Ráadásul egy kórháznak nem kell különösebben felkeltenie a kiberbűnözők érdeklődését ahhoz, hogy támadás érje.
Egy kórház működése ma már elképzelhetetlen informatikai rendszerek nélkül. Az orvosok elektronikusan érik el a betegek vizsgálati eredményeit, diagnózisait és gyógyszerelési adatait. Ezek az információk sok esetben nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy gyors és megfelelő döntést hozhassanak a beteg kezeléséről.
Mi történik akkor, ha az orvosunk nem fér hozzá a leleteinkhez?
Egy kibertámadás pillanatok alatt megzavarhatja a betegellátást. Ilyenkor az orvos akár azt sem tudja ellenőrizni, milyen gyógyszereket szed a beteg, vagy milyen korábbi betegségei voltak.
A probléma különösen akkor válhat súlyossá, amikor nincs idő a hiányzó információk pótlására. A sürgősségi és intenzív ellátásban, valamint egy életmentő műtét előtt percek is számíthatnak.
Dr. Mándi Gábor, a CyberGroup kiberbiztonsági és jogi szakértője szerint az egészségügyi kibertámadások egyik legnagyobb veszélye éppen az, hogy a következmények nem korlátozódnak az informatikai rendszerekre.
A támadás ugyanis közvetlenül befolyásolhatja a betegek ellátását, és akár az életüket is veszélyeztetheti.
„Nemcsak az egészségügyi adatok elérhetetlensége okozhat problémát. Egy kibertámadás a diagnosztikai vizsgálatokat, a betegirányítást és a kórházi ellátás más területeit is megbéníthatja” – mondja a szakember.
Ha például egy komoly balesetet szenvedett betegnél nem végezhető el időben a szükséges képalkotó vizsgálat, az orvosok késve kaphatnak információt a sérülések súlyosságáról.
Egy strokegyanús betegnél szintén rendkívül fontos a gyors diagnózis. Hasonlóan kritikus helyzetet teremthet, ha egy sürgős műtéthez szükséges laboreredmények nem érkeznek meg, vagy a kórházi rendszerek leállása miatt el kell halasztani egy beavatkozást. Ilyenkor nem egyszerű informatikai kellemetlenségről van szó: a késlekedés a beteg állapotának romlásához vezethet, és csökkentheti a sikeres kezelés esélyét.
A hackereknek nem kell tudniuk, melyik kórházat támadják
Sokan úgy gondolhatják, hogy a kibertámadások elsősorban a nagy, ismert egészségügyi intézményeket fenyegetik.
A CyberGroup szakértője szerint, mivel a kiberbűnözők automatizált eszközökkel is kereshetnek sérülékeny, interneten elérhető rendszereket, emiatt egy kisebb magyar kórház vagy egészségügyi szolgáltató ugyanúgy célponttá válhat anélkül, hogy a támadók eredetileg kifejezetten ezt az intézményt szemelték volna ki.
Haláleset, elmaradt műtétek, életveszélybe került betegek: a hackertámadások súlyos következményei
Mándi Gábor felhívja a figyelmet arra, hogy világszerte több olyan informatikai támadás is volt már, amely súlyosan megzavarta a betegellátást.
Sőt, sajnos már halálesettel összefüggésbe hozható kibertámadás is történt: 2024 júniusában zsarolóvírus-támadás érte a londoni egészségügyi intézményeket is kiszolgáló Synnovis laboratóriumi szolgáltatót, amelynek következtében jelentősen megnőtt egyes vizsgálatok átfutási ideje.
Később a brit egészségügyi hatóságok megerősítették, hogy a laboreredmények késedelme – más körülményekkel együtt – hozzájárult egy beteg halálához. A német hatóságok idén októberben elfogtak egy férfit, akit azzal vádolnak, hogy egy hackercsoport tagjaként közreműködött a támadás végrehajtásában.
A kibertámadások veszélyét jól mutatja egy friss franciaországi eset is. November elején hackerek támadták meg a francia nemzeti vérellátó szolgálat három telephelyének – külső szolgáltató által üzemeltetett – hűtőrendszereit, és mínusz 30 Celsius-fokról plusz 110 fokra próbálták átállítani a vérplazma tárolására használt berendezések hőmérsékletét.
A rendellenességet a felügyeleti rendszerek időben észlelték, így sem vérkészítmény-veszteség, sem egészségkárosodás nem történt. Az eset ugyanakkor jól szemlélteti, hogy egy beszállítói informatikai sérülékenység közvetlenül veszélyeztetheti a kritikus egészségügyi ellátási folyamatokat.
„A történtek jól mutatják, milyen súlyos következményekkel járhat egy hackertámadás az egészségügyben: akár egyetlen kibertámadás is veszélybe sodorhatja azoknak a betegeknek az életét, akiknek sürgős, életmentő ellátásra van szükségük. Ráadásul nem elég a kórház rendszereit védeni, a beszállítói láncot is ellenőrizni kell” – összegzi a CyberGroup szakértője.
A kibertámadások elleni védekezés az egészségügyben ma már nem pusztán informatikai kérdés, hanem a betegbiztonság egyik alapfeltétele. A tét ugyanis nem csupán az adatok és a rendszerek védelme, hanem az, hogy a betegek a legkritikusabb pillanatokban is időben megkaphassák az ellátást.

















