A válaszhoz három különböző méretű fagyasztó fogyasztását vettük szemügyre. A gyári adatoktól eljutunk a havi villanyszámláig, majd kiszámoljuk azt is, ami a családi kassza szempontjából igazán érdekes: mekkora árkülönbségnek kell lennie a nagy tételben beszerzett és a boltban megvett hús között ahhoz, hogy megérje otthon fagyasztani?
Hogyan derül ki, mennyi áramot fogyaszt a fagyasztó?
A fagyasztószekrény azon kevés háztartási gép közé tartozik, amelyet januárban ugyanúgy használunk, mint júliusban, akkor is, amikor alszunk vagy nyaralni megyünk.
Könnyű tehát arra gondolni, hogy elég megnézni a készüléken a wattban megadott teljesítményt, majd megszorozni a nap 24 órájával. Csakhogy a kompresszor a hűtési igényhez igazodva működik.
Más dolga van, amikor már átfagyott élelmiszert tart hidegen, és más, amikor egyszerre több csomag friss hús kerül a gépbe.
Új készüléknél ezért az energiacímkén szereplő éves energiafogyasztást érdemes keresni. A kWh/év azt mutatja meg, hogy szabványos körülmények között mennyi villamos energiát használ a berendezés egy év alatt. Ezt tizenkettővel elosztva megkapjuk a havi átlagot.
A saját számlán ettől lehet eltérés, különösen akkor, ha a készülék nyáron erősen felmelegedő helyiségben áll, vagy rendszeresen nagyobb adag friss élelmiszert fagyasztunk le benne.
Mit tegyünk, ha a régi fagyasztóról már hiányzik a címke?
Egy konnektorba dugható fogyasztásmérővel a saját gépünk áramigényét is megmérhetjük. Érdemes egy-két hétig a megszokott módon használni a fagyasztót, majd a mérőn az összesített kilowattórát leolvasni.
Ha például 14 nap alatt 14 kWh fogyott, az napi átlagban 1 kWh. Hasonló használat mellett ez évi 365 kWh lenne.
Sokat számít, melyik két hetet választjuk. A disznóvágást követő napokban a gépnek egy egész adag friss húst kell lefagyasztania, később viszont hetekig csak kivesszük belőle az ebédhez valót.
Egy nyáron felforrósodó garázsban szintén érdemes megismételni a mérést hűvösebb időben is. Ha pedig a kiürült ládát a család tavasszal kikapcsolja, az éves becsléshez elegendő a tényleges üzemnapokkal számolni.

Fagyasztószekrény vagy fagyasztóláda való a családnak?
A fiókos fagyasztószekrény annak kényelmes, aki szeretné egy mozdulattal megtalálni, amit keres. A darált húsnak lehet saját fiókja, a vasárnapi rántott húshoz eltett karaj pedig szem előtt marad.
A felülnyíló fagyasztóládában könnyebb elhelyezni a nagyobb húsdarabokat, de a láda aljára került csomagokról könnyebb megfeledkezni. A dátummal és tartalommal feliratozott adagoknak itt pénzben mérhető előnyük van: abból lesz megtakarítás, amit a család időben megtalál és el is fogyaszt.
Disznóvágás előtt az űrtartalom mellett még egy adatot érdemes megnézni. A fagyasztási kapacitás azt fejezi ki, hogy mennyi friss élelmiszert képes a gép 24 óra alatt lefagyasztani.
Egy 248 literes Gorenje ládánál ez 11,2 kilogramm, míg az elemzésben szereplő 497 literes Liebherr modellnél 20 kilogramm. Hiába fér el tehát egy ládában több tíz kiló hús, ha frissen egyszerre érkezik az egész, a feldolgozás napjára a megfelelő hűtő- és fagyasztókapacitásról is gondoskodni kell.
Három készülék a kis fagyasztószekrénytől a közel ötszáz literes ládáig
Az összehasonlításhoz három valódi készüléket választottunk. Az alacsony, közepes és magas fogyasztás a három példa egymáshoz viszonyított éves áramigényét jelöli.
Az űrtartalmat is feltüntettük, hiszen egészen más feladatot lát el egy konyhasarokban elférő szekrény és egy nagy család téli készletének szánt láda.
| Fogyasztási példa | Készülék | Űrtartalom | Éves fogyasztás | Havi átlag |
|---|---|---|---|---|
| Alacsony | Gorenje F492PW fagyasztószekrény | 82 liter | 165 kWh | 13,8 kWh |
| Közepes | Gorenje FH25EAW fagyasztóláda | 248 liter | 215 kWh | 17,9 kWh |
| Magas | Liebherr CFe 2500 fagyasztóláda | 497 liter | 295 kWh | 24,6 kWh |
A méret és a fogyasztás eltérő ütemben nő. A középső modellbe nagyjából háromszor annyi élelmiszer fér térfogat alapján, mint a legkisebbe, miközben az éves áramigénye körülbelül 30 százalékkal magasabb.
A legnagyobb láda közel kétszer akkora, mint a középső, de a gyártói adatok szerint évente csak 80 kWh-val fogyaszt többet. Ez különösen annak érdekes, aki már rendelkezik egy működő nagyobb ládával, és a villanyszámla miatt gondolkodik kisebbre váltáson.
Mennyivel növeli a fagyasztó a havi villanyszámlát?
A forintosításhoz a háztartásokban általánosan használt A1 tarifa kedvezményes, bruttó árával számoltunk. Ez elosztói területtől függően megközelítőleg 35,3–36,4 Ft/kWh, ezért a példákban 36 forintos kilowattóránkénti áram árat használunk.
A meglévő villanybekötés havi alapdíját a család a fagyasztó nélkül is fizetné, ezért a készülék üzemeltetési költségébe csak az elfogyasztott áram árát vettük bele.
| Készülék | Átlagos havi áramköltség | Éves áramköltség |
|---|---|---|
| 82 literes fagyasztószekrény | 495 Ft | 5940 Ft |
| 248 literes fagyasztóláda | 645 Ft | 7740 Ft |
| 497 literes fagyasztóláda | 885 Ft | 10 620 Ft |
A kedvezményes A1 ár évi 2523 kWh-ig vehető igénybe mérési pontonként. Ezen az ugyanarra a mérőre kötött háztartási gépek osztoznak. A közepes láda önmagában a keret mintegy 8,5 százalékát használja fel. A táblázat összegei arra az esetre vonatkoznak, amikor a fagyasztó fogyasztása még belefér ebbe a sávba. A korábbi mérési példában szereplő, napi 1 kWh-t igénylő régi készülék ugyanezen az áron egész éves működés mellett 13 140 forinttal növelné a számlát.
A 497 literes láda és a 248 literes modell között tehát havi 240 forint, évente 2880 forint az áramköltség különbsége. Ha pusztán a fogyasztás miatt cserélnénk le az előbbit az utóbbira, ezt az évi megtakarítást kellene összevetni a csere költségével. A hús tárolásánál azonban más számítást érdemes elvégezni.
Mennyibe kerül egy kiló hús otthoni fagyasztása?
Képzeljünk el két családot, mindkettőnél ugyanaz a 248 literes láda működik egész évben, kizárólag a hús miatt. Az egyik család disznóvágás után megtölti, majd hétről hétre ebből főz.
A másik csak néha vesz elő egy csomagot, és az év nagy részében néhány adag kedvéért járatja a gépet. A két család villanyszámláján ugyanakkora tétellel számolhatunk, de a vasárnapi ebédre egészen más tárolási költség jut.
A számolás egyszerű: a 7740 forintos éves áramköltséget elosztjuk az év során ténylegesen kivett és felhasznált hús tömegével. Az eredmény azt is megmutatja, hogy kilónként mekkora beszerzési előnynek kell fedeznie a villanyszámlát.
| Egy év alatt felhasznált hús | Egy kilogrammra jutó áramköltség |
|---|---|
| 20 kg | 387 Ft/kg |
| 50 kg | 155 Ft/kg |
| 100 kg | 77 Ft/kg |
| 150 kg | 52 Ft/kg |
Az éves mennyiség több bevásárlásból is összejöhet. Ötször tíz kilogramm akciós hús ugyanúgy ötven kilogramm bolti vásárlást válthat ki, mint egy egyszerre eltett nagyobb tétel.
Ha pedig a ládában zöldséget, gyümölcsöt és készételt is tartunk, és ezek miatt mindenképpen üzemelne, a húsra a teljes éves áramdíjnak csak egy része jut. A hús kisebb adagokban történő megvásárlásával ilyenkor nem tűnne el a számláról mind a 7740 forint.
Disznóvágás vagy hentes? Ennyi maradhat a családnál

Tegyük fel, hogy a család egy disznóvágásból kilogrammonként átlagosan 300 forinttal olcsóbban jut húshoz, mint ha év közben a hentesnél venné meg ugyanazokat a húsrészeket. Ez egy feltételezett árkülönbség.
A saját számításhoz a családra jutó állatárat, a szállítást, a vágást, a feldolgozást és a csomagolást is össze kell adni.
A bolti oldalon pedig érdemes olyan kosárral számolni, amelyben hasonló arányban van karaj, lapocka, oldalas és más húsrész. A csont vagy a belsőség annyiban jelent megtakarítást, amennyiben azt a család valóban felhasználja, és ezzel más vásárlást vált ki.
Száz kilogramm elfogyasztott húsnál a kilónkénti 300 forintos különbség 30 000 forint beszerzési előnyt jelent. Ebből az egész éves villanyszámlát levonva 22 260 forint marad a családnál, ha a fagyasztóláda már megvan.
Ugyanezzel az árkülönbséggel a villanyköltség évi 26 kilogramm felhasznált húsnál térül meg. Aki viszont csak 20 kilogrammot fogyaszt el, és a külön fagyasztót egyébként kikapcsolhatná, 1740 forinttal jobban járna a kisebb bolti vásárlásokkal.
Mi változik, ha a fagyasztót is most kell megvenni?
Ha kifejezetten a hús tárolására vásárolunk új gépet, a vételár könnyen többet nyomhat a latban, mint a villanyszámla. Egy 120 000 forintos, feltételezésünk szerint tíz évig használt fagyasztóláda vételárából évente 12 000 forint jut a tárolásra.
A közepes fogyasztási példa 7740 forintos villanyköltségével együtt így évi 19 740 forintot kell fedeznie az olcsóbb húsnak, javítási és finanszírozási költség nélkül.
Megéri tehát otthon fagyasztani? Ha már megvan a láda, és a család évente 100 kilogramm húst használ fel belőle, a példánkban kilónként 78 forint árkülönbség már fedezi a villanyt.
Ha ugyanehhez új gépet is kell venni, a küszöb nagyjából 197 Ft/kg-ra emelkedik. Évi 20 kilogramm kedvéért vásárolt és egész évben járatott fagyasztónál viszont már 987 Ft/kg az a különbség, amelyből a vételár és az áram együttes költsége megtérül.
A következő disznóvágás előtt ezért a saját háztartásunkból kaphatjuk a legjobb támpontot: mennyi hús fogyott el ténylegesen a tavaly eltett adagokból?
Kapcsolódó cikkünk:
Mennyi áramot fogyaszt egy okostévé?
Mennyi áramot fogyaszt a laptop játék közben?

















