A pörkölés hatására a kávéban lévő összetevők átalakulnak. A szénhidrátból cukor keletkezik, ami a kávé karamelles ízéért felelős. A fehérjék is módosulnak a pörköléskor, ez felelős a kávé ízéért és illatáért.
Az alábbi pörkölési módok a legismertebbek:
Bécsi pörkölés
Középbarna pörkölést jelent, ahol a kávészemek melegbarnák lesznek. Tejes kávéitalok alapanyaként a legjobb választás, mert kellemes karamelles az íze. Eszpresszó készítéséhez ezt a pörkölést ne válasszuk.
Francia pörkölés
A bécsi pörkölésnél sötétebb barnák a kávészemek, és jellemző az olajos felület megjelenése a szemeken. Ízében megjelenik a savas jelleg. Bátran válasszuk eszpresszónak az így pörkölt kávét.
Olasz pörkölés
A legtestesebb kávé ezzel a pörköléssel nyerhető. Az erős sötétbarna szemek füstös jelleggel bírnak. Erős, karakteres eszpresszó alapanyag. Ízében megjelenik a csoki és vanília.
Spanyol pörkölés
Tulajdonképpen a kávé túrpörkölését jelenti. Keserű, égett, már-már „kokszos” ízű, illatú italt kapunk a főzetéből.
Ha egy presszó nem lenne elég, hogy felébredj, akkor kérj egy doppio-t. Ez két presszókávénak felel meg és 15-20 gramm őrleményből készítik el.
A ristretto nem más, mint egy „sűrítmény”. Kb. 20 ml és a kávé legjavát tartalmazza.
Aki nem vállalja be a nagyon erős kávét, annak ott az americano, ami jóval több vizet tartalmaz, mint az eszpresszó. Egy adagnyi presszóhoz kb. 60 ml forró víz kerül. A víz mennyisége ízlés szerint változtatható.
A hosszúkávék közé tartozik a lungo, ahol 30 ml víz és egy adagnyi eszpresszó találkozik.
Sokak kedvence a cappuccino. Nevét valóban a kapucniról, illetve az azt viselő szerzetesek ihlették, akiknek barna volt a ruhájuk, amihez fehér csuklyát hordtak. A cappuccino is így néz ki a bögrénkben. Az ital 1/3 eszpresszót, 1/3 felhabosított tejet, és 1/3 tejhabot tartalmaz.
A machiatto eszpresszóból és egy cseppnyi tejhabból készül. A tej mennyiségében különbözik a latte machiatto a machiatto-tól. Ebben az italban, az eszpresszóval 2,5 dl habos tej keveredik, némi tejhabbal.
A cafe latte egy eszpresszó és 2-3 dl gőzölt tejből készül, melynek a tetején tejhab üldögél.
A koffeinmentes kávéról először is azt kell tudni, hogy nem koffeinmentes 100%-ban. Egy csésze kávé kb. 50-100 mg koffeint tartalmaz. A koffeinmentes társa ennek csak a töredékét, 3-10 mg koffeint tartalmaz, de akkor sem 0%-os koffeinmennyiséről van szó.
Ez a koffeinmennyiség viszont annyira csekély, hogy megengedett a terhesség időszakában is. Így a kismamáknak sem kell lemondania a kávézás élvezetéről.
A „koffeinmentesítésnek” különböző eljárásai vannak. Az oldószeres, a széndioxidos és a svájci vizes (Swiss water) eljárás.
Az oldószeres folyamat során a zöld kávébabot leáztatják. Az áztatás után a kávéhoz raknak olyan anyagokat (etil-acetátot, diklórmetánt), melyek képesek arra, hogy megkössék a koffeint. Majd ezzel kimosódik a koffein a szemekből, a végeredmény pedig a koffeinmetes kávébab. Oldószeres eljárás esetén számolni kell a kávé élvezeti értékének a csökkenésével.
Széndioxidos eljárás során folyékony széndioxidot és nagy nyomást vetnek be a „mentesítésre”. Ebben a folyamatban a kávébab nem roncsolódik, aromája az eredeti marad.
Az egyik legdrágább, és egyben a legkörnyezetkímélőbb koffeinmentesítési módszer a svájci vizes, ún. Swiss water módszer, amelyet a legjobb minőségű kávék esetén alkalmaznak. A koffeint kioldására zöld kávé kivonatot használnak.
A folyamatról egy videó: https://www.youtube.com/watch?v=fHba09QKOi0
Szólj hozzá Te is!