Munka

Betegség esetén sok munkavállaló automatikusan úgy fogalmaz, hogy „táppénzre ment”, pedig a keresőképtelenség első időszakára általában még nem táppénz, hanem betegszabadság jár. A két fogalom között lényeges különbség van: a betegszabadságot a munkáltató fizeti, munkanapokban számolják, és az időtartamára a távolléti díj 70 százaléka jár.

Az álláskeresési járadék legfeljebb 90 napig jár, de ez nem jelent mindenkinek automatikusan három hónapnyi támogatást. A korábbi munkavégzés alapján akár csak 36 napra is megállapíthatják az ellátást. Van azonban egy különösen fontos lehetőség: aki időközben megfelelő feltételekkel elhelyezkedik, kérelmezheti a hátralévő járadék 80 százalékának egyösszegű kifizetését.

A felmondáshoz általában nem kell a főnök engedélye, de egy rosszul megfogalmazott nyilatkozat vagy elhibázott kézbesítés komoly vitát okozhat. Nem mindegy, milyen szerződéssel dolgozol, kell-e indokolnod a távozásodat, és mikor kezdődik a felmondási időd. A szabályos munkavállalói felmondás ezért már a munkaszerződés átolvasásával elkezdődik.

Több év után megszűnik a munkahelyünk, ezért természetesnek gondoljuk, hogy végkielégítést kapunk. A helyzet azonban ennél összetettebb: ugyanannyi ledolgozott év után az egyik munkavállalónak többhavi összeg járhat, a másiknak semmi. A döntő különbség gyakran abban rejlik, ki, milyen módon és milyen indokkal szünteti meg a munkaviszonyt.

Az álláskeresési járadék összege a korábbi jövedelemtől függ, de van egy határ, amely fölött már a magasabb fizetés sem növeli az ellátást. Ráadásul nem egyszerűen az utolsó havi bér 60 százalékát utalják: a számításnál a korábbi járulékalap, a figyelembe vehető hónapok és a jogosultság kezdetén érvényes minimálbér is számít.

Betegség esetén az egyik legfontosabb pénzügyi kérdés, hogy mennyivel csökken a havi bevétel, és pontosan mekkora összegű táppénz érkezhet. A számítás elsőre egyszerűnek tűnhet, hiszen a legtöbben az 50 vagy 60 százalékos szabályt ismerik.

A magyar kisgyerekes nők több mint 80 százaléka nem várja meg a gyermek óvodás korát a munkába való visszatéréssel, ami nemcsak a családi költségvetésnek, de a cégeknek is óriási segítség. A kisgyermekes lét és a karrier összehangolása korábban gyakran logisztikai rémálomnak tűnt, ma viszont a rugalmas kismama-foglalkoztatás a munkaerőpiac egyik leghatékonyabb megoldásává válhat.

Elvesztetted az állásodat, és megvan legalább 360 nap korábbi munkaviszonyod? Ettől még nem jár automatikusan a munkanélküli segély. Az álláskeresési járadékhoz több feltételt is teljesíteni kell, és az sem mindegy, milyen munkát ajánlanak fel neked. A törvény az egészségi állapotot, a várható keresetet és a napi ingázás hosszát is figyelembe veszi.

Egy nemzetközi kutatás szerint a megkérdezett dolgozók 45%-a nem érzi biztonságosnak, hogy a munkahelyén jelezze a hibákat, problémákat.1 Bár a felmérés nem Magyarországon készült, bizonyára sokak számára ismerős lehet ez az érzés.

A felmondási idővel kapcsolatban sokan automatikusan 30 napban gondolkodnak. Ez érthető, hiszen a Munka Törvénykönyve általános szabályként valóban 30 napos felmondási időből indul ki. Van azonban három olyan gyakori élethelyzet, amikor nem kötelező a hagyományos felmondási idő: a közös megegyezés, a próbaidő alatti megszüntetés és a jogszerű azonnali hatályú felmondás.

A határozott idejű munkaviszony felmondása sokkal több kérdést vet fel, mint a határozatlan idejű munkaviszony megszüntetése. Ennek oka egyszerű: a határozott idejű szerződés eleve egy előre meghatározott időpontra vagy feltétel bekövetkezéséig jön létre.

A rövid válasz: igen, főszabály szerint igaz. A magyar munkajog egyik fontos alapelve, hogy a szabadság célja nem a plusz pénz megszerzése, hanem a tényleges pihenés. Ezért a szabadságot pénzben főszabály szerint nem lehet megváltani. A munkáltató és a munkavállaló általában nem állapodhat meg érvényesen abban, hogy a dolgozó nem megy szabadságra, hanem helyette pénzt kap. De...

Az álláskeresési járadékhoz nem elég, hogy valaki elveszíti a munkáját. A törvény azt is vizsgálja, hogy álláskeresőnek minősül-e, mennyi jogosultsági időt szerzett az előző három évben, és tud-e számára megfelelő munkát ajánlani az állami foglalkoztatási szerv. Mit jelentenek ezek a feltételek a gyakorlatban?

A lakosság közel 60 százalékának már volt szüksége sürgős otthoni segítségre.

A fizikai munkát keresők egyre tudatosabban választanak az állásajánlatok között. A fizetés összege mellett a műszakrend, a munkavégzés helye, a bejárás és a hosszú távú biztonság is meghatározza a döntésüket.

A végkielégítésnél a legtöbben arra figyelnek, hogy mennyi pénz jár: egyhavi, kéthavi, háromhavi vagy akár ennél is nagyobb összeg. Ez valóban kulcskérdés, de önmagában nem elég. Legalább ilyen fontos, hogy a munkáltató mikor fizeti ki a végkielégítést, milyen elszámolással együtt rendezi a kilépő járandóságokat, és kiadja-e időben azokat az igazolásokat, amelyekre a munkavállalónak az új munkahelyhez, álláskereséshez vagy hivatalos ügyintézéshez szüksége lehet.

Önállónak és motiváltnak tartják magukat, szeretnének már a tanulmányaik alatt szakmai tapasztalatot szerezni, és a hosszú távú elköteleződést sem utasítják el – a pályakezdőkről mégis gyakran egészen más kép él.

Sikeres első évet zárt a Ganz Oktatási Központ: a Ganz Transzformátor- és Villamos Forgógépgyártó Zrt. (Ganz Electric) képzési programján már 106 fő vett részt.

A sencseni kirendeltség közvetlenebb kapcsolatot és még szigorúbb minőségbiztosítást tesz lehetővé.

A végkielégítés számításánál az egyik leggyakoribb félreértés, hogy a munkavállalók és sokszor még a munkáltatók is egyszerűen az alapbérből indulnak ki. Pedig a magyar munkajog szerint a végkielégítés alapja nem feltétlenül az egyszerű havi alapbér, hanem a távolléti díj. Ez elsőre technikai részletnek tűnhet, de a gyakorlatban akár több százezer vagy több millió forintos különbséget is okozhat.

Igen, Magyarországon a munkavállaló évente 7 munkanap szabadságot kérhet az általa választott időpontban, de ez nem korlátlan jog. A szabály lényege, hogy a munkáltató főszabály szerint maga adja ki a szabadságot, ugyanakkor a munkavállalónak van egy törvényben védett, 7 munkanapos kerete, amelyet a saját élethelyzetéhez igazíthat.

Egy állás elvesztésekor nemcsak azt kell megkérdezni, hogy „mikor lesz az utolsó munkanapom?”. Legalább ilyen fontos, hogy milyen jogcímen ér véget a munkaviszony, mert ettől függhet a felmondási idő, a munkavégzés alóli felmentés, a végkielégítés és a jogorvoslat lehetősége. A felmondás, a közös megegyezés és a határozott idejű munkaszerződés lejárta jogilag eltérő helyzetet jelent.

A munkáltatói felmondás egyik legfontosabb, mégis gyakran félreértett szabálya, hogy a dolgozót legalább a felmondási idő felére fel kell menteni a munkavégzés alól. Ez nem szívesség, nem külön jutalom, és nem is a munkáltató jóindulatán múló lehetőség, hanem törvényi kötelezettség.

A szabadnapok 2027 témájában az egyik legfontosabb kérdés, hogy pontosan hány nap fizetett szabadság illeti meg a munkavállalókat. A rövid válasz: a teljes évben munkaviszonyban álló dolgozónak legalább 20 munkanap alapszabadság jár, amelyhez életkor, gyermekek, egészségi állapot és bizonyos munkakörülmények alapján további pótszabadságok adódhatnak.

A szabadnapok 2026 témájában az egyik legfontosabb kérdés, hogy pontosan hány nap fizetett szabadság illeti meg a munkavállalókat. A rövid válasz: egy teljes évben munkaviszonyban álló dolgozónak legalább 20 munkanap alapszabadság jár, amelyhez az életkor, a gyermekek száma, az egészségi állapot és bizonyos munkakörülmények alapján további pótszabadságok adódhatnak.

Erős munkáltatói kereslet, emelkedő bérek és egyre határozottabb munkavállalói elvárások jellemezték az idei nyár diákmunkaszezonját.

2026-ban a táppénz napi maximuma 21 520 Ft bruttó. Ez az összeg azt jelenti, hogy egy naptári napra akkor sem lehet ennél magasabb táppénzt megállapítani, ha a beteg korábbi jövedelme alapján a számított összeg meghaladná ezt a határt.

Az álláskeresési járadék kapcsán a legtöbben azonnal arra gondolnak, hogy mennyi pénzt kap az állását elvesztő ember, és hány napig folyósítják az ellátást. Ez érthető, hiszen a munkaviszony megszűnése után a legfontosabb kérdés sok családban az, hogy miből fizetik a rezsit, az élelmiszert, a lakbért vagy a hitelt.

A pályaválasztó lányoknál az orvos, a tanár, az ügyvéd, az ápoló, a szülésznő, a pszichológus, a designer, az állatorvos, az építész, a rendőr és a színész, a fiúknál az informatikus, a sportoló, a mérnök, az orvos, a tanár, az építész, az ügyvéd, az autószerelő, a rendőr és a vállalatvezető szakma alkotja a tízes élmezőnyt az OECD PISA legutóbbi, pályaválasztási preferenciákat összegző felmérésében.

A magyarok 28 százalékának a hónap végére egyáltalán nem marad pénze, miközben Csehországban, Lengyelországban és Litvániában ez az arány egyaránt 13 százalék – derül ki a Provident legfrissebb Financial Wellbeing felméréséből.