Ki fizeti az ingatlanvásárlási illetéket?

Ingatlan adásvételekor a vagyonszerzési illeték a vevő kötelezettsége. Hivatalos elnevezése visszterhes vagyonátruházási illeték: a „visszterhes” kifejezés azt jelenti, hogy a tulajdon megszerzéséért ellenszolgáltatást, tipikusan pénzt adunk.

A jogszabály az ingatlan megszerzéséhez kapcsolja ezt a közterhet. Az illetéket ezért nem az eladónak adjuk át a vételár részeként, hanem a NAV felé kell rendezni. Az illetéktörvény alapján a vagyonszerző a fizetésre kötelezett. [1]

Ez a gyakorlatban három külön pénzügyi szereplőt jelent: a vevő megszerzi a lakást, az eladó megkapja a vételárat, az állam pedig beszedi az esetlegesen fizetendő illetéket. A családi költségvetésben ezért külön sorra érdemes tenni a vételárat és az illetéket.

Ha például 2027 márciusában valaki 45 millió forintért vásárol lakást, az eladóval kialkudott 45 millió forint önmagában nem fedezi a teljes vásárlást. A példánk feltételei mellett további 1,8 millió forintot kell elkülönítenie illetékre, és ezen felül más ügyleti kiadásai is lehetnek.

Az eladó adója és a vevő illetéke külön kérdés

Az eladónál az értékesítés miatt személyijövedelemadó-kötelezettség merülhet fel, a vevőnél pedig a vagyonszerzés miatt illeték. Az, hogy az eladó adózik-e a saját ügyletén, önmagában nem dönti el a vevő illetékfizetését. [2]

Egy lakás tehát úgy is gazdát cserélhet, hogy az eladónak nem keletkezik fizetendő szja-ja, a vevőnek viszont milliós illetékkel kell számolnia. A két félnek külön kell megvizsgálnia a rá vonatkozó szabályokat.

Mit jelent a 4 százalékos illeték?

A hétköznapi lakásvásárlásoknál alkalmazandó általános mérték 4 százalék. A számítás alapja a megszerzett ingatlan, illetve tulajdoni hányad illetékalapként figyelembe vett forgalmi értéke. [3]

Az egyszerű alapképlet:

Fizetendő illeték = illetékalap × 0,04

A százalékszámítás másképpen is könnyen elvégezhető: az illetékalapot elosztjuk százzal, majd megszorozzuk néggyel. Egy 50 millió forintos illetékalap egy százaléka 500 ezer forint, ennek négyszerese 2 millió forint.

Hasznos fejben számolási kapaszkodó, hogy minden egymillió forint után 40 ezer forint, minden tízmillió forint után pedig 400 ezer forint illeték adódik. Így már a lakáshirdetések böngészése közben hozzá lehet rendelni az árhoz a várható illeték nagyságrendjét.

A 4 százalék első hallásra szerénynek tűnhet. Nagy értékű vásárlásnál azonban ugyanaz a százalék jelentős összeget eredményez: egy 100 milliós ingatlannál például 4 millió forintot. Ezért az illeték tervezése nem az adásvétel utolsó adminisztratív részlete, hanem a pénzügyi döntés része.

Ingatlanvásárlási illeték 2027-es példákon

Az alábbi táblázat különböző értékű, 2027-ben megvásárolt ingatlanok tervezési számait mutatja. A vételár és a forgalmi érték minden sorban azonos, és a vevő a teljes tulajdont megszerzi.

Vételár és illetékalap Illeték 4%-kal Vételár és illeték együtt
25 000 000 Ft 1 000 000 Ft 26 000 000 Ft
40 000 000 Ft 1 600 000 Ft 41 600 000 Ft
50 000 000 Ft 2 000 000 Ft 52 000 000 Ft
60 000 000 Ft 2 400 000 Ft 62 400 000 Ft
75 000 000 Ft 3 000 000 Ft 78 000 000 Ft
90 000 000 Ft 3 600 000 Ft 93 600 000 Ft
120 000 000 Ft 4 800 000 Ft 124 800 000 Ft

Saját SzámoldKi.hu számítások a 4%-os általános mértékkel. Az utolsó oszlop nem tartalmazza az ügyvédi, finanszírozási, ingatlan-nyilvántartási, költözési és felújítási költségeket.

A táblázatból az is látszik, mennyit jelent egy drágább ingatlan választása. A 60 milliós lakás helyett 75 milliós otthont vásárló család a vételárra 15 millióval, az illetékre további 600 ezer forinttal költ többet.

A két lehetőség közötti különbség tehát ebben a leegyszerűsített összevetésben 15,6 millió forint. A többletköltség meghatározásakor ezért célszerű a vételárkülönbséget és annak illetékhatását együtt vizsgálni.

Miért nem mindig a szerződéses vételárból számol a NAV?

Az ingatlan illeték alapja általában az ingatlan vételára, de ezt a NAV felülbírálhatja.

Az illeték szempontjából a NAV által megállapított forgalmi érték a meghatározó. Ez az ingatlan piaci értékét fejezi ki, és sok esetben megegyezik a szerződéses vételárral, de nem kötelezően azonos vele.

A NAV az érték meghatározásához összehasonlító adatokat, a vevő nyilatkozatát és szükség esetén helyszíni szemlét is felhasználhat. Egy alacsonyabb szerződéses ár ezért önmagában nem garantál ugyanilyen alacsony illetékalapot. [2]

Példa: 48 milliós vételár, 52 milliós forgalmi érték

Tegyük fel, hogy Eszter 2027 áprilisában 48 millió forintért vesz lakást. A NAV azonban az eljárás során 52 millió forintban állapítja meg annak forgalmi értékét.

Eszter a vételárból kiindulva 48 000 000 × 0,04 = 1 920 000 forinttal számolt. A megállapított forgalmi érték alapján viszont 52 000 000 × 0,04 = 2 080 000 forint az illeték.

A különbség 160 ezer forint. A példa nem azt jelenti, hogy a NAV minden kedvező árú vásárlásnál magasabb értéket állapít meg, hanem azt mutatja, miért érdemes különbséget tenni a saját előzetes kalkulációnk és a hatóság döntése között.

Ha az alacsonyabb árnak valós oka van – például az ingatlan jelentős műszaki hibája –, célszerű megőrizni az ezt alátámasztó dokumentumokat. Egy fényképekkel és szakmai megállapításokkal bemutatható állapot könnyebben értelmezhető, mint egy általános állítás arról, hogy a lakás felújítandó.

Hitelből vásárolt lakásnál is a teljes érték számít?

A lakáshitel nem vonható le egyszerűen az illetékalapból. Az általános szabály a terhekkel nem csökkentett forgalmi értékből indul ki, ezért a finanszírozás megoszlása önmagában nem mérsékli az illetéket. [3]

Példa: 12 millió önerő és 48 millió hitel

Egy család 2027 júniusában 60 millió forintos lakást vásárol. A példában feltételezzük, hogy a bank 48 millió forint hitelt folyósít, a család pedig 12 millió forintot tesz hozzá a vételárhoz; ez szemléltető finanszírozás, nem hitelajánlat vagy hiteljogosultsági ígéret.

Az illetéket ebben az esetben sem a 12 millió forintos önerőből számítjuk:

60 000 000 × 0,04 = 2 400 000 forint.

Ha valaki tévesen csak az önerő 4 százalékával számolna, 480 ezer forintot tenne félre. A ténylegesen szükséges összeghez képest így 1,92 millió forintos hiánya keletkezne.

A példabeli családnak tehát a vételárhoz szükséges 12 millió forintos saját hozzájárulás mellett további 2,4 millió forintot kell előteremtenie az illetékre. Ez már 14,4 millió forint saját pénzigény, miközben az egyéb vásárlási kiadásokat még nem vettük figyelembe.

Ez a számítás megmutatja, miért nem elegendő kizárólag azt megvizsgálni, hogy megvan-e a bank által elvárt önerő. A költözés pénzügyi biztonságához az egyszeri járulékos költségekre is fedezet kell.

Hogyan oszlik meg az illeték két vevő között?

Közös vásárláskor minden vevő a saját megszerzett tulajdoni hányada alapján számol. A teljes lakás illetéke nem terheli külön-külön mindkét tulajdonost. [2]

Példa: fele-fele tulajdon egy 80 milliós lakásban

Anna és Péter 2027 szeptemberében 80 millió forintért vásárolnak lakást, egyenlő tulajdoni arányban. Mindketten 40 millió forint értékű tulajdonrészt szereznek.

Anna illetéke 40 000 000 × 0,04 = 1 600 000 forint, Péteré ugyanennyi. Együtt tehát 3,2 millió forintot fizetnek, ami a teljes ingatlanérték 4 százaléka.

Ha ugyanebben a vásárlásban Anna 75, Péter 25 százalékos tulajdont szerezne, akkor Anna illetékalapja 60 millió, Péteré 20 millió forint lenne. Kedvezmény nélkül az illetékük 2,4 millió, illetve 800 ezer forint: az összeg továbbra is 3,2 millió.

A közös pénzügyi tervezésben tehát két kérdést kell külön kezelni: mekkora a család teljes illetékterhe, és abból mennyi jut az egyes vevőkre. Személyhez kötődő kedvezmények esetén az egyéni számítás különösen fontossá válhat.

Lakás mellé vásárolt garázzsal is számolni kell

Az általános illetékszabály az egyéb ingatlanokra, így például a garázsra is kiterjed. A lakásokhoz kötődő kedvezmények alkalmazhatóságát azonban külön kell vizsgálni: egy külön ingatlanként nyilvántartott garázs nem válik lakássá attól, hogy ugyanazzal a szerződéssel vásárolják meg. [3]

Képzeljünk el egy 2027 októberi ügyletet, amelyben a lakás 65 millió, a külön garázs 8 millió forint. Kedvezmény nélkül a lakás illetéke 2,6 millió forint, a garázsé 320 ezer forint, a kettő együtt 2,92 millió forint.

Aki csak a lakás árából indult ki, ebben a példában 320 ezer forinttal alultervezte a költséget. Érdemes ezért a teljes ingatlancsomagot áttekinteni, különösen akkor, ha a hirdetésben a parkoló vagy a garázs ára külön szerepel.

Valóban minden ingatlannál végig 4 százalék az illeték?

A nagy értékű ingatlanoknál sávos szabály érvényesül: ingatlanonként 1 milliárd forintig 4 százalék, az ezt meghaladó értékrészre 2 százalék, az illeték felső határa pedig ingatlanonként 200 millió forint. Résztulajdon megszerzésekor az értékhatárt és a maximumot arányosítani kell. [1]

Egy 2027-ben megvásárolt, 1,2 milliárd forint forgalmi értékű teljes ingatlan szemléltető számítása:

1 000 000 000 × 0,04 + 200 000 000 × 0,02 = 44 000 000 forint.

Nem a teljes 1,2 milliárdra alkalmazunk 2 százalékot: csak az egymilliárd feletti 200 milliós részre. A szokásos lakásvásárlások döntő többségének előzetes kalkulációjában ugyanakkor a 4 százalékos mérték a lényeges kiindulópont.

Mikor kell befizetni az illetéket?

Az illetékkötelezettség keletkezése és a tényleges fizetési határidő nem ugyanaz. A kötelezettség főszabály szerint a szerződés megkötésekor keletkezik, a befizetés pedig a NAV fizetési meghagyásához kapcsolódik. [1]

A jelenlegi ügyintézésben a vevő adatairól és a kedvezményekről, mentességekről szóló B400E-adatlapot közvetlenül a NAV-hoz kell benyújtani; elektronikusan az ONYA felületén is elérhető. Az eljáró ügyvéddel érdemes egyértelműen egyeztetni, hogy ki intézi ezt. [4]

A NAV tájékoztatója szerint az illeték befizetésének határideje főszabály szerint a határozat kézbesítésétől számított 30. nap. A konkrét ügyben mindig a kézbesített iratban szereplő határidőt kell követni. [2]

A pénzügyi tervezés szempontjából ebből az következik, hogy az illetékre félretett összeget célszerű valóban elkülöníteni. Ha a fizetési meghagyás még nem érkezett meg, attól az összeg nem válik szabadon elkölthető felújítási vagy bútorvásárlási keretté.

Hogyan állapítható meg a ténylegesen megfizethető vételár?

A lakáskeresést sokan egy kerek felső határral kezdik: „Legfeljebb 60 millió forintot tudunk rászánni.” Nem mindegy azonban, hogy ez kizárólag a vételárat vagy a teljes rendelkezésre álló pénzt jelenti.

Ha valakinek 2027-ben összesen 60 millió forintja van a vételárra és az illetékre, és minden más költséget most félreteszünk, akkor a megfizethető vételár nem 60 millió forint.

A számítás:

Legmagasabb vételár = 60 000 000 ÷ 1,04 ≈ 57 692 308 forint.

Ehhez körülbelül 2 307 692 forint illeték társul. A két összeg együtt adja ki a 60 millió forintos keretet.

Ha viszont ugyanez a vevő 60 milliós lakást választ, a vételár és az illeték együtt 62,4 millió forintot igényel. A különbség könnyen új hiteligényt, egy tervezett felújítás elhalasztását vagy a tartalékok felélését okozhatja.

A valós vásárlási plafon ennél is alacsonyabb lehet, ha a 60 millióból kell finanszírozni az ügyvédi díjat, a költözést és a kezdeti munkálatokat is. Először ezekre érdemes keretet elkülöníteni, és csak a fennmaradó összegből visszaszámolni a megcélozható vételárat.

Miért csak kiindulópont a 4 százalék?

A 4 százalék az általános szabály, nem minden vásárló végleges terhe. Lakáseladáshoz kapcsolódó kedvezmény, meghatározott otthonteremtési támogatás, egyenes ági rokonok vagy házastársak közötti adásvétel, illetve más törvényi feltétel módosíthatja a fizetendő összeget. [5]

Ezért a vételi döntés előtt két számot célszerű megismerni: a kedvezmény nélküli illetéket és az igazoltan alkalmazható kedvezménnyel számított összeget. A kettő különbségét csak akkor érdemes más célra betervezni, amikor a jogosultság feltételei tisztázottak.

A részletfizetés is más kérdés, mint a kedvezmény: előbbi a fizetés időzítését könnyítheti meg, miközben az illeték összege változatlan maradhat. Első lakástulajdon megszerzésekor a jelenlegi szabályok szerint kérhető legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetés. [5]

Egy 2,4 millió forintos illeték tizenkét egyenlő részlete havi 200 ezer forint. Ez kevésbé terheli meg egyszerre a megtakarítást, viszont egy éven át jelentős kiadás lehet a lakáshitel törlesztése és a rezsi mellett.

Gyakori kérdések az ingatlanvásárlási illetékről

Mennyi egy 50 millió forintos lakás illetéke 2027-ben?

A jelenlegi 4 százalékos főszabállyal 2 millió forint, ha az illetékalap 50 millió forint, a vevő a teljes tulajdont megszerzi, és nincs alkalmazható kedvezmény vagy mentesség. A vételár és az illeték így együtt 52 millió forint.

Csökkenti az illetéket, ha a vételár nagy részét hitelből fizetem?

A hitel önmagában nem csökkenti az illetékalapot. A 60 milliós lakás példájában ezért 2,4 millió forinttal számoltunk akkor is, amikor a vételárból 48 milliót bankhitel fedezett.

Ha ketten veszünk lakást, kétszer kell megfizetni a teljes illetéket?

Nem: minden vevő a saját megszerzett tulajdoni hányada után fizet. A bemutatott 80 milliós, fele-fele arányban megvásárolt lakásnál kedvezmény nélkül személyenként 1,6 millió, összesen 3,2 millió forint az illeték.

Biztosan ugyanígy kell majd számolni minden 2027-es vásárlásnál?

A cikk a 2026. november 16-án ellenőrzött szabályokat alkalmazza jövőbeli példákra. A szerződéskötés előtt az akkor hatályos rendelkezéseket és az adott vásárlásra vonatkozó kedvezményeket ismét ellenőrizni kell.