben Ön rendelkezik nyugdíjbiztosítással, melyre éves szinten 650.000 Ft-ot helyezett el (természetesen kisebb összeg is elhelyezhető, de példánkban a törvény kínálta maximális értékkel számolunk), akkor Ön éves adóbevallásában 130.000 Ft adókedvezményre válik jogosulttá, melyet a NAV 30 napon belül (az éves bevallás benyújtását követően) átutal az Ön nyugdíjbiztosítási számlájára.