Mikor fogadták el a korhatáremelést?

A magyar nyugdíjrendszer alapvető szabályait a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény tartalmazza.

A 62 évről 65 évre történő fokozatos korhatáremelést a 2009. évi XL. törvény írta elő. Az érintett rendelkezések 2010. január 1-jén léptek hatályba.

A szabályozás születési évjáratonként határozta meg az átmenetet, így az egymást követő korosztályoknak fokozatosan kellett későbbi nyugdíjba vonulással számolniuk. 

Így emelkedett 62-ről 65 évre a nyugdíjkorhatár

A törvény a köztes évjáratoknál pontosan 183 napot határoz meg, ezért a köznyelvi „fél év” helyett a jogosultság napjának kiszámításánál ezt kell figyelembe venni.

Az 1957-ben születettek 2022-ben töltötték be a 65. életévüket: ezzel az emelés elérte a jelenlegi szintet. A táblázat történeti átmenetet mutat, nem a következő években esedékes új emelési menetrendet. 

Kik érik el a korhatárt 2026-ban és 2027-ben?

A jelenlegi szabályból következően 2026-ban az 1961-ben, 2027-ben az 1962-ben születettek töltik be az általános nyugdíjkorhatárt. Az 1963-as évjáratnál ez 2028-ra esik, ha addig a szabályozás nem változik.

Egy 1962. szeptember 10-én született ember például 2027. szeptember 10-én lesz 65 éves. A korhatárt ezen a napon éri el, nem automatikusan az év elején.

A későbbi születési év tehát későbbi naptári nyugdíjazási időpontot jelent, de ebből nem következik magasabb életkori határ. 

A 65. születésnap önmagában még nem elég

A korhatár mellett a szolgálati időt is vizsgálják. Öregségi teljes nyugdíjhoz legalább 20 év, résznyugdíjhoz legalább 15 év szolgálati idő szükséges. Aki 65 évesen 18 elismert szolgálati évvel rendelkezik, az a főszabály alapján résznyugdíjra lehet jogosult.

A szolgálati idő nem kizárólag a munkában töltött éveket jelenti: meghatározott feltételekkel egyes gyermeknevelési ellátások időszaka, a katonai szolgálat vagy az 1998 előtti nappali felsőfokú tanulmányok is beszámíthatnak.

A „teljes nyugdíj” nem azt jelenti, hogy valaki megkapja az utolsó fizetése teljes összegét. Ez jogosultsági kategória; az ellátás összege az elismert szolgálati idő és a nyugdíjszámítás szerinti átlagkereset függvénye.

Két, ugyanazon a napon nyugdíjba vonuló ember ellátása ezért jelentősen eltérhet. 

Nők 40: korábbi nyugdíj, külön feltételekkel

A nők kedvezményes öregségi nyugdíja életkortól függetlenül igényelhető legalább 40 év jogosultsági idővel. Ezen belül főszabály szerint legalább 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie.

Bizonyos gyermeknevelési, illetve gyermekápolási élethelyzetekre külön kedvezmények vonatkoznak.

Itt a legfontosabb különbség: a szolgálati idő és a Nők 40 jogosultsági ideje nem ugyanaz. Nem minden, az általános nyugdíjnál elismerhető időszak számít bele a kedvezményhez szükséges negyven évbe.

Emiatt önmagában a „negyven éve kezdtem dolgozni” megállapításból még nem dönthető el a jogosultság.

A Nők 40 nem változtatja meg minden nő általános nyugdíjkorhatárát. Egy külön jogosultsági lehetőség azoknak, akik teljesítik a feltételeit.

Az ellátás öregségi teljes nyugdíjnak minősül; pusztán a 65 év előtti igénybevétel miatt nem jár százalékos levonás.

Miért fontos megkülönböztetni a javaslatot a törvénytől?

Gazdasági szempontból a korhatár azt is befolyásolja, meddig szerezhet valaki munkajövedelmet és fizethet járulékot, illetve mikortól és várhatóan mennyi ideig kap ellátást.

Egy emelés ezért egyszerre érinti a háztartások terveit, a munkaerőpiacot és a nyugdíjkasszát. Hatása azonban függ az idősebb dolgozók egészségi állapotától és elhelyezkedési lehetőségeitől is.

A nyugdíjat igényelni is kell

A korhatár elérése főszabály szerint nem indítja el automatikusan az öregségi nyugdíj folyósítását: kérelmet kell benyújtani.

Az ügyintézésre elektronikusan és személyesen is van lehetőség. Az el nem ismert időszakok tisztázásához korábbi munkakönyvre, foglalkoztatói igazolásra vagy más dokumentumra lehet szükség.

A nyugdíjhoz közeledve ezért érdemes előkeresni a munkaviszonyokat igazoló iratokat, és tisztázni a bizonytalan időszakokat.

A születési dátum megmondja, mikor érjük el a korhatárt; a nyilvántartott életpálya és a jogosultsági feltételek döntik el, milyen ellátás állapítható meg.