AI Mesterséges intelligencia

Már az előző évben is hangsúlyosnak bizonyult, idén pedig alig akadt olyan pályázat, ami nem a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazási lehetőségeivel foglalkozott a Siemens Media Award díjra nevezett tartalmak közül.

A hazai kis- és középvállalkozások 73 százaléka már valamilyen módon alkalmaz mesterséges intelligenciát, azonban csak minden negyedik cégnél léteznek ehhez szabályozott működési keretek.

Napjainkban már egyáltalán nem számít ritkaságnak, hogy az interneten visszaélnek valakinek a képmásával: fotókat használnak fel engedély nélkül akár anyagi haszonszerzés céljából, vagy mesterséges intelligenciával készítenek olyan tartalmakat, amelyek valóságosnak tűnnek, miközben nem azok.

Az online szerencsejáték- és fogadási piac ma már nem csak tartalomról és felhasználói élményről szól. A háttérben egyre fontosabbá válik a valós idejű kockázatfigyelés, mert a platformoknak egyszerre kell kezelniük a csalási kísérleteket, a bónuszvisszaéléseket, a gyanús tranzakciókat és az integritási problémákat.

Az elmúlt években minden eddiginél erősebben került fókuszba a robotizáció és az automatizáció szerepe a modern munkaerőpiaci folyamatok között. A WHC Csoport szakértői szerint a kérdés már rég nem az, hogy a mesterséges intelligencia és az automatizált rendszerek ki tudják-e váltani az emberi munkaerőt, hanem az, hogyan alakítják át a létszámigényt és a magyar munkaerő szerkezetét a következő években. Lássuk a három fő csapásirányt!

A hazai cégek érzékelik az AI-ban rejlő üzleti lehetőségeket, a bevezetéshez azonban sok esetben még több eligazodásra és gyakorlati kapaszkodóra van szükség. A még kiváró vállalatok közel harmada úgy véli, hogy nem ismeri eléggé a piacon elérhető, számára releváns AI-megoldásokat – derül ki a Profession.hu friss, céges tapasztalatokat, aggályokat és várakozásokat vizsgáló kutatásából.

Magyarországon az AI-t használók 84,7%-a ChatGPT-t használ, miközben 40,8% egyszerre tekint a mesterséges intelligenciára lehetőségként és kockázatként – derül ki a Sophos Magyarországon, Csehországban és Lengyelországban végzett regionális kutatásából.

A mesterséges intelligencia és a legmodernebb orvosi képalkotó technológiák kombinációja új lehetőségeket nyithat a szív- és érrendszeri betegségek korai felismerésében.

A Xylem kutatása szerint az AI-forradalom 2050-re közel 130 százalékkal növeli a globális vízfelhasználást – Magyarország adatközpont-ambíciói is új kihívást hoznak a vízgazdálkodásnak

Egyre több magyar vásárló bízza a mesterséges intelligenciára a bevásárlólistát, ami még kényelmesebbé teszi az online bevásárlást. Az AI ma már akár a teljes folyamatot intézheti helyettünk – derül ki a Kifli.hu új, MAIA nevű AI-asszisztensének első hónapjait elemző adatokból.

A magyar vállalkozások továbbra sem tekintenek túl derűlátóan a gazdaság jövőjére, ugyanakkor jól látható, hogy a technológiai fejlesztések iránti érdeklődés erősödik.

Egyedülálló hazai felmérés készült a magyar munkavállalók körében. Úttörő jelentőségű kutatás zajlott nemrég hazánkban: most először vizsgálták a mesterséges intelligencia IT-biztonságra és mentális egészségre gyakorolt hatásait.

A világ vezető tech cégei - köztük a Google, a Netflix, a Meta, az Nvidia és az IBM –, valamint a szoftverfejlesztés ikonikus alakjai találkoznak Budapesten június 4-én és 5-én a Craft Conference-en. A több mint 50 országból érkező bő 2000 vendég többek közt olyan témákban hallgat majd előadásokat, mint a funkcionális programozás, a robotika, és hogy hogyan tehetjük az AI-t kiszámíthatóvá.

Megjelent a KPMG Global Tech Reportja, amelyben 27 országból, 2500 technológiai vezetőt – többek között a Google, az Open AI és a Microsoft 365 Copilot szakembereit – kérdezték meg arról, hogy a mesterséges intelligencia bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatban milyen tapasztalataik és észrevételeik vannak.

Az amerikai e-kereskedelmi óriást egyre kevésbé azonosítják online áruházként, és egyre inkább egyoldalúan, az úgynevezett „hiperskálázók” új címkéjén keresztül tekintenek rá. Az AI köré épített új identitás eddig a növekedés ígéretét hordozta – most azonban egyre inkább az derül ki, hogy ez az ígéret komoly kompromisszumokkal, növekvő költségekkel és látható működési problémákkal jár.

Tünetektől a leletek értelmezéséig segít eligazodni a technológia. A lakosság mindennapi egészségügyi kérdéseire egyre gyakrabban az AI ad elsőként választ.

Mesterséges intelligencia az orvosi diagnosztikában, titkosított adatfeldolgozás, tőkepiaci szimulációk és műholdas szenzortechnológia – ma már nem kutatóintézetek zárt falai között, hanem egyetemi hallgatók projektjeiben születnek olyan megoldások, amelyek közvetlen hatással lehetnek a gazdaságra, az egészségügyre és a fenntarthatóságra.

A CATL közzétette a napokban a 2025-ös éves jelentését, amely erős pénzügyi teljesítményt, gyorsuló stratégiai terjeszkedést és a globális márka befolyásának növekedését mutatja. A beszámoló szerint a vállalat célja, hogy globálisan vezető karbonsemleges technológiai vállalatként újradefiniálja az iparág határait és az üzleti értékteremtés lehetőségeit.

Számos versenyjogi és fogyasztóvédelmi kérdést, illetve aggályt vet fel a mesterséges intelligencia alkalmazása – fejtette ki Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) „Mesterséges fogyasztóvédelem – Intézményi és jogérvényesítési keretek az AI korában” című konferenciáján, Budapesten.

Az elmúlt években látványosan felgyorsult a munka világa. Az online együttműködési platformok, az állandó elérhetőség és a mesterséges intelligenciával támogatott munkafolyamatok első ránézésre hatékonyabbá tették a mindennapi munkát.

A gazdasági bizonytalanság, a csökkenő vásárlóerő és az AI által felgyorsított marketingkörnyezet teljesen új pályára állította a hazai kis- és középvállalkozásokat.

Már a magyar vállalatok 46 százaléka használ mesterséges intelligencián (MI) alapuló megoldásokat – derül ki a K&H nagyvállalati növekedési index 2025 negyedik negyedévi adataiból. Az alkalmazott programok között nagyjából azonos arányban találhatóak ingyenesen elérhető, külső fejlesztésű, illetve előfizetést igénylő szoftverek. Saját fejlesztésű alkalmazásokkal még alig dolgoznak a cégek.

Egyre több és elhúzódó adóügyi jogvitára számítanak világszerte a döntéshozók, aminek hatékony kezelésében a vállalatok és a hatóságok is a mesterséges intelligenciától (MI) várják a megoldást – derül ki az EY friss nemzetközi kutatásából.

A globális gazdaság hosszú távú növekedési potenciálját alapjaiban határozza meg a technológiai fejlődés, különösen a mesterséges intelligencia (MI) térnyerése. Az ehhez kapcsolódó beruházások a következő években a versenyképesség egyik legfontosabb pillérévé válhatnak Magyarországon is.

Az OpenAI és az Amazon hosszú távú stratégiai partnerséget jelentett be idén február végén azzal a céllal, hogy világszerte felgyorsítsák a mesterséges intelligencia innovációk terjedését a vállalatok, startupok és az egyéni felhasználók számára.

A magyarok 28 százaléka nem zárkózna el attól, hogy az agya közvetlen kapcsolatba kerüljön az internettel, míg 37 százalék még a személyes adatai teljes körű védelméről is lemondana, ha ezért cserébe ingyenes és magasabb színvonalú egészségügyi ellátáshoz jutna.

2025 nagy nyertesei: azok a weboldalak, amelyek megtanulták etetni az AI-t. A mesterséges intelligencia új szintre lépett: 2026-ban az agentic AI modellek váltják fel a hagyományos, statikus „kérdezz–felelek” alapú chatbotokat.

A 2026-os SIRHA Budapest kiállítás Future Store Innovations standján debütált az a magyar fejlesztésű, kiskereskedelmi mesterségesintelligencia-rendszer, amely nemcsak mindent tud egy üzletről, de az adatok és a külső információforrások alapján képes közvetlen, élőszavas döntési javaslatokat is adni a működést illetően.

Egyetlen hétvége alatt született és az OpenAI azonnal versenybe szállt érte. Az OpenClaw története egyben világos jelzés arról, merre tart a mesterséges intelligencia. Ami itt formálódik ugyanis, az a munka világának következő fejezete: megjelenik egy új szerep, az AI orchesztrátor, ami már nem feladatokat hajt végre, hanem digitális munkatársakat irányít. Hikisch Áron, az Avantgarde Group kommunikációs tanácsadó AI Expertjének szakmai elemzése.

„A felelősség nem a gépé, hanem mindig az emberé marad” - jelentette ki a Számlázz.hu podcastjában az “AI Act” kapcsán dr. Vajda Viktor AI-szakjogász, a Neumann Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezető-helyettese.