A megelőzésen azonban továbbra is kevés a hangsúly. A Budai Egészségközpont (BEK) adatai szerint a kardiológiai vizsgálatok mindössze 15%-a történik megelőző céllal.
Pedig ez a nőknél különösen fontos lenne, hiszen a szívbetegségek tünetei és egyes kockázati tényezői is eltérhetnek a férfiakétól. A BEK tapasztalatai szerint a kardiológiai ellátást igénybe vevő nők száma 2023 és 2025 között 31%-kal nőtt, és 2026-ban már a vizsgálatok 47%-át ők adták.
A szívbetegség nem csak a mellkasi fájdalommal kezdődhet
A szívbetegségről sokaknak a hirtelen fellépő, erős mellkasi fájdalom jut eszébe, a nőknél azonban gyakrabban jelentkezhetnek olyan tünetek is, amelyeket könnyű másnak tulajdonítani. Ilyen lehet a napokig tartó, szokatlan fáradtság, az enyhe terhelésre jelentkező légszomj, a hányinger vagy gyomorégéshez hasonló diszkomfort, illetve a nyakba, állkapocsba, hátba vagy a lapockák közé sugárzó fájdalom.
„Sok nő úgy érkezik hozzánk, hogy korábban már volt kivizsgáláson, és azt mondták neki, nincs semmi baja, a panaszai viszont valósak. A nőknél gyakrabban fordulnak elő a szív kisebb ereit érintő eltérések, amelyeket a hagyományos vizsgálatok nem minden esetben mutatnak ki egyértelműen.
Ezért fontos, hogy a teljes kórtörténetet ismerjük: például a korábbi terhességi szövődmények vagy a menopauza időpontja kardiológiai szempontból is fontos információ” – mondta dr. Gara Edit PhD, a Budai Egészségközpont kardiológus szakorvosa.
A nőknél több olyan kockázati tényező is van, amelyre érdemes külön figyelni. A preeclampsia, a terhességi cukorbetegség és a koraszülés akár évekkel később is növelheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A korai menopauza szintén fontos kockázati tényező: egy 10 036 nő adatait vizsgáló, 2026-ban a JAMA Cardiology folyóiratban publikált kutatás szerint a 40 éves kor előtt bekövetkező természetes menopauza 40%-kal magasabb élethosszig tartó koszorúér-betegség-kockázattal járt. A kutatás hat, hosszú távú amerikai vizsgálat adatait elemezte.
Egyre többen jutnak el kardiológiai vizsgálatra, de legtöbben már panasszal
A Budai Egészségközpont adatai szerint 2023 és 2025 között 27%-kal, közel 10 ezerről csaknem 14 ezerre nőtt a kardiológiai vizsgálatok száma, 2026 első nyolc hónapjában pedig már majdnem 10 ezer vizsgálat történt. A növekedés a nőknél még nagyobb volt: körükben 31%-kal emelkedett a vizsgálatok száma, így ma már a kardiológiai vizsgálatok 47%-át nők veszik igénybe.
A megelőzés aránya ugyanakkor csökkent: míg 2023-ban a vizsgálatok 21%-a történt megelőzési céllal, tavaly és idén ez az arány már csak 15% volt. A női páciensek között különösen fontos korosztályt jelentenek az 51–65 év közöttiek: 2025-ben a női kardiológiai páciensek 29%-a került ki ebből a korcsoportból, arányuk pedig 2023 óta folyamatosan emelkedik. Ez egybeesik azzal az életszakasszal, amikor a menopauzával megszűnik az ösztrogén természetes védőhatása.
A megelőzésben a pénztár is segíthet
A World Heart Federation szerint a szív- és érrendszeri halálozások jelentős része megelőzhető tudatos életmóddal és időben elvégzett szűrésekkel. A gyakorlatban azonban a vizsgálatokat sokan halogatják, és ennek a hátterében sokszor anyagi okok is állhatnak.
Az OTP Egészségpénztár tagjai egyéni számlájukról többek között kardiológiai szakorvosi vizsgálatokat és diagnosztikai szűréseket, laborvizsgálatokat, otthoni vérnyomásmérőt, dietetikai tanácsadást is finanszírozhatnak. A befizetések után igénybe vehető 20%-os, évente akár 150 ezer forintos adó-visszatérítés pedig további segítséget jelenthet az egészségügyi kiadások tervezésében.
A pénztári finanszírozás szerepe a kardiológiai ellátásban is egyre jelentősebb: a Budai Egészségközpont adatai szerint az OTP Egészségpénztári kártyával finanszírozott ellátások aránya az elmúlt években folyamatosan növekedést mutatott.
„A tudatosság erősödését jól mutatja, hogy a kardiológiai ellátásokra fordított kiadások folyamatosan emelkednek. A pénztártagok 2026 első nyolc hónapjában már több mint 50 millió forintot fordítottak ilyen szolgáltatásokra, ami már most meghaladja a teljes 2025-ös évi költést.
Ez is azt mutatja, hogy egyre többen fordítanak figyelmet a szív- és érrendszeri egészségükre, illetve a szükséges vizsgálatokra. Ugyanakkor a megelőzésben még bőven van lehetőség előrelépni: a legtöbben továbbra is akkor jutnak el szakorvoshoz, amikor már tüneteik vannak.
Pedig a megelőzéssel lehet a legtöbbet tenni az egészségünkért, ami a nők esetében – a kevéssé szembetűnő jelek miatt – különösen igaz. Az OTP Egészségpénztár abban szeretne partner lenni, hogy a megelőzés anyagi okok miatt se maradjon el, és a pénztártagok időben eljuthassanak a szükséges vizsgálatokra” – mondta Budai József, az OTP Egészségpénztár ügyvezető igazgatója.
Mire érdemes figyelni?
Dr. Gara Edit PhD szerint a szív egészségének megőrzésében néhány egyszerű, de fontos lépésnek van kiemelt szerepe:
- Mondjuk el az orvosnak a teljes kórtörténetünket: a korábbi terhességi szövődmények és a menopauza időpontja is fontos lehet.
- Mozogjunk rendszeresen és figyeljünk az étrendünkre: a kiegyensúlyozott étrend és a rendszeres testmozgás is hozzájárulhat a szív egészségéhez.
- Ne hagyjuk figyelmen kívül a szokatlan tüneteket: a tartós fáradtság, légszomj vagy a mellkason kívül jelentkező fájdalom is indokolhat orvosi kivizsgálást.
A szívünk egészsége sokszor csendben kér figyelmet. Éppen ezért különösen fontos a rendszeres szűrés, a kockázati tényezők ismerete és az életmódunkra való odafigyelés, hiszen a megelőzéssel tehetünk a legtöbbet önmagunkért és szeretteinkért
