Mennyi pénzt adjunk az ifjú házaspárnak?

A KSH adatai alapján is kimutatható az az  Európa-szerte ismert jelenség, mely szerint egyre jobban kitolódik a párválasztás és fokozatosan nő az élettársi kapcsolatok aránya. Az 1990-es évektől látható együttélési trend töretlen a fejlett országokban. Magyarország még mindig az európai középmezőnybe tartozik, de ma már házasságon kívül születik csaknem minden második gyermek: a házasságon kívüli születések aránya 2013-ban volt az eddigi legmagasabb, 46,2 százalék.

Hazánkban a házasságkötések száma - az első világháborús évektől eltekintve - 2010-ben érte el mélypontját, akkor 35 500 pár állt az anyakönyvvezető elé. A csökkenés az elmúlt három évben megállt, és lassú emelkedés kezdődött.

Házasságkötések száma Magyarországon:

2013-ban: 36 986

2014-ben: 38 700

A házassági mozgalom hosszú idő óta csökkenő irányzata az elmúlt három évben megállt és lassú emelkedésbe ment át. Az ezredfordulót követő években megkötött 44–46 ezer házasság az 1970-es évekre jellemző évi 90–100 ezer közötti házasságkötésnek már a felét sem érte el. Az 1970-es években a Ratkó-korszakban született nemzedékek tagjai kötöttek nagy számban házasságot, az ezredfordulót követően pedig az ő gyermekeik ugyancsak nagy létszámú korosztályai léptek házasodási korba.

Ennek ellenére a házasságkötések száma tovább csökkent, és 2010-ben lokális minimumot ért el, ami az egyik legalacsonyabb érték volt a népmozgalmi statisztika eddigi történetében. Erről a mélypontról történt egy kismértékű elmozdulás az elmúlt három évben. A 2013. évi 36 900 házasságkötés 2,0 százalékkal, mintegy 740 párral haladta meg az előző évit, és közel 4 százalékkal, 1380 házaspárral múlta felül a 2010. évi szintet.

Az emelkedő irányzat eltérően érintette a különböző életkorú házasságra lépőket. Egyre ritkábban találni huszonöt év alatti fiatalokat a házasulók között, de a 30 év alatti nők és a 35 év alatti férfiak valamennyi korcsoport- jában csökkent vagy változatlan maradt a házasságkötések gyakorisága az előző évhez viszonyítva. Jelentős 5–7 százalékos emelkedés főleg a 35–49 éves nők körében volt észlehető.

A házasságkötések 2013. évi többletének túlnyomó része (több mint kétharmada) egyetlen korcsoportnak, a 35–39 éves nőknek köszönhető. 2013-ban nem változott a házasságkötések élet- kor szerinti profilja, továbbra is a 20-as éveik második felében járó nőknél, és a 30-as éveik elején járó férfiaknál volt a leggyakoribb a házasságkötés, bár az előző évhez képest mindkét frekventált korcsoportban mérséklődött a házasságkötési kedv.

forrás: KSH Statisztikai tükör 2014/28

2009. július 1-től a családi állapot új kategóriával, a bejegyzett élettársi kap- csolattal bővült. (2009. július 1-jén lépett hatályba a bejegyzett élettársi kapcsolatokról szóló 2009. évi XXIX. törvény, amely szabályozza az azonos nemű személyek közötti kapcsolat létesítését, megszűnését.)

 A 2009. év második felében 67 bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítettek, 2010-ben – az első teljes évben – pedig 80 ilyen párkapcsolatot anyakönyveztek. Azóta évről-évre csökkent az ilyen párkapcsolatot létesítők száma, és 2013-ban a három évvel korábbinak csak kevesebb, mint felét, 30 ilyen párkapcsolatot regisztráltak az anyakönyvvezetők.

Ezek közül 20 férfi és 10 női pár volt, az esetek csaknem felénél budapesti lakosok. A férfiak átlagosan 37,3 évesen, a nők 33,8 évesen kezdeményezték a hivatalos eljárást. A korkülönbség a férfipartnerek között átlagosan 6,4 év, a női párok között ennél alacsonyabb átlagosan 5,6 év volt.

A 15 éves és annál idősebb népesség családi állapot szerint

forrás: KSH Statisztikai tükör 2014/28