A köznyelvben „munkanélküli segélyként” ismert ellátás hivatalos neve álláskeresési járadék. Összegét az 1991. évi IV. törvény 26. §-a alapján állapítják meg. A szabályok megértéséhez három kérdést kell tisztázni: milyen jövedelemből számolnak, annak mekkora része jár, és hol húzódik a felső határ.
Mennyi az álláskeresési járadék összege?
A számítás főszabálya szerint a figyelembe vehető havi átlagos járulékalapot elosztják harminccal, majd ennek veszik a 60 százalékát. Így kapják meg az egy napra jutó bruttó álláskeresési járadékot.
Az eredmény azonban nem lehet magasabb a jogosultság kezdőnapján hatályos minimálbér napi összegénél.
2026-ban az álláskeresési járadék napi maximuma bruttó 10 760 forint, ami 30 folyósítási napra bruttó 322 800 forintot jelent. Ezt az összeghatárt a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat tájékoztatója is megerősíti.
A képlet közérthetően:
Napi bruttó járadék = havi átlagos járulékalap ÷ 30 × 60%, de legfeljebb a napi maximum.
A munkanélküli segély tehát nem egységes összegű támogatás: két álláskereső eltérő ellátást kaphat, még akkor is, ha ugyanannyi ideig dolgoztak.
Nem feltétlenül az utolsó fizetésből számolnak
A törvény alapján főszabály szerint a kérelem benyújtását megelőző négy naptári negyedév jövedelmi adatait vizsgálják. Ha az álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel később történik, akkor az álláskeresővé válást megelőző négy naptári negyedév az irányadó.
A naptári negyedév három hónapot jelent: január–március, április–június, július–szeptember vagy október–december.
Például egy 2026 októberében benyújtott kérelemnél, ha a nyilvántartásba vétel is ekkor történik, a megelőző négy naptári negyedév 2025. október 1-jétől 2026. szeptember 30-ig tart.
Ezért egy közvetlenül az állás elvesztése előtt kapott béremelés nem feltétlenül emeli ugyanilyen arányban a járadékot. Az átlagban a korábbi, alacsonyabb keresetű hónapok is szerepelhetnek.
Mi az a járulékalap?
A járulékalap az a jövedelem, amely után a jogszabály szerint társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Munkaviszonyban ez jellemzően a járulékköteles bruttó munkabérből és más járulékköteles juttatásokból áll.
Nem a bankszámlára érkező nettó fizetésből indulnak ki, és nem is minden bevétel számít automatikusan bele.
Például egy járulékköteles prémium befolyásolhatja az átlagot. Vállalkozónál viszont nem a teljes árbevétel a számítás alapja, hanem a törvény szerint figyelembe vehető járulékalap.
A munkanélküli segély várható összegének becsléséhez ezért a nettó fizetés önmagában kevés: a járulékalapot tartalmazó igazolások adnak megfelelő kiindulópontot.
A jövedelem nélküli hónapokat nem egyszerűen nullával számolják
Az átlag meghatározásánál összeadják a vizsgált időszakban elért járulékalapot, majd elosztják azoknak a hónapoknak a számával, amelyekben volt járulékalapot képező jövedelem.
Ez fontos különbség a teljes éves kereset egyszerű, tizenkettővel történő elosztásához képest.
Tegyük fel, hogy valakinek a vizsgált időszakban nyolc teljes hónapon át havi 400 000 forint járulékalapja volt, a többi négy hónapban pedig egyáltalán nem volt ilyen jövedelme. Ebben az egyszerű példában:
3 200 000 forint ÷ 8 hónap = 400 000 forint havi átlagos járulékalap.
A jövedelem nélküli hónapok tehát nem automatikusan nullás hónapként rontják az átlagot.
Ha egy hónapnak csak egy részére volt járulékalap, azt töredékhónapként kell figyelembe venni. Emiatt a tényleges hatósági számítás részletesebb lehet egy otthoni becslésnél.
Több munkahely jövedelme is beleszámíthat
Aki a vizsgált időszakban munkahelyet váltott, annál nem kizárólag az utolsó munkáltatónál elért járulékalapot veszik figyelembe.
A törvény szerint valamennyi érintett munkáltatónál, illetve vállalkozói tevékenység során elért járulékalap számít. Ez akkor is lényeges, ha valaki munkaviszony mellett vállalkozott.
Az egyik helyen kapott magasabb kereset így növelheti, a másik helyen elért alacsonyabb kereset csökkentheti az átlagot. A különböző jogviszonyokból származó összegeket a törvény szerinti számításban együtt kell értékelni.
Ennyi munkanélküli segély járhat különböző keresetek mellett
Az alábbi példák azt feltételezik, hogy a megadott összeg már a hatóság által figyelembe vehető havi átlagos járulékalap. Az összegek bruttó értékek, a 2026-os napi felső határral számolva.
| Havi átlagos járulékalap | Napi bruttó járadék | Bruttó járadék 30 napra |
|---|---|---|
| 300 000 Ft | 6 000 Ft | 180 000 Ft |
| 400 000 Ft | 8 000 Ft | 240 000 Ft |
| 500 000 Ft | 10 000 Ft | 300 000 Ft |
| 538 000 Ft | 10 760 Ft | 322 800 Ft |
| 700 000 Ft | 10 760 Ft | 322 800 Ft |
| 1 000 000 Ft | 10 760 Ft | 322 800 Ft |
A táblázatból látszik a legfontosabb korlát: 2026-ban havi 538 000 forintos átlagos járulékalapnál elérhető a maximum. E fölött a magasabb átlag már nem növeli a napi járadékot.
Egy havi 700 000 forintos átlag alapján a 60 százalékos számítás 30 napra 420 000 forintot eredményezne, de a felső határ miatt csak bruttó 322 800 forint állapítható meg ugyanennyi napra.
A havi utalás a folyósítási napok számától is függ
Az álláskeresési járadékot napi összegben határozzák meg. A 30 napos példák az összehasonlítást segítik, nem jelentenek minden hónapra azonos utalást.
A maximális napi összeggel számolva:
| Folyósítási napok száma | Bruttó összeg |
|---|---|
| 28 nap | 301 280 Ft |
| 30 nap | 322 800 Ft |
| 31 nap | 333 560 Ft |
Ha a járadék csak a hónap egy részére jár, az összeg is ennek megfelelően alakul. Így két egymást követő havi kifizetés eltérhet anélkül, hogy a megállapított napi járadék változna.
Bruttó vagy nettó: mennyi érkezhet a számlára?
A megállapított járadék bruttó összeg. Általános esetben 15 százalék személyi jövedelemadót és 10 százalék nyugdíjjárulékot vonnak le belőle; az alkalmazható adókedvezmények befolyásolhatják a tényleges nettó kifizetést.
Adókedvezmény nélkül a 30 napra járó bruttó 322 800 forintos maximum nettó 242 100 forintot jelent.
Ezért félrevezető lenne azt állítani, hogy a munkanélküli segély maximumaként minden jogosult 322 800 forintot kap kézhez. Ez a 30 napra számított bruttó felső összeg.
Mi történik, ha nincs teljes évnyi jövedelem?
Ha nincs négy naptári negyedévre kiterjedő járulékalap, a törvény a rövidebb időszakban elért járulékalap havi átlagával számol.
Ha pedig a megelőző négy naptári negyedévben egyáltalán nem volt járulékalap, külön szabály lép életbe: a számítás alapja a jogosultság kezdőnapján hatályos minimálbér 130 százaléka.
Ez nem azt jelenti, hogy az álláskereső a minimálbér 130 százalékát kapja meg. Ebből az alapból is a napi számítás és a 60 százalékos mérték szerint határozzák meg az ellátást.
A 2026-os minimálbérrel a példa így alakul:
322 800 Ft × 130% = 419 640 Ft számítási alap.
419 640 Ft ÷ 30 × 60% = 8 392,80 Ft napi bruttó járadék.
Ez 30 napra bruttó 251 784 forintnak felel meg. A szabály azonban csak az összeg meghatározását rendezi: a járadékra való jogosultság egyéb feltételeinek ilyenkor is teljesülniük kell.
A külföldi kereset is számíthat
Az Európai Gazdasági Térség másik tagállamában szerzett bért, szakmai jövedelmet is figyelembe kell venni azoknál, akikre az uniós szociális biztonsági koordináció szabályai vonatkoznak.
Ez azonban nem jelent automatikus magyarországi jogosultságot minden külföldről hazatérőnek. Előbb azt kell tisztázni, hogy az érintett helyzetében melyik állam illetékes az ellátás megállapítására.
A törvény ideiglenes ellátást is lehetővé tesz a koordinációs szabályok hatálya alá tartozó ügyekben, amíg a külföldi jogosultsági időre és jövedelemre vonatkozó szükséges bizonyítékok megérkeznek. Ez legfeljebb 60 napig folyósítható.
Az ideiglenes ellátás összege a kérelem benyújtásakor hatályos minimálbér 60 százaléka. A 2026-os minimálbér alapján ez 193 680 forintos összeget jelent; ez külön szabály, nem az általános járadékszámítás helyettesítője minden ügyben.
A magasabb összeg nem jelent hosszabb folyósítást
A járadék összege és időtartama külön kérdés. A kapcsolódó szabályok szerint tíz nap jogosultsági idő egy nap folyósítási időnek felel meg, a folyósítás felső határa pedig 90 nap.
Aki tehát eléri a napi maximális munkanélküli segélyt, nem feltétlenül kapja azt 90 napig. A megállapított időtartamot a beszámítható jogosultsági idő határozza meg.
A határozatban ezért három adatot érdemes együtt megnézni: a számítás alapjául szolgáló átlagot, a napi bruttó járadékot és a folyósítás napjainak számát. Ezekből derül ki, mekkora támogatásra lehet ténylegesen számítani.
Kapcsolódó elemzések:
Hogyan alakul a 2027 évi munkanélküli segély szabályozás?
