A magyarázat az, hogy az ingatlanvásárlási illeték alapja főszabály szerint a NAV által megállapított forgalmi érték. Ez eltérhet a vételártól, a lakáshitel pedig nem csökkenti automatikusan. Résztulajdon vásárlásakor ugyanakkor csak a megszerzett tulajdoni hányad értéke után kell számolni.

A cikk a 2026. november 21-én ellenőrzött szabályokat mutatja be. A 2027-es vásárlási példák a jelenlegi rendelkezések változatlan fennmaradását feltételező, szemléltető számítások. Valamennyi példában 4 százalékos illetékkel számolunk, és – eltérő jelzés hiányában – nem feltételezünk illetékkedvezményt, mentességet vagy haszonélvezeti jogot.

Mit jelent a forgalmi érték az ingatlanvásárlásnál?

A forgalmi érték azt fejezi ki, hogy az ingatlan a piacon általában mekkora összegért értékesíthető. A vételár ezzel szemben az az összeg, amelyben az adott vevő és az adott eladó ténylegesen megállapodott.

Az ingatlan vásárlás illetékének kiszámításakor az ingatlan forgalmi értéke számít alapul nem pedig a vételár.

A kettő sokszor megegyezik. Ha egy lakást a környék hasonló állapotú és adottságú ingatlanjaihoz igazodó áron adnak el, a szerződéses ár megfelelő kiindulópont lehet a forgalmi érték megállapításához.

Előfordulhat azonban, hogy a felek megállapodása egyedi körülményeket tükröz. Az eladó gyorsan szeretne pénzhez jutni, a vevő különösen jól alkudott, vagy az ingatlannak olyan hibája van, amelyet az általános piaci összehasonlítás elsőre nem mutat meg.

A NAV vevőknek szóló tájékoztatója egyértelművé teszi: az illetékszámításhoz használt forgalmi értéket az adóhatóság állapítja meg, és ez nem szükségszerűen azonos a szerződéses vételárral.

Ez nem jelenti azt, hogy a hatóság minden vásárlásnál felülírja az árat. A lényeg az, hogy a szerződésben szereplő összeg önmagában nem köti a NAV-ot.

Három fogalom, amelyet érdemes különválasztani

A laikus vásárló számára a következő különbségtétel segít a legtöbbet:

Fogalom Mit jelent? Miért fontos?
Szerződéses vételár A vevő és az eladó által kialkudott ellenérték Ezt kell a szerződés szerint megfizetni
NAV által megállapított forgalmi érték Az illetékeljárásban meghatározott piaci érték Főszabály szerint ebből indul az illetékszámítás
Illetékalap Az az összeg, amelyre az illetékmértéket alkalmazzák Tulajdoni hányad, kedvezmény vagy külön szabály is alakíthatja

Az utolsó két fogalom sem minden esetben jelent azonos összeget. Egy teljes lakás forgalmi értéke lehet például 80 millió forint, de ha valaki csak a negyedét vásárolja meg, az ő szerzéséhez a példában 20 millió forintos érték tartozik.

Hogyan állapítja meg a NAV az ingatlan forgalmi értékét?

A NAV elsősorban összehasonlító értékadatokkal dolgozik. Vagyis olyan ingatlanügyletek adatait vizsgálja, amelyek segítséget adhatnak a megvásárolt lakás, ház vagy más ingatlan értékének meghatározásához.

A hatóság nyilvántartásában nemcsak vételárak szerepelhetnek, hanem az ingatlanok rendeltetésére, alapterületére, építési idejére, falazatára, felújítására és állapotára vonatkozó információk is.

A vevő nyilatkozata, az energetikai tanúsítvány, szükség esetén helyszíni szemle vagy külső szakértő szintén segítheti az értékelést. Ha nincs megfelelő összehasonlító adat, más értékbecslési módszer is alkalmazható. 

A gyakorlat megértéséhez képzeljünk el két, egyaránt 60 négyzetméteres lakást ugyanabban az utcában. Az egyik teljesen felújított, korszerű fűtéssel rendelkezik, és világos udvarra néz. A másikban régi vezetékek, beázásnyomok és elhasználódott nyílászárók vannak.

A két ingatlan mérete és címe alapján hasonló lehet, műszaki állapotuk miatt mégsem feltétlenül ugyanannyit érnek. Ezért egyetlen környékbeli négyzetméterár mechanikus felszorzása nem feltétlenül ad megfelelő eredményt.

A hirdetési ár nem ugyanaz, mint az eladási ár

A vevő gyakran azzal próbál tájékozódni, hogy megnézi a környék ingatlanhirdetéseit. Ez hasznos első lépés, de a hirdetési ár az eladó elképzelését mutatja, nem feltétlenül a ténylegesen megfizetett ellenértéket.

Egy 65 millió forintért hirdetett lakás végül elkelhet 61 millióért, vagy hónapokon át vevő nélkül maradhat. Ezért az összehasonlítás során az is számít, hogy kínálati árat vagy megvalósult ügylethez kapcsolódó értékadatot látunk.

Példaszámítás: amikor a NAV magasabb értéket állapít meg

Tegyük fel, hogy Katalin 2027 februárjában 50 millió forintért vásárol egy lakást. Az illetékre a vételár 4 százalékát teszi félre:

50 000 000 × 0,04 = 2 000 000 forint.

A NAV az eljárás során azonban 55 millió forintban állapítja meg a lakás forgalmi értékét. Kedvezmény hiányában a számítás:

55 000 000 × 0,04 = 2 200 000 forint.

Katalin illetéke tehát 200 ezer forinttal magasabb lesz az előzetesen tervezettnél.

Fontos, hogy ettől az eladónak fizetendő vételár nem változik meg. A szerződésben továbbra is 50 millió forint szerepel; a magasabb érték az illetékszámítást érinti.

A különbség ráadásul nem önmagában bírság. A példában a 200 ezer forint egyszerűen az eltérő illetékalapból következő többlet.

Mennyit jelent néhány millió forintnyi értékkülönbség?

Előfordulhat, hogy ingatlan adásvételkor a NAV magasabb értéket állapít meg és ez lesz az illeték számításának az alapja.

Az alábbi táblázatban ugyanazt az 50 millió forintos, 2027-es vásárlást vizsgáljuk különböző feltételezett NAV-értékek mellett.

Szerződéses vételár NAV által megállapított forgalmi érték Fizetendő illeték Eltérés a vételárból számolt illetékhez képest
50 000 000 Ft 50 000 000 Ft 2 000 000 Ft 0 Ft
50 000 000 Ft 52 000 000 Ft 2 080 000 Ft +80 000 Ft
50 000 000 Ft 55 000 000 Ft 2 200 000 Ft +200 000 Ft
50 000 000 Ft 58 000 000 Ft 2 320 000 Ft +320 000 Ft

Saját szemléltető számítások, a teljes tulajdon megszerzésével és kedvezmények nélkül. A táblázat nem a NAV gyakorlatának gyakoriságát vagy várható értékelését mutatja.

A számításból jól látszik: minden további egymillió forintnyi illetékalap 40 ezer forinttal emeli az illetéket a 4 százalékos sávban.

A rossz műszaki állapot nem automatikus levonás

Egy felújítandó lakásnál könnyű beleesni abba a hibába, hogy a várható munkálatok teljes költségét levonjuk az ingatlan értékéből.

Tegyük fel, hogy Gábor 2027 márciusában 44 millió forintért vesz egy lakást, amelyre egy kivitelező 9 millió forintos felújítási ajánlatot ad. Ebből nem következik automatikusan, hogy az illetékalap:

44 millió − 9 millió = 35 millió forint.

A felújítási ajánlat nem általános illetékalap-csökkentő tétel. Azt segítheti bemutatni, hogy milyen állapotú az ingatlan, és ez hogyan befolyásolhatja a piaci értékét.

Ráadásul a felújítás összege és az értéknövekedés sem feltétlenül azonos. Egy drága, egyedi burkolat vagy különleges konyhabútor költsége nem biztos, hogy teljes egészében megjelenik a lakás eladási értékében.

Az állapot értékelési szempont; a tervezett felújítás nem egyszerűen levonható számlaösszeg.

A vevőnek ezért érdemes megőriznie a hibák fényképeit, a műszaki vizsgálatok eredményét és az állapotot részletesen bemutató dokumentumokat. Ezek jóval többet mondanak annál, mint hogy „a lakásra sokat kell költeni”.

Miért nem csökkenti a lakáshitel az illetékalapot?

A vásárlók számára talán ez a legnehezebben elfogadható rész: ha a lakás jelentős részét bankhitelből finanszírozzák, miért kell az egész megszerzett érték után illetéket fizetni?

Azért, mert a finanszírozás forrása és a megszerzett vagyon értéke két külön kérdés. A hitel azt mutatja meg, honnan származik a vételár egy része. Az illeték pedig az ingatlan megszerzéséhez kapcsolódik.

Az illetéktörvény általános szabálya a terhekkel nem csökkentett forgalmi értékből indul ki. A vevő lakáshitele ezért nem vonható le az illetékalapból. 

Példa: 18 millió forint önerő és 42 millió forint hitel

Egy család 2027 májusában 60 millió forintos lakást vásárol. A vételárból 18 millió forint saját megtakarítás, 42 millió forint pedig lakáshitel.

Feltételezzük, hogy a NAV a forgalmi értéket is 60 millió forintban állapítja meg.

A helyes illetékszámítás:

60 000 000 × 0,04 = 2 400 000 forint.

Hibás lenne csak az önerővel számolni:

18 000 000 × 0,04 = 720 000 forint.

A két összeg különbsége 1 680 000 forint. Ekkora hiány keletkezne a család költségvetésében, ha a vevők tévesen az önerőt tekintenék illetékalapnak.

A példában tehát a 18 millió forintos önerő mellett további 2,4 millió forintot kell biztosítani az illetékre. Ez 20,4 millió forintos saját pénzigényt jelent, mielőtt az ügyvédi díjjal, költözéssel és más kiadásokkal számolnánk.

Mi történik, ha az eladó hitelét is a vételárból rendezik?

Gyakori helyzet, hogy az ingatlant az eladó korábbi hitele terheli, és a vevő a vételár egy részét közvetlenül az eladó bankjának utalja.

Egy 2027 júniusi példában a teljes vételár 70 millió forint, amelyből 20 millió az eladó tartozásának rendezésére megy, 50 milliót pedig az eladó kap meg.

Ha az illetékalapként figyelembe vett forgalmi érték 70 millió forint, az illeték:

70 000 000 × 0,04 = 2 800 000 forint.

A 20 millió forintos tartozásrendezés a vételár teljesítésének módját érinti. Önmagában nem teszi 50 millió forintossá a megszerzett ingatlan értékét.

Résztulajdon vásárlásakor csak a megszerzett hányad számít

Más a helyzet, ha a vevő nem a teljes ingatlant, hanem annak meghatározott tulajdoni hányadát szerzi meg.

Ilyenkor a NAV tájékoztatása szerint az ingatlan forgalmi értékének a megszerzett hányadra jutó részét kell figyelembe venni. Egy negyed tulajdonrész vásárlásakor tehát nem a teljes lakás értéke után fizetünk. Nemzeti Adó- és Vámhivatal

A példáinkban alkalmazható egyszerű képlet:

Illetékalap = teljes ingatlan forgalmi értéke × megszerzett tulajdoni hányad

Illeték = illetékalap × 0,04

Példa: egy 80 milliós lakás negyedének megvásárlása

Dániel 2027 júliusában egy 80 millió forint forgalmi értékű lakás 25 százalékos tulajdonrészét vásárolja meg.

A megszerzett hányad értéke:

80 000 000 × 0,25 = 20 000 000 forint.

Az illeték:

20 000 000 × 0,04 = 800 000 forint.

Dániel tehát kedvezmény nélkül 800 ezer forintot fizet, nem a teljes lakás után számítható 3,2 millió forintot.

Ez azért fontos, mert a tulajdoni lap az egész ingatlant írja le, miközben az adott ügylet tárgya annak csak egy része lehet. A számításban mindig azt kell azonosítani, pontosan mekkora tulajdont szerez a vevő.

Példa: két vevő, eltérő tulajdoni arány

Anna és Balázs 2027 szeptemberében közösen vásárolnak egy 90 millió forint forgalmi értékű lakást. Anna 60, Balázs 40 százalékos tulajdont szerez.

Vevő Megszerzett tulajdoni hányad Saját illetékalap Illeték 4%-kal
Anna 60% 54 000 000 Ft 2 160 000 Ft
Balázs 40% 36 000 000 Ft 1 440 000 Ft
Összesen 100% 90 000 000 Ft 3 600 000 Ft

A két vevő együttes illetéke a példában ugyanannyi, mint amennyi a teljes lakás egyetlen vevő általi megszerzésekor lenne. Az összeg azonban a megszerzett tulajdoni arányok szerint oszlik meg közöttük.

Az egyéni kedvezmények ezt módosíthatják, ezért közös vásárlásnál is külön kell ellenőrizni mindkét vevő helyzetét.

Amikor egyszerre tér el a vételár és csak résztulajdont vásárolunk

A két szabály egy ügyletben is megjelenhet.

Tegyük fel, hogy Éva 2027 októberében 28 millió forintért megvásárolja egy lakás felét. A NAV a teljes lakás forgalmi értékét 64 millió forintban állapítja meg.

Éva megszerzett fél tulajdonrészének értéke:

64 000 000 × 0,5 = 32 000 000 forint.

Az illeték:

32 000 000 × 0,04 = 1 280 000 forint.

Ha Éva kizárólag a kifizetett 28 millió forintból indult volna ki, 1 120 000 forinttal számol. A különbség 160 ezer forint.

A példában tehát a NAV nem a teljes 64 milliós lakásra terheli Éva illetékét. Figyelembe veszi a fél tulajdonrészt, de annak értékét nem feltétlenül a megállapodott vételárral azonos összegben határozza meg.

A banki értékbecslés automatikusan köti a NAV-ot?

A banki értékbecslés hasznos dokumentum lehet, de nem helyettesíti a NAV értékmegállapítását. Az illetékeljárásban az adóhatóság határozza meg a forgalmi értéket; a banki szakvélemény bemutatható az álláspont alátámasztására.

A vásárló ezért ne abból induljon ki, hogy „a bank már megnézte, így a NAV biztosan ugyanannyival számol”. Sokkal célszerűbb összevetni, hogy az értékelések ugyanazt az ingatlant, ugyanazokat az adottságokat és megfelelő időpontot vizsgálják-e.

Egy dokumentum akkor igazán hasznos, ha nemcsak egy végösszeget tartalmaz, hanem azt is érthetően bemutatja, milyen állapot, összehasonlító adatok és feltételezések alapján született az eredmény.

Mit tehet a vevő, ha túl magasnak tartja a NAV értékelését?

A NAV döntése vitatható, de ehhez érdemi indokokra és a jogorvoslati szabályok betartására van szükség.

Elsőként azt célszerű megvizsgálni, hogy helyesek-e az ingatlan alapadatai. Nem ugyanaz például egy felújított és egy teljes korszerűsítésre szoruló lakás, ahogyan az alapterület vagy a rendeltetés téves rögzítése is befolyásolhatja az értékelést.

A vevő álláspontját különösen a következők segíthetik:

  • Műszaki állapotot bemutató bizonyítékok: fényképek, szakvélemény, dokumentált beázás vagy szerkezeti hiba.
  • Megfelelő értékbecslés: az ingatlan sajátosságait részletesen figyelembe vevő szakmai anyag.
  • Adateltérések bemutatása: hibás alapterület, téves állapotleírás vagy nem megfelelő összehasonlítás pontos megjelölése.

A bizonyítékokat érdemes már az elsőfokú eljárásban előterjeszteni. A későbbi jogorvoslatban az új tények és bizonyítékok felhasználása korlátozott lehet.

A fellebbezés általános határideje a döntés közlésétől számított 15 nap; a konkrét ügyben a kézbesített határozat jogorvoslati tájékoztatását kell követni. Egy telefonos érdeklődés nem helyettesíti a megfelelően benyújtott jogorvoslatot. 

Nem ugyanaz az értékelés vitatása és a részletfizetés

Ha valaki azért fordul a NAV-hoz, mert szerinte túl magas a megállapított forgalmi érték, akkor az illetékszámítás alapját vitatja.

Ha viszont elfogadja az összeget, de nem tudja egyben megfizetni, akkor fizetési könnyítésre lehet szüksége. A NAV tájékoztatása alapján részletfizetés vagy halasztás kérelmezhető, de ezek nem jelentik automatikusan az értékelés megváltoztatását. 

Ezt a két helyzetet már az ügyintézés elején érdemes különválasztani: hibásnak tartjuk az összeget, vagy a megfizetése okoz nehézséget?

A haszonélvezet külön szabály, nem azonos a lakáshitellel

A „terhekkel nem csökkentett érték” megfogalmazásból nem következik, hogy minden ingatlanhoz kapcsolódó jog figyelmen kívül marad.

A haszonélvezeti joggal terhelt tulajdon megszerzésére külön rendelkezések vonatkoznak. A tulajdonszerző illetékalapja a jog törvény szerint számított értékével csökkenhet; ezt nem lehet egyszerűen azonosan kezelni egy banki jelzáloggal vagy hiteltartozással.

A cikk számpéldái ezért tudatosan haszonélvezet nélküli helyzeteket mutatnak be. Ha ilyen jog szerepel az ügyletben, a sima „forgalmi érték × tulajdoni hányad × 4 százalék” számítás önmagában már nem feltétlenül elegendő.

Hogyan tervezzen, aki 2027-ben vásárol ingatlant?

A vételárból kiszámolt illeték jó első becslés, de célszerű megvizsgálni azt is, mi történne egy eltérő forgalmi értéknél.

Egy 60 millió forintos vásárlásnál a 4 százalékkal kalkulált illeték 2,4 millió forint. Ha a NAV által megállapított érték 63 millió lenne, az illeték 2,52 millióra emelkedne. A különbség 120 ezer forint.

Ez nem előrejelzés arra, hogy a NAV magasabb értéket fog alkalmazni. Pénzügyi érzékenységvizsgálat: megmutatja, mennyire fér bele a költségvetésbe egy eltérés.

A vásárlás előkészítésekor ezért érdemes pontosan rögzíteni a megszerzendő tulajdoni hányadot, összegyűjteni az ingatlan állapotát bemutató iratokat, és a hitel mellé külön illetékkeretet tervezni.

A legfontosabb kérdés nem pusztán az, hogy hány százalék az illeték. Ugyanilyen lényeges, hogy melyik értékre és mekkora megszerzett tulajdonrészre alkalmazzuk ezt a százalékot.

Gyakori kérdések az illetékalapról

Mindig a vételár 4 százalékát kell megfizetni?

Nem feltétlenül. Főszabály szerint a NAV által megállapított forgalmi értékből kell kiindulni, amely eltérhet a vételártól; a tulajdoni hányad, a kedvezmények és más külön szabályok is számítanak.

Levonható a lakáshitel a lakás értékéből?

A felvett lakáshitel önmagában nem csökkenti az illetékalapot. A bemutatott 60 milliós lakásnál ezért 2,4 millió forint az illeték akkor is, ha a vételár nagy részét hitelből fizetik.

Ha csak a lakás felét veszem meg, a teljes érték után adózom?

Nem. A megszerzett fél tulajdonrész értékéből kell számolni: egy 80 millió forintos forgalmi értékű lakás felénél ez 40 millió forintos illetékalapot és kedvezmény nélkül 1,6 millió forintos illetéket jelent.

A felújítás költsége levonható az illetékalapból?

Nem általános levonható tétel. Az ingatlan rossz műszaki állapota befolyásolhatja a forgalmi értéket, de a tervezett felújítás összegét nem lehet automatikusan kivonni a vételárból.

Megtámadható a NAV által megállapított forgalmi érték?

A döntés ellen a jogorvoslati szabályok szerint lehet fellépni. A kifogást érdemes konkrét adatokkal és bizonyítékokkal alátámasztani, és a határozatban szereplő határidőt betartani.