Kihívásokkal teli forgatás - A fagy birodalma II

A forgatás felölelte az összes kontinenst és annak 18 országát, legizgalmasabb jeleneteinek felvételei pedig speciális kamerákkal egyenesen az űrben zajlottak.

2188 forgatási nap, 3 év, 18 különböző ország, 6 kontinens és a világűr.

Ez a BBC Earth csatornán október 30-tól Magyarországon is látható A fagy birodalma II természetfilm-sorozat számokban. És még ennél is több.

Az október 30-án debütált filmre több, mint egy évtizedet kellett várni a számos díjat besöpört első rész, a Frozen Planet után. A BBC és a The Open University által közösen készített természetvédelmi dokumentumfilm-sorozat megmutatja, hogy ezek a folyton változó jeges világok milyen drámai hatást gyakorolnak nem csak az ott élő állatok életére, hanem az egész bolygónkra is.

A látvány rögzítése és megfilmesítése rengeteg kihívás elé állította a szakembereket.

Drónok, speciális kamerák, embertelen körülmények, életveszélyes helyzetek.

Mindegyikre szükség volt ahhoz, hogy olyan egyedülálló alkotás születhessen, melyről érdemes beszélni.

A fagy birodalma II forgatásán alkalmazott technológiák igazán egyedülállóak és széles körűek.

Szükség is volt erre, hiszen ezeken a területeken az éghajlatváltozás és az állatok szezonális viselkedése olyan gyorsan megy végbe, hogy ha a forgatócsoport nincs résen, néhány nap alatt le is késheti a páratlan eseményeket, aztán várhat egy újabb évet rájuk. Volt, hogy 3 hétig tartott az út, míg a csapat elérte azt a területet, ahol filmezni szeretett volna és volt, hogy 3 hónapot is egyhelyben kellett maradni az adott helyszínen, hogy mindent rögzíthessenek, amit az adott témában csak lehet.

A könnyű drónok lehetővé tették az állatok viselkedésének légi megfigyelését olyan helyzetekben is, amikor más légi felvételek zavaróak lettek volna a vadon élő egyedek számára, vagy logisztikailag egyszerűen lehetetlen lett volna megoldani őket. A GPS-programozott drónokat többször is használták meghatározott útvonalak repülésére, hogy megörökítsék a táj változásait az idők során, akár éveken keresztül is, így fedjék fel a jég uralta világ szezonális változásait.

A nagy sebességű „versenyző” drónokat a világon először vetették be tévés dokumentumfilm forgatásában, hogy a lavinák mellett repüljenek a hegyekben és realtime-ban vegyék fel a történteket. Termikus drónokat és hőkamerákat alkalmaztak, melyek hullámhosszakat rögzítettek az infravörös spektrumban, lehetővé téve a fogatói csoport számára, hogy ritka viselkedéseket rögzítsenek az éjszaka koromsötétjében.

„A rendelkezésünkre álló komoly technológiával olyan dolgokat akartunk megmutatni, amelyek általában láthatatlanok. A lappföldi poszméhekkel teljes sötétségben kellett filmeznünk, hiszen, ha a méh úgy érzi, hogy túl sok a fény, elhagyja a fészkét és a tojásokat, mert azt gondolja, hogy egy medve tört be a fészkükbe. Tehát olyan kamerákat használtunk, amelyek szó szerint képesek teljes sötétségben is filmezni”

- emlékezett vissza egyik kedvenc forgatási helyszínére Jane Atkins, az ötödik epizód producere.

A világ gleccsereire robusztus time-lapse kamerákat rögzítettek, hogy a csapat dokumentálhassa a jég változásait a forgatás során. Ilyen volt az 5500 méter magas Andokba telepített kamerasor is, mely a Quelccaya jégtakaró jégveszteségét hivatott nyomon követni 3 éven át.

A fagy birodalma II forgatói csoportja műholdakról történő fotózás segítségével, űrképalkotó szakértőkkel és tudósokkal együttműködve dokumentálta a fagyott bolygónkon történő változásokat az űrből.

De nem csak a föld felett és a világűrben alkalmaztak újfajta filmezési technikákat, hanem a víz alatt is.

A rebreather búvártechnológia, melynek során nem termelődik buborék, lehetővé tette a kameracsapatok számára, hogy meghittebb felvételeket készítsenek a víz alatti világról, mint például az úszni tanuló fókakölykökről, hiszen így kevésbé zavarták meg a vadon élő állatokat. Ez a technika hozzásegítette a búvárokat ahhoz, hogy hosszabb ideig víz alatt maradjanak, ami kritikus volt a szélsőséges időjárás által erősen korlátozott helyeken.

Az extrém időjárással való küzdelem folyamatos kihívás elé állította a forgatócsoportokat.

Gyakran mínusz 30-40 fokban, viharos szélben napokat kellett egy kis kunyhóba megbújva várniuk a megfelelő pillanatra, vagy éppen a jeges vízben várni hosszú órákat, hogy aztán azt a pár másodpercet tökéletesen rögzítsék, mikor a fókakölyök végre a vízbe csobban.

„A pézsmatulok történetét felvevő operatőrnek például komoly hóviharban kellett letáboroznia az Északi-sarkon.

Egy kerti fészert vontatott maga mögött a motorosszánján és abban lakott. Nemcsak a fagyos időjárással és erős széllel kellett megküzdenie, hanem egy időben egy nagyon éhes barnamedve is körözött körülötte, aki zsákmányként tekintett rá. Határozottan ez volt az egyik legextrémebb hely, ahol bárkinek dolgoznia kellett”

- nosztalgiázott Alex Lanchester, az első és harmadik rész producere.

De volt olyan is, hogy a szélsőséges környezet pont hozzásegítette őket ahhoz, hogy ideálisabb körülmények közt filmezhessenek. Az alaszkai Arctic National Wildlife Refuge területén való forgatás során például a csapat a 24 órás fényviszonyokat kihasználva napenergiával tudta tölteni az akkumulátorokat. A napelem készlet elég volt ahhoz, hogy naponta négy kamerát, négy laptopot és két műholdas telefont töltsön fel négy héten keresztül, míg az ottani forgatás zajlott, megkönnyítve ezzel a technikai eszközök rendelkezésre állását.

Egy dolog biztos!

Az így létrejött A fagy birodalma II természetfilm-sorozat egyedi és megismételhetetlen jelenetei az eddig még sosem rögzített állati viselkedések kapcsán olyan kultikus alkotásnak számít, melyet ma minden fiatalnak és idősnek látnia kell.

Nem csak azért, hogy megismerjük ezeket az állatokat, hanem azért is, hogy lássuk, milyen hatással lehet az emberiség ezeknek a csodás fajoknak az élőhelyére.