A törvényjavaslat szövege és a részletes számszaki kimutatások nem tartalmaznak külön, nevesített és önálló költségvetési előirányzatot a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek számára.

Ez évek óta sajnálatos tendencia, a szervezetek forrásai a felelős minisztérium (korábban az Igazságügyi Minisztérium vagy Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium, jelenleg a Gazdasági és Energetikai Minisztérium) fejezeti kezelésű pályázati kereteiből származhatnak.

Már most kivehető, hogy ez jövőre még csökkeni is fog, a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladatok címszó alatt 2026. évben 419,2 millió forint szerepelt, míg 2027-re ez 398,2 millió forintra csökken. Ez a békéltető testületek és fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek támogatását tartalmazza, hiszen az NKFH külön soron jelenik meg.

A békéltető testületek támogatása korábban 400 millió forint volt, a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezeteké pedig - nem nehéz kiszámítani - mennyire elenyésző.

A fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek kizárólag állami forrásból tartják, tarthatják fenn magukat, hiszen a függetlenségüknek ez a záloga - összhangban az Európai Uniós elvekkel.

Más uniós országokban nem kell minden évben ugyanazt az utat bejárni, mint Magyarországon a fogyasztóvédelmi szervezeteknek. Kiszámítható, állandó források állnak rendelkezésükre. A FEOSZ ezzel kapcsolatban folyamatosan bombázza évek - lassan évtized - óta az állami szereplőket. Hiába. Az ezzel kapcsolatos anyagaink a honlapunkon is megtalálhatóak.

A támogatások lényegében 2016 óta folyamatosan csökkennek.  Egyedül az elmúlt években láthattunk pozitívabb hozzáállást, mint ahogy az reményeink szerint folytatódik ebben az évben is, és az új kormányzat komoly forrásokat fog biztosítani a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek részére.

Azonban ezt a költségvetési tervezetben jelenleg nem látjuk. Sőt az ellenkezőjét.

A támogatások kapcsán évek óta azért az alapvető dologért küzdünk, hogy évről évre kiszámíthatóbb módon tudjunk működni. Nem sikerül. Ehhez képest az előző támogatási időszak 2026. első felében lezárult, azóta támogatás nem érkezett.

Ugyanakkor a fogyasztóvédelemért felelős minisztérium mindent megtesz annak érdekében, hogy a helyzet megváltozzon, ígérik. A támogatási szerződések előkészítés alatt állnak.  Elhisszük, hiszen közösen lehet csak jobb fogyasztóvédelmet építeni az országban, de a probléma sokkal nagyobb annál, hogy csak ez az egy egyszeri kérdés legyen.

Ha nem lesz kiszámítható, állandó és jelentős forrás a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek részére rövid és középtávon, akkor Magyarország fogyasztóvédelme nemhogy erősödni nem fog, hanem folytatódik a teljes leépülés.

Azt tudjuk, hogy a vállalkozásokat képviselő szervezeteket milyen módon és milyen összeggel támogatja az állam. De nem a vállalkozásokat kell védeni, hanem a fogyasztóknak kell segíteni, támogatni: nemcsak őket, hanem az érdekeiket képviselő társadalmi szervezeteket.

Ha nem történik jelentős, érdemi változás, a fogyasztók rosszul fognak járni, a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek pedig meg fognak szűnni.

Arról pedig nem beszélünk most, hogy olyan új fogyasztóvédelmi szabályok meghozatalára van szükség, amely a fogyasztókat valóban védik. Ezeket már évek óta letettük az asztalra, semmi lényeges változás nem történt. Sajnos. Idáig.

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény alapján:

45. § (1) Az állam és a helyi önkormányzatok előmozdítják és támogatják a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek arra irányuló tevékenységét, hogy  

a) érdekfeltáró munkájukkal segítsék a fogyasztók gazdasági érdekeinek és fogyasztói jogainak érvényesítését, ennek keretében feltárják a fogyasztói problémákat, értékeljék a fogyasztói jogok érvényesülését,
b) figyelemmel kísérjék a fogyasztókkal szemben alkalmazott általános szerződési feltételeket,
c) képviseljék a fogyasztókat az érdekegyeztető fórumokon és testületekben,
d) közérdekű keresetet indítsanak, eljárást, vizsgálatot, intézkedést kezdeményezzenek a fogyasztói jogok vagy fogyasztói érdekek védelme érdekében,
e) véleményezzék a fogyasztókat érintő jogszabálytervezeteket, jogszabály-módosítást kezdeményezzenek a fogyasztói jogok vagy fogyasztói érdekek érvényesítése vagy védelme érdekében,
f) közreműködjenek a fogyasztóvédelmi politika kidolgozásában és figyelemmel kísérjék annak érvényesülését,
g) a fogyasztók tájékoztatását szolgáló és jogérvényesítésüket elősegítő tanácsadó irodákat és a fogyasztók tájékoztatását szolgáló információs rendszert működtessenek,
h) a tudatos fogyasztói magatartás elősegítése és a fogyasztók tájékozottságának javítása érdekében fogyasztóvédelmi oktatást és tájékoztatást szervezzenek, illetve végezzenek,
i) a tevékenységük során tapasztaltak nyilvánosságra hozatalával tájékoztassák a közvéleményt,
j) a fogyasztói érdekek védelme céljából részt vegyenek a nemzetközi szervezetek tevékenységében,
k) közreműködjenek a nemzeti szabványosításban a Magyar Szabványügyi Testület szervein keresztül, valamint
l) ellássák a jogszabályban meghatározott feladataikat.

Ugyanezen szakasz 3. bekezdése pedig rögzíti, hogy “Az állam a mindenkori éves költségvetésről szóló törvényben gondoskodik a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek támogatásáról”.

Az elmúlt években számtalan nagy múltú fogyasztóvédelmi társadalmi szervezet szűnt meg, de a még kitartó egyesületektől sem várható el, hogy hosszú hónapokig, fél évig támogatás nélkül lássák el az államtól átvállalt feladatokat, azokat, amelyeket a törvény alapvetően is meghatároz.