A technológia azonban sok társaságnak még mindig nem hozott érdemi növekedést, mert a munkafolyamatok és az alkalmazottak fejlődése nem tud lépést tartani vele. A CEO-k többsége mindemellett úgy látja, hogy az AI bevezetése nem feltétlenül jár a munkahelyek megszűnésével.
A mesterséges intelligencia gyorsuló térnyerésével a döntéshozókat egyre inkább az foglalkoztatja, hogy mikor és hogyan térülnek meg a bevezetett digitális megoldások. A vezérigazgatók szerint az AI kézzelfogható javulást hoz a működésben, ez azonban számos vállalatnál még nem mutatkozik meg a pénzügyi teljesítményben.
A vezérigazgatók közel negyede szerint a hatékonysági előnyök gyakran elvesznek a szervezeti működés korlátai miatt. Az EY-Parthenon 21 ország 1200 nagyvállalati vezetőjének részvételével készült kutatása rámutat, hogy a technológia eredményes alkalmazásához össze kell hangolni a vállalat mindennapi tevékenységét, a munkatársak felkészítését és a beruházási döntéseket.
A termelékenység növelése önmagában nem elég
Miközben a cégek jelentős része már érzékeli a mesterséges intelligencia előnyeit, továbbra is problémát jelent a befektetések pénzügyi hatásának pontos felmérése. Ezt csupán a válaszadók 16 százaléka képes valós időben és egyértelműen nyomon követni, ami a megfelelő mérési képességek hiányára utal.
„Az AI már most alkalmas a vállalati hatékonyság érdemi javítására, de ettől még nem lesz automatikusan jobb az üzleti eredmény. A vezetőknek azt is végig kell gondolniuk, mely folyamatokat érdemes átalakítani, hogyan tudják megfelelően képezni a kollégáikat, és hová érdemes tőkét allokálniuk. Ezek összehangolása dönti el, hogy az AI-befektetések valóban megtérülnek-e” – mondta Vékási Tamás, az EY Magyarország vezérigazgatója.
Felkészült munkatársak nélkül nincs siker
A digitális fejlődés ütemét egyre inkább az határozza meg, mennyire felkészültek a munkavállalók az új megoldások használatára. A vezérigazgatók közel fele szerint vállalatuk nem fejleszti elég gyorsan az ehhez szükséges tudást, míg 72 százalék arra számít, hogy három éven belül a megfelelő készségek hiánya nagyobb akadálya lehet a növekedésnek, mint a szükséges pénzügyi források előteremtése.
Ennek ellenére mindössze a vezetők 15 százaléka számolt be arról, hogy vállalatuk a termelékenység javulásából származó előnyöket a munkatársak fejlesztésébe forgatja vissza.
„Az AI-ra nem pusztán innovációs beruházásként, hanem a munkaerő átalakulását meghatározó kérdésként kell tekinteni. A versenyelőny egyre inkább azoknál a szervezeteknél összpontosulhat, amelyek a technológiai fejlesztéseket célzott képességfejlesztéssel kapcsolják össze” – hangsúlyozta dr. Sefer Iván, az EY Magyarország partnere, az EY-Parthenon hazai vezetője és az EY Law irodavezető ügyvédje.
Az átalakulás ugyanakkor nem feltétlenül jár a munkahelyek megszűnésével. Tízből nyolc vezető arra számít, hogy az elkövetkezendő három évben az AI elsősorban a munkaköröket és a munkavégzés folyamatait alakítja át, miközben új készségek elsajátítását teszi szükségessé.
