Adózás

A helyi iparűzési adó, vagyis a HIPA kiszámítása első pillantásra egyszerűnek tűnhet: a vállalkozás meghatározza az éves nettó árbevételét, levonja a törvényben engedélyezett tételeket, majd az így kapott adóalapra alkalmazza az adott önkormányzat adómértékét. A gyakorlatban azonban éppen a levonható költségek pontos besorolása okozza a legtöbb problémát.

Mit jelent az 5%-os ÁFA? Magyarországon az általános ÁFA-kulcs 27%, ezért az 5%-os adómérték jelentős kedvezménynek számít. Nem általánosan alkalmazható azonban minden alapvetőnek tekintett termékre. Csak azok a termékek és szolgáltatások tartozhatnak ebbe a körbe, amelyeket az általános forgalmi adóról szóló törvény kifejezetten felsorol.

Májusban országosan nem változtak a lakbérek az előző hónaphoz képest, Budapesten pedig 0,2 százalékkal csökkentek a KSH-ingatlan.com lakbérindex legfrissebb adatai szerint.

A helyi iparűzési adó, vagyis a HIPA a magyar vállalkozások egyik legfontosabb helyi adóneme. Sok vállalkozó mégis félreérti a lényegét: nem kizárólag akkor merül fel, ha a cég ténylegesen „üzemet működtet” egy településen, és nem is csak akkor, ha ott történik az értékesítés.

Miért a 27% a kiindulópont? Magyarországon az általános forgalmi adó rendszerében a 27%-os ÁFA-kulcs a főszabály. Ez azt jelenti, hogy ha egy termékre vagy szolgáltatásra nincs külön kedvezményes szabály, mentesség vagy speciális adózási rendelkezés, akkor alapértelmezés szerint 27% ÁFÁ-t kell felszámítani.

Miért léteznek kedvezményes ÁFA-kulcsok? Magyarországon az általános ÁFA-kulcs 27%, de nem minden termék és szolgáltatás adózik ezen a szinten. A jogszabály bizonyos esetekben kedvezményes ÁFA-kulcsokat alkalmaz: 18%-ot, 5%-ot, valamint egyes esetekben 0%-ot.

Mennyi az iparűzési adó 2027-ben? Teljes útmutató vállalkozóknak. Az iparűzési adó 2027-ben is az egyik legfontosabb helyi adó Magyarországon, amelyet a vállalkozások a székhelyük és telephelyük szerinti önkormányzat felé fizetnek.

A duplájára emelt KIVA-korlátok új cégeket vonzhatnak be: jelentősen kibővülhet a KIVA-ra jogosult vállalkozások köre 2026-tól, miután megduplázódnak a belépési értékhatárok.

Egy magyar kisvállalkozó adózási választása ma elsősorban attól függ, hogy egyéni vállalkozóként, társas vállalkozásként — például bt.-ként, kft.-ként — vagy mezőgazdasági őstermelőként működik-e. Más adózási lehetősége van annak, aki magánszemélyeknek számláz kiszámítható bevétellel, és más annak, aki cégeknek dolgozik, alkalmazottakat foglalkoztat, nagyobb költségeket számol el, vagy növekedés előtt áll.

A KATA adózás 2027 az egyik legnagyobb érdeklődéssel várt adózási téma lehet Magyarországon, miután Kármán András pénzügyminiszteri programjában a kisadózó vállalkozások tételes adójának szélesebb körű visszavezetése is megjelent.

Mi az a 18%-os ÁFA kulcs? A 18%-os ÁFA kulcs Magyarországon egy kedvezményes általános forgalmi adó mérték, amelyet nem lehet szabadon alkalmazni minden termékre vagy szolgáltatásra.

A magyarországi ÁFA törvény az egyik legfontosabb adójogszabály, mert a mindennapi vásárlásoktól a vállalkozások számlázásán át az importig, exportig, webshopos értékesítésig és szolgáltatásnyújtásig rengeteg gazdasági ügyletet érint. A jelenleg hatályos fő jogszabály a 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról, közismert nevén az Áfa tv.

Az ÁFA kulcsok 2027 témája nemcsak a vállalkozások, könyvelők és pénzügyi szakemberek számára fontos, hanem minden vásárlót érint. Az általános forgalmi adó ugyanis beépül a termékek és szolgáltatások árába, vagyis közvetlenül hat arra, mennyit fizetünk a boltban, egy étteremben, egy szolgáltatásért vagy akár egy új lakás vásárlásakor.

2026 végére búcsút inthetünk az ÁNYK-nak: így készülhetnek fel egyszerűen a magyar cégek az eÁFA-rendszerre.

Szigorúbb és összetettebb revízióra számíthatnak idén a vállalatcsoportok. Szintet lépett az adóhatóság a transzferárak ellenőrzésében: a NAV 2026-ban már nemcsak a dokumentációt kéri számon, hanem automatizált rendszerekkel elemzi a cégcsoporton belüli pénzmozgásokat.

Ha egy magyar vállalkozás külföldön végez tevékenységet, vagy egy külföldi cég jelenik meg a magyar piacon, a nem megfelelően kezelt üzleti jelenlét akár jelentős adófizetési kötelezettséget és komoly pénzügyi kockázatokat is eredményezhet. A telephely fogalma a gyakorlatban sokkal összetettebb lehet, mint elsőre tűnik, ezért a Niveus szakértői szerint a nemzetközi működés során elengedhetetlen a tudatos és előrelátó tervezés.

Megjelent a NAV 2026-os ellenőrzési terve – és egyértelmű az üzenet: az adatvezérelt kiválasztás korszakában már nem a véletlen dönt. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal mesterséges intelligenciával, valós idejű számla- és pénztárgép-adatokkal dolgozik, és célzottan indít adóellenőrzést ott, ahol kockázatot lát. De kik kerülhetnek fókuszba 2026-ban? És mire érdemes most azonnal felkészülni?

Egy lakás vagy családi ház eladása után fizetendő adó sok magánszemély számára okoz bizonytalanságot, különösen akkor, ha az értékesítésre 2026-ban kerül sor. A magyar szabályozás azonban egyértelmű és jogszabályban rögzített: az adó mértéke nem esetleges, hanem pontosan meghatározott feltételektől függ.

A gépjárműadó sok autótulajdonos számára évente visszatérő bosszúság, ám kevesen tudják, hogy számos esetben egyáltalán nem kell megfizetni. A jogszabály ugyanis kiterjedt mentességi rendszert tartalmaz, amely nemcsak állami szervekre, hanem civil szervezetekre, egyházakra, sőt magánszemélyekre is vonatkozhat.

Sokan gondolják úgy, hogy amint aláírják az adásvételi szerződést és átadják az autót, a gépjárműadóval többé nincs dolguk. A valóság azonban ennél árnyaltabb: az adófizetési kötelezettség megszűnésének időpontja nem pusztán az eladás dátumától függ, hanem attól is, hogy ki és mikor tesz eleget a bejelentési kötelezettségnek.

Az albérletkiadás sokak számára stabil kiegészítő jövedelmet jelent, ugyanakkor adózási szempontból 2026-ban sem tekinthető „automatikusan adómentesnek”. A magánszemélyként kiadott lakás vagy ház után fizetendő közterhek pontos ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy a bérbeadó elkerülje a későbbi adóhiányt, bírságot vagy önellenőrzést.

Az ingatlanpiac élénkülésével egyre több magánszemély szembesül azzal a kérdéssel, hogy ingatlan eladásakor kell-e adót fizetni, és ha igen, mennyit. Bár az alapelvek évek óta változatlanok, 2026-ban is szigorúan a személyi jövedelemadóról szóló törvény szabályai szerint kell eljárni, és egy rosszul kiszámolt összeg komoly kellemetlenségeket okozhat az adóbevallás során.

Így adózz a karácsonyi ajándékok után: a karácsonyi időszakban számos vállalat dönt úgy, hogy ajándékkal köszöni meg munkavállalói vagy üzleti partnerei együttműködését. Az ajándékozás azonban nem minden esetben jár adómentességgel, ezért különösen fontos tisztában lenni az ajándékok adózási szabályaival, amelyek az ajándékozott személyétől és az ajándék értékétől is függenek.

2026-ban olyan átfogó adóváltozások lépnek hatályba, amelyek egyszerre érintik a lakosságot, a kis- és középvállalkozásokat, valamint a nagyvállalati szereplőket.

Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben, a kormány kiemelt célja változatlanul az adminisztrációs terhek csökkentése és ami ennél is fontosabb az, hogy ösztönözze a tisztességes piaci versenyt, valamint a gazdaság folyamatos fehérítését. Az e-pénztárgépeket 2025. július 1-től több százezer vállalkozás önkéntesen használhatja.

Két perc alatt kiszámolja a Családi adókedvezmény-kalkulátor a kedvezményünket – már 20 ezren használták.

Fontos határidő közeleg a katás vállalkozók számára: február 25-ig le kell adniuk az előző évről szóló bevallásukat.

Jöhet a 34 milliós határ? Az adószakértő szerint ez lenne következő lépés: az alanyi áfamentesség összeghatára január 1-jétől 18 millió forintra emelkedett, de a vállalkozóknak február 28-ig nyilatkozniuk kell, ha élni akarnak a lehetőséggel.

Egy nyilatkozat megtétele mindennapos dolognak számít. Kötelező-e nyilatkozatot tenni az adóhatóságnak? Ezzel a kérdéssel indítjuk a gondolatmenetet, mely az adózói nyilatkozattételi kötelezettség köré épül, mert ez a jogi kérdéskör sem olyan egyszerű, mint azt elsőre sejtenénk.

A technológiai fejlődés és az üzleti környezet változásaival párhuzamosan a cégvezetők, vállalati döntéshozók elvárásai is folyamatosan változnak. Nemcsak a törvényi megfeleltetéssel kapcsolatos kötelezettségek betartását várják el könyvelőiktől, hanem stratégiai partnerséget és technológiai innovációt is.