Az ingatlanvásárlás költségvetésében ezért nem elég a vételárral és az ügyvédi díjjal számolni: az illeték szabályait már a szerződéskötés előtt érdemes megismerni.
Mi az ingatlanvásárlási illeték, és kinek kell megfizetnie?
Az ingatlan vásárlásakor fizetendő közteher hivatalos neve visszterhes vagyonátruházási illeték. A „visszterhes” azt jelenti, hogy a tulajdon megszerzése ellenszolgáltatásért, tipikusan pénzért történik. Az illeték az ingatlan megszerzéséhez kapcsolódik, és főszabály szerint a vevőt terheli.
Ez nem azonos az eladó esetleges személyi jövedelemadójával, az önkormányzati építményadóval vagy az ingatlan-nyilvántartási eljárás díjával. Az ügyvédi munkadíj és a hitelfelvétel költségei szintén külön tételek. Az illetéket az állami adóhatóság, a NAV állapítja meg.
A szabályozás alapja az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény, különösen annak 19–21. és 26. §-a. A lakóingatlanokra vonatkozó kedvezmények nem alkalmazhatók automatikusan minden ingatlanra: egy garázs, üdülő vagy üzlethelyiség megvásárlása más megítélés alá eshet.
Mennyi az ingatlan vásárlás illetéke 2027-ben?

A hétköznapi lakásvásárlásoknál az általános illetékmérték 4 százalék. Ha nincs mentesség vagy kedvezmény, a számítás képlete:
Fizetendő illeték = a megszerzett ingatlan vagy tulajdoni hányad forgalmi értéke × 0,04.
| Megvásárolt ingatlan forgalmi értéke | Illeték kedvezmény nélkül |
|---|---|
| 25 millió Ft | 1 000 000 Ft |
| 40 millió Ft | 1 600 000 Ft |
| 60 millió Ft | 2 400 000 Ft |
| 80 millió Ft | 3 200 000 Ft |
| 100 millió Ft | 4 000 000 Ft |
Nagy értékű ingatlanoknál a főszabály részletesebb: ingatlanonként 1 milliárd forintig 4 százalék, az e feletti részre 2 százalék az illeték, legfeljebb 200 millió forint ingatlanonként. Résztulajdon szerzésénél az értékhatárt és a felső korlátot is arányosítani kell.
A vételár vagy a forgalmi érték számít?
Az illeték alapja a NAV által megállapított forgalmi érték. Ez sok esetben azonos a szerződésben szereplő vételárral, de a kettő eltérhet. A NAV összehasonlító adatokat használhat, nyilatkozatot kérhet, és szükség esetén helyszíni szemlét is tarthat.
Ha valaki 50 millió forintért vásárol egy ingatlant, de a NAV annak forgalmi értékét 55 millió forintban állapítja meg, kedvezmény nélkül 2,2 millió forint lehet az illeték. A rossz műszaki állapotot, jelentős hibákat ezért érdemes dokumentálni. A forgalmi érték vitatása bizonyítékokra épülő eljárási kérdés; önmagában a vevő alacsonyabb fizetőképessége nem értékcsökkentő tényező.
A lakáshitel nem csökkenti az illetékalapot
Ha a 60 millió forintos lakáshoz 20 millió forint önerőt és 40 millió forint hitelt használ fel a vevő, az illeték alapja főszabály szerint továbbra is 60 millió forint. Az illeték nem a saját megtakarításra vagy a készpénzben kifizetett összegre rakódik.
Hasonlóképpen az eladó fennálló jelzáloghitele sem vonható le automatikusan a lakás értékéből. A haszonélvezeti jogra ugyanakkor külön szabályok vonatkoznak.
Közös vásárlásnál minden vevőt külön kell vizsgálni
Egy 60 millió forintos lakás 50–50 százalékos megszerzésénél két vevő fejenként 30 millió forint értékű tulajdoni hányadot szerez. Kedvezmény nélkül mindkettőjük illetéke 1,2 millió forint. Ha csak az egyikük jogosult kedvezményre, az általában nem terjed át automatikusan a másik vevőre.

Hogyan lehet a korábbi ingatlant „beszámítani”?
A legfontosabb félreértés rögtön tisztázandó: nem a régi lakás után korábban befizetett illetéket vonják le az új illetékből. A cserét pótló vétel kedvezményénél az eladott és a megvásárolt lakás forgalmi értékét hasonlítják össze.
A szabály alaphelyzetben akkor alkalmazható, ha ugyanaz a magánszemély lakást vásárol, és a másik lakását a vásárlást megelőző öt éven belül vagy az azt követő egy éven belül eladja. Az ötéves visszatekintés 2026. január 1-jétől szerepel az illetéktörvény 21. § (2) bekezdés b) pontjában. A korábbi illetékfizetés ténye önmagában nem feltétel: egy örökléssel szerzett lakás eladása is szóba jöhet.
Példaszámítás: 45 milliós lakás után 65 milliós otthon
Anna 2025-ben 45 millió forintért eladta a saját lakását, 2026-ban pedig 65 millió forintért vásárol másikat. A teljes tulajdon mindkét ügyletben az övé, és a kedvezmény feltételei teljesülnek.
| Számítás | Összeg |
|---|---|
| Új lakás forgalmi értéke | 65 000 000 Ft |
| Eladott lakás forgalmi értéke | 45 000 000 Ft |
| Illetékalap: 65 millió − 45 millió | 20 000 000 Ft |
| Illeték: 20 millió × 4% | 800 000 Ft |
| Illeték kedvezmény nélkül | 2 600 000 Ft |
| Megtakarítás | 1 800 000 Ft |
Tegyük fel, hogy Anna az eladott lakást korábban 25 millió forintért vásárolta, és akkor 1 millió forint illetéket fizetett. Most mégsem ezt az 1 millió forintot vonják le a 2,6 millióból: a kedvezmény a 45 millió forintos eladott érték figyelembevételéből következik.
A számításhoz kiindulópontot adhat a SzámoldKi.hu ingatlanvásárlási illeték kalkulátora. A kalkulátor eredményét mindig a tényleges tulajdoni hányaddal, a szerződések időpontjával és az alkalmazható kedvezménnyel együtt kell értékelni. Az online becslés nem helyettesíti a NAV döntését.
Mi történik, ha olcsóbb lakást vásárolunk?
Ha valaki 2025-ben elad egy 70 millió forintos lakást, majd 2026-ban 55 millió forintért vásárol másikat, a megfelelő feltételek teljesülése esetén illetékmentességet vehet igénybe. A különbözet után nem kap vissza pénzt: a fizetendő illeték nulla.
Fontos 2026-os különbség: az értékkülönbözet szerinti számítás általános szabályában öt év szerepel, az olcsóbb lakás megszerzésének külön mentességi rendelkezésében – Itv. 26. § (1) y) – viszont továbbra is a vásárlást megelőző három év, illetve az azt követő egy év áll. Emiatt nem helyes általánosan azt állítani, hogy minden öt éven belüli lakáseladás után illetékmentes az olcsóbb otthon megvásárlása. Három évnél régebbi eladás esetén ezt a helyzetet a konkrét ügylet alapján külön tisztázni kell.
Előbb vásárolhatok, és csak utána adhatom el a régi lakást?
Igen, a vásárlást követő egy éven belüli értékesítés is figyelembe vehető. Ehhez a vevőnek legkésőbb a lakásvásárlás illetékkiszabásra történő bejelentéséig nyilatkoznia kell az eladási szándékról, és kérnie kell a megfelelő szabály alkalmazását. A NAV megállapítja a vásárolt lakás forgalmi értékét, és felfüggeszti az illetékkiszabási eljárást.
Az eladásnak egy éven belül kell megtörténnie; annak igazolására a vásárlást követő 13. hónap utolsó napjáig van idő. Ez két eltérő határidő. A 13. hónap nem hosszabbítja meg az értékesítésre rendelkezésre álló egy évet.
Ha a vállalt eladást nem igazolják megfelelően, a NAV a megvásárolt lakás teljes értéke alapján szabhatja ki az illetéket, és a törvény szerinti pótilletéket is előírhatja. Utóbbi a nyilatkozat benyújtásától a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével számított teher. Pusztán egy hirdetés feladása tehát nem elegendő.
Mi a helyzet több lakás eladásával és a tulajdoni hányadokkal?
Egy lakásvásárlással szemben nem lehet korlátlanul összeadni több eladott lakás értékét. A többügyletes szabály egyetlen megfelelő értékesítés figyelembevételét engedi, és ugyanaz az eladás nem használható fel tetszőleges számú vásárláshoz.
A 2026-tól módosított 21. § (4) bekezdés szerint az adott körben a kedvezőbb illetékalapot eredményező értékesítés választható; a bekezdés szövege ugyanakkor továbbra is hároméves visszatekintést tartalmaz. Az olcsóbb lakás mentességéhez tartozó többügyletes rendelkezés is külön szabály. Több adásvétel, különösen három–öt éves korábbi értékesítések esetén ezért nem szabad egyszerű, minden ügyletre ráhúzott „ötéves beszámítással” számolni.
Tulajdoni hányados példa: egy 50 millió forintos eladott lakásból a vevőnek csak a fele volt a tulajdona, tehát hozzá 25 millió forint érték tartozik. Ha az új, 70 millió forintos lakás felét szerzi meg, az új hányad értéke 35 millió forint. Jogosultság esetén az illetékalap 10 millió forint, az illeték 400 ezer forint. Nem vonhatja le a teljes, 50 milliós régi lakás értékét a saját 35 milliós új tulajdonrészéből.
A lakáseladási kedvezmény nem általános ingatlanbeszámítás: például egy külön garázs vagy üdülő értékesítése nem kezelhető automatikusan lakástulajdon eladásaként. A fennálló hitel visszafizetése pedig nem csökkenti az eladott lakás figyelembe vehető forgalmi értékét.
Első lakás vásárlása: mikor jár az 50 százalékos kedvezmény?
Az első lakás megvásárlása önmagában nem jelent általános illetékmentességet. Az 50 százalékos illetékkedvezményhez a vevőnek az illetékkötelezettség keletkezésekor 35 év alattinak kell lennie, első lakástulajdonát kell megszereznie, és az egész lakás forgalmi értéke legfeljebb 15 millió forint lehet.
Egy 29 éves vevő 14 millió forintos első lakásánál az általános illeték 560 ezer forint, a kedvezményes összeg 280 ezer forint. Egy 30 millió forintos lakás felének megszerzése viszont nem fér bele a 15 milliós korlátba: a teljes lakás értékét kell vizsgálni.
Az „első lakás” törvényi fogalom. Főszabály szerint az jogosult, akinek nincs és nem is volt lakástulajdona, lakásban legalább 50 százalékos tulajdoni hányada vagy lakáshoz kapcsolódó, bejegyzett vagyoni értékű joga. Vannak kivételek, például az özvegyi haszonélvezettel terhelt lakástulajdonra és bizonyos, nagykorúság előtt elidegenített tulajdonra. Korábbi öröklés vagy résztulajdon esetén ezért külön ellenőrzés indokolt.
Új építésű lakás illetéke: a 15 és 30 milliós határ jelentősége
A vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített vagy építtetett lakás megvásárlására külön kedvezmény vonatkozik. Nem elegendő, hogy a lakás felújított vagy újszerű: a törvényi feltételeknek megfelelő új lakásról kell beszélni.
| Az egész új lakás forgalmi értéke | E kedvezmény hatása |
|---|---|
| Legfeljebb 15 millió Ft | A megfelelő feltételekkel illetékmentes. |
| 15 millió Ft felett, legfeljebb 30 millió Ft | Ha másik lakás eladását nem igazolják, a 15 millió Ft-ra jutó illetéket nem kell megfizetni. |
| 30 millió Ft felett | Ez az újlakás-kedvezmény nem alkalmazható; más mentesség még szóba jöhet. |
Egy megfelelő, 28 millió forintos új lakás teljes tulajdonának megszerzésekor az illeték így (28 − 15) millió × 4%, azaz 520 ezer forint lehet. Egy 40 milliós új lakásnál viszont ezen a jogcímen nem vonható le 15 millió forint: más kedvezmény hiányában 1,6 millió forinttal kell számolni.
A részleges újlakás-kedvezményt és a korábbi lakás eladásának figyelembevételét nem lehet egyszerűen egymásra halmozni. Tulajdoni hányad vásárlásakor a kedvezményt arányosítani kell, a jogosultsági értékhatárnál pedig az egész lakás értéke számít.
CSOK Plusz és falusi CSOK: mikor lehet nulla az illeték?
A törvényben meghatározott CSOK, ideértve a megfelelő falusi CSOK támogatást, illetve a CSOK Plusz kölcsön felhasználásával történő lakásszerzés illetékmentes lehet. Ez a jogosult lakástulajdon vagy tulajdoni hányad megszerzésére vonatkozik, nem pusztán a támogatás vagy hitel összegének levonását jelenti.
Egy 70 millió forintos, megfelelően támogatott lakásvásárlásnál a mentesség 2,8 millió forint illetéket takaríthat meg. A lakáshoz külön megvásárolt garázst azonban nem szabad automatikusan ugyanígy kezelni.
A Babaváró vagy az Otthon Start hitel önmagában nem ez a CSOK-hoz kapcsolódó illetékmentesség. Ha több konstrukciót kombinálnak, a mentesség jogcímét külön azonosítani kell.
Az is lényeges, hogy a támogatási feltételek utólagos megsértése illetékkövetkezménnyel járhat. A teljes CSOK-támogatás vagy CSOK Pluszhoz kapcsolódó kamattámogatás visszafizetése, illetve visszafizettetése esetén a NAV utólag kiszabhatja az illetéket. A törvény külön kivételt állapít meg a kizárólag egészségi állapot miatt meghiúsult gyermekvállalás miatti visszafizetésre.
Családon belüli adásvétel és építési telek: további mentességek

Szülő, gyermek és házastárs közötti vásárlás
Az egyenes ági rokonok – például szülő és gyermek, nagyszülő és unoka – közötti vagyonátruházás illetékmentes; az örökbefogadáson alapuló kapcsolat is ide tartozik. A házastársak egymás közötti ügylete és a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből eredő vagyonszerzés szintén mentes lehet.
A testvérek közötti adásvétel nem ezen a jogcímen illetékmentes. Nem szabad összekeverni a testvérek közötti ajándékozás szabályával. A puszta élettársi kapcsolatot sem lehet automatikusan azonosítani a házastársi jogcímmel.
Telekvásárlás négy éven belüli lakóházépítéssel
Lakóház építésére alkalmas telek megszerzésekor feltételes mentesség kérhető, ha a vagyonszerző a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított négy éven belül lakóházat épít. Az elkészült lakás vagy lakások hasznos alapterületének el kell érnie a településrendezési terv szerinti maximális beépíthetőség legalább 10 százalékát.
Az építési szándékról határidőben nyilatkozni kell. A NAV a megfizetést felfüggeszti, és a feltételek igazolt teljesülésekor törli az illetéket. Nem elég megkezdeni az építkezést: a használatbavételhez kapcsolódó hatósági feltételek és dokumentumok is számítanak.
Egy 20 millió forintos teleknél ez 800 ezer forint megtakarítás lehet. Ha az építés feltételei nem teljesülnek, az eredeti illetéket késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni.
Csökkentheti-e a haszonélvezeti jog az illetéket?
Igen. A tulajdonszerző illetékalapját a törvény szerint számított haszonélvezeti vagy használati jog értéke csökkentheti. A jog értékét nem szabad szabadon meghatározni: azt az illetéktörvény 72. §-a alapján, például az időtartam és a jogosult életkora szerint kell számítani.
A haszonélvezet ugyanakkor tényleges jogosultságot biztosít a jogosultnak, és korlátozza a tulajdonos mozgásterét. Újonnan alapított jog esetén a jogosultnál is keletkezhet a szerzés jogcímének megfelelő illeték. A tulajdonos kisebb terhéből ezért nem következik automatikusan, hogy az ügylet összességében is ugyanennyivel olcsóbb lesz.
Mikor és hogyan kell megfizetni az ingatlan illetékét?
Az adásvételtől a fizetési meghagyásig
Az illetékkötelezettség főszabály szerint a szerződéskötés napján keletkezik, a tényleges befizetés azonban később, a NAV döntése alapján történik. Az ingatlan-nyilvántartási bejelentéshez kapcsolódóan a szerződés és a szükséges adatok az illetékkiszabási eljárásba kerülnek. A vevő a B400E adatlapon nyilatkozhat a kedvezményről és mentességről; ennek intézését célszerű előre egyeztetni az ügyvéddel.
A NAV fizetési meghagyásban közli az előírt összeget. A szokásos, jogorvoslattal nem érintett eljárásban a kézbesítéstől számított 30 napos fizetési idővel lehet számolni; mindig a kézhez kapott döntésben szereplő határidőt kell követni. Az eljárás időigénye eltérő lehet, ezért nem érdemes biztosra venni, hogy csak hónapokkal a költözés után kell majd fizetni.
Átutalás, bankkártya, csekk
Az illeték jellemzően banki átutalással, a NAV elektronikus fizetési lehetőségeivel, illetve az arra jogosult magánszemélyeknél postai készpénz-átutalási megbízással is rendezhető. A megfelelő NAV-számlát a fizetési meghagyásból vagy a hivatalos számlajegyzékből kell ellenőrizni. Átutaláskor az adóazonosító jel pontos feltüntetése segíti a befizetés helyes elszámolását.
A befizetés bizonylatát őrizzük meg, és az adószámlán is ellenőrizzük a könyvelést. A fizetési határidő elmulasztása késedelmi pótlékot, tartós nemfizetés pedig végrehajtási intézkedést eredményezhet. Ha hibás értéket vagy figyelmen kívül hagyott kedvezményt látunk a döntésben, a jogorvoslati tájékoztatás szerinti határidőben kell lépni.
Illeték részletfizetés: három különböző lehetőség
Első lakásnál legfeljebb 12 havi pótlékmentes részlet
Az illetéktörvény szerinti első lakástulajdon megszerzésekor kérelemre legfeljebb 12 havi, egyenlő részletekben teljesítendő, pótlékmentes részletfizetés engedélyezhető. Ezt nem szabad összekeverni a fiatalok 50 százalékos illetékkedvezményével: a részletfizetés e jogcímén nincs 35 éves korhatár vagy 15 milliós lakásérték-korlát.
Egy jogosult elsőlakás-vásárló 60 millió forintos lakásának 2,4 milliós illetéke így 12 hónapra elosztva havi 200 ezer forint lehet. A teljes fizetendő összeg ettől nem lesz kisebb. Ha a részletet nem teljesítik, a fennmaradó tartozás egy összegben esedékessé válik, és késedelmi pótlék is felmerül.
Általános automatikus részletfizetés
A magánszemélyek a törvényi feltételekkel évente egyszer legfeljebb 2 millió forint adótartozásra 12 havi pótlékmentes automatikus részletfizetést kérhetnek. Ez nem kizárólag első lakás vásárlásához kötődik. Az „automatikus” nem azt jelenti, hogy kérés nélkül jár: kérelmet kell benyújtani, például az ONYA AUTRESZ lehetőségével.
Az értékhatárnál nem elég kizárólag az új illeték összegét nézni, az adóhatósági nyilvántartásban szereplő tartozásokat és a kizárt kötelezettségeket is figyelembe kell venni.
Egyedi fizetési könnyítés vagy mérséklés
Ha az automatikus lehetőség nem alkalmazható, indokolt kérelemmel részletfizetés vagy halasztás kérhető. A NAV ilyenkor vizsgálhatja a jövedelmi, vagyoni és szociális helyzetet, a nehézség okát és azt, hogy a későbbi teljesítés reális-e. Magánszemélynél a megélhetés súlyos veszélyeztetettsége mérséklési kérelmet is megalapozhat, de az elengedés nem általános lakásvásárlási kedvezmény.
A megfelelő eljárásról a NAV automatikus részletfizetésről szóló tájékoztatója is segít eligazodni.
Az eladott lakás illetéke az szja-nál is előkerülhet
A korábban ténylegesen megfizetett vagyonszerzési illetéknek más szerepe is lehet: az eladott ingatlan megszerzéséhez kapcsolódó, megfelelően igazolt költségként figyelembe vehető az ingatlanértékesítés személyi jövedelemadójának számításánál. Ez külön kérdés az új lakás illetékének csökkentésétől.
Például valaki 2024-ben 40 millió forintért vásárolt lakást, és 1,6 millió forint illetéket fizetett. Ha 2026-ban 50 millióért eladja, más elszámolható költséggel most nem számolva a számított összeg 50 − 40 − 1,6 = 8,4 millió forint. A szerzést követő második évben ennek 90 százaléka, 7,56 millió forint az adóköteles jövedelem. A 15 százalékos szja így 1 134 000 forint. A valós ügyletben további igazolt költségek is csökkenthetik ezt.
Az új lakás megvásárlása önmagában nem törli el az eladásból származó szja-t. A két oldalt érdemes külön kiszámolni: ehhez kapcsolódik a SzámoldKi.hu ingatlaneladás utáni adó kalkulátora.
Mire figyeljünk még a szerződéskötés előtt?
A legnagyobb megtakarítás rendszerint abból származik, hogy a vevő a megfelelő kedvezményt időben felismeri és igazolja. Érdemes már az ügyvédi egyeztetésre elvinni a korábbi lakáseladás szerződését, a tulajdoni hányadok adatait, a támogatási dokumentumokat és az elsőlakás-státusz szempontjából lényeges iratokat.
Ha a lakással együtt külön garázst vagy tárolót is veszünk, azok besorolását és értékét külön vizsgáljuk. A valótlanul alacsony vételár vagy a bútorokhoz rendelt mesterségesen magas összeg nem szabályos illetékcsökkentési módszer. Az adóhatóság a valódi forgalmi értéket vizsgálhatja.
A vételár mellett az illetékre külön pénzügyi tartalékot célszerű képezni. Egy 60 milliós lakás 2,4 milliós általános illetéke a 12 millió forintos önerőhöz képest további 20 százaléknyi készpénzigényt jelenthet. A kedvezmény tehát nem puszta adminisztráció: érdemben befolyásolhatja, hogy mekkora otthon megvásárlása fér bele a családi költségvetésbe.
Gyakori kérdések az ingatlan vásárlás illetékéről
Mennyi illetéket kell fizetni egy 50 millió forintos lakás után?
Kedvezmény nélkül 2 millió forintot, ha az egész lakást megszerezzük, és a NAV is 50 millió forintban állapítja meg a forgalmi értéket. Résztulajdon, mentesség vagy másik lakás eladása módosíthatja az összeget.
Levonható a régi lakás után megfizetett illeték az új illetékből?
A cserét pótló vételnél nem közvetlen illetéklevonás történik. Az eladott lakás forgalmi értéke csökkentheti az illetékalapot. A régi illeték ezzel szemben az eladás szja-számításában lehet igazolt költség.
Öt évig minden esetben beszámítható a korábbi lakáseladás?
A 2026-os általános értékkülönbözeti szabály öt évet mond, de az olcsóbb lakás külön mentességénél és egyes többügyletes rendelkezésekben három év szerepel. Ezért az öt év nem alkalmazható minden helyzetre egységesen.
Minden elsőlakás-vásárló csak 2 százalékot fizet?
Nem. Az 50 százalékos kedvezményhez 35 év alatti életkor, a törvényi elsőlakás-feltétel és legfeljebb 15 millió forintos teljes lakásérték szükséges. A legfeljebb 12 havi elsőlakás-részletfizetés ettől külön lehetőség.
A felújítás költségét levonhatom az illetékből?
A vásárlás utáni felújításra fordított összeg nem vonható le automatikusan az illetékből vagy az illetékalapból. Az ingatlan vásárláskori rossz állapota ugyanakkor a forgalmi érték megállapításánál számíthat.
Jár illetékkedvezmény, ha hitelből vásárolok?
A piaci lakáshitel önmagában nem csökkenti az illetéket. Bizonyos, törvényben nevesített otthonteremtési konstrukciók, például a megfelelő CSOK Plusz-finanszírozás viszont mentességet alapozhatnak meg

















