Mennyi végkielégítésre vagyok jogosult? A pontos válaszhoz három dolgot kell tisztázni: jár-e egyáltalán végkielégítés, hány havi összeg illet meg, és mennyi az egyhavi számítási alap. Ezután következik annak ellenőrzése, hogy a szerződéses rendelkezések hogyan befolyásolják az eredményt.
Az alábbi útmutató a magyar munka törvénykönyvének, vagyis a 2012. évi I. törvénynek a 2026. november 1-jén hatályos szabályaira épül. A közszolgálati és más külön törvényekkel szabályozott jogviszonyokban eltérő előírások érvényesülhetnek.
Először a jogosultságot kell ellenőrizni
A végkielégítés általános esetben akkor járhat, ha a munkaviszony a munkáltató felmondásával vagy jogutód nélküli megszűnésével ér véget. Meghatározott jogviszonyváltás, illetve egyes különleges munkavállalói megszüntetések szintén megalapozhatják a jogosultságot.
Az Mt. szerinti alapfeltétel rendszerint legalább három év figyelembe vehető munkaviszony. Nem jár azonban törvényi végkielégítés például akkor, ha a munkáltatói felmondás indoka a dolgozó munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy nem egészségi okkal összefüggő képessége. Kizáró körülmény a törvényben meghatározott időpontban fennálló, Mt. szerinti nyugdíjas státusz is.
A munkavállaló szokásos felmondása és a közös megegyezés önmagában nem keletkeztet törvényi végkielégítési jogosultságot. Szerződés vagy külön megállapodás azonban ilyen helyzetre is biztosíthat kifizetést, ezért a dokumentumok átnézése megkerülhetetlen.
Hány havi végkielégítés jár a törvény szerint?
A jogosultság tisztázása után a végkielégítés könnyen kiszámolható 2027-ben is, ha rendelkezésre állnak a pontos munkaviszony- és béradatok, valamint az akkor alkalmazandó szabályok. Egy kalkulátor eredménye ugyanakkor csak akkor megbízható, ha a szerződéses eltéréseket is figyelembe veszi.
A jelenlegi törvényi alapmérték a következő:
| Figyelembe vehető munkaviszony | Végkielégítés alapmértéke | Példa havi bruttó 600 000 Ft távolléti díjnál |
|---|---|---|
| Legalább 3, de kevesebb mint 5 év | 1 havi távolléti díj | 600 000 Ft |
| Legalább 5, de kevesebb mint 10 év | 2 havi távolléti díj | 1 200 000 Ft |
| Legalább 10, de kevesebb mint 15 év | 3 havi távolléti díj | 1 800 000 Ft |
| Legalább 15, de kevesebb mint 20 év | 4 havi távolléti díj | 2 400 000 Ft |
| Legalább 20, de kevesebb mint 25 év | 5 havi távolléti díj | 3 000 000 Ft |
| Legalább 25 év | 6 havi távolléti díj | 3 600 000 Ft |
A táblázat bruttó összegeket mutat, és nem tartalmazza a nyugdíjkorhatár előtti emelést vagy a szerződéses többletjuttatásokat. A nettó kifizetés az alkalmazandó levonásoktól és az egyéni kedvezményektől függ.
Nem feltétlenül az utolsó havi fizetéssel kell szorozni
A végkielégítés számításának alapja főszabály szerint a távolléti díj, amely nem feltétlenül egyezik meg az alapbérrel vagy az utolsó bankszámlára érkezett fizetéssel.
A számításban az irányadó időpontban érvényes alapbér és pótlékátalány, továbbá meghatározott szabályok szerint az előző hat hónap teljesítménybére és egyes bérpótlékai szerepelhetnek. Munkáltatói felmondásnál a végkielégítéshez kapcsolódó számítás szempontjából a felmondás közlésének időpontja meghatározó.
A bónusz, jutalom vagy jutalék elnevezése önmagában nem dönti el, hogy az összeg beszámít-e. A juttatás tényleges jogcímét és feltételeit kell megvizsgálni. A teljes éves jövedelem tizenketted része tehát nem automatikusan a havi távolléti díj.
Ha például a helyesen megállapított havi távolléti díj 650 000 forint, és háromhavi végkielégítés jár, az eredmény bruttó 1 950 000 forint. A 600 000 forintos alapbérrel végzett számítás ebben a példában 150 000 forinttal alacsonyabb összeget adna.
Melyik munkaviszony és melyik időpont számít?
A végkielégítésnél általában nem az egész életünk során ledolgozott éveket kell összeadni, hanem az adott munkáltatóhoz kapcsolódó, figyelembe vehető munkaviszonyt. Munkáltatói jogutódlás, illetve a munkáltató személyében bekövetkező törvényi változás esetén a korábbi időszak is jelentős lehet.
Munkáltatói felmondásnál az időbeli küszöböt a felmondás közlésekor kell elérni. Ha valaki ekkor kilenc éve és tizenegy hónapja dolgozik a cégnél, főszabály szerint kéthavi végkielégítés járhat neki akkor is, ha a munkaviszony a felmondási idő miatt már a tizedik évforduló után ér véget.
Bizonyos hosszabb, munkabérre jogosultság nélküli időszakokat ki kell hagyni. Fontos kivétel többek között a szülési szabadság, a szülői szabadság és a gyermek gondozására igénybe vett, Mt. 128. § szerinti fizetés nélküli szabadság: ezek beszámíthatók.
A munkaszerződés több pénzt is biztosíthat
A munkaszerződés az általános szabály szerint a munkavállaló javára térhet el a törvénytől és a munkaviszonyra vonatkozó szabályoktól. Így például többhavi végkielégítést vagy kedvezőbb jogosultsági feltételeket rögzíthet.
Tegyük fel, hogy a törvény alapján háromhavi összeg járna, de a munkaszerződés az adott megszüntetési esetre öthavi távolléti díjat biztosít. Havi 600 000 forintos számítási alap mellett ez bruttó 3 millió forintot jelenthet az 1,8 millió helyett.
A pontos megfogalmazás döntő. Az „öthavi végkielégítés” rendszerint a teljes mértéket jelöli, míg a „törvényi végkielégítésen felül további kéthavi összeg” kifejezetten többletet rögzít.
A törvényi és a szerződéses hónapszámokat nem szabad automatikusan összeadni. Azt is ellenőrizni kell, hogy a kedvezőbb rendelkezés minden megszüntetésre vonatkozik-e, vagy csak bizonyos esetekre. Az eltéréseket az egymással összefüggő szabályok együttes összehasonlításával kell megítélni.
A kollektív szerződés akár kedvezőtlenebb is lehet
A kollektív szerződés a munkáltató és a szakszervezet között létrejövő megállapodás. Gyakran kedvezőbb végkielégítést biztosít, például további hónapokat vagy külön feltételekkel járó kiegészítést.
Fontos azonban egy kevéssé ismert különbség: a kollektív szerződés az általános Mt.-szabályok alapján a végkielégítés rendelkezéseitől a munkavállaló hátrányára is eltérhet. Ennek oka, hogy az Mt. 277. §-a általánosan lehetővé teszi az eltérést, és a 77. § nem szerepel azok között a rendelkezések között, amelyektől kollektív szerződés kizárólag a dolgozó javára térhet el.
A törvényi táblázat ezért nem minden helyzetben megkerülhetetlen minimum. Vizsgálni kell az alkalmazandó kollektív szerződést, az egyéni munkaszerződést és az esetleges különleges korlátozásokat is.
A kollektív szerződés munkaviszonyra vonatkozó rendelkezései főszabály szerint a munkáltató valamennyi munkavállalójára kiterjednek, nem csak a szakszervezeti tagokra. A HR-től vagy a szakszervezettől ezért érdemes elkérni a hatályos szöveget és módosításait.
Nyugdíj előtt akár kilenchavi összeg is járhat
Ha a munkaviszony a törvényben meghatározott módon, az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtti öt éven belül szűnik meg, a végkielégítés alapmértéke emelkedik.
Három–öt éves jogosultsági küszöbnél a kiegészítés egyhavi, tíz–tizenöt éves küszöbnél kéthavi, húsz–huszonöt éves küszöbnél háromhavi távolléti díj. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például legalább huszonöt év figyelembe vehető munkaviszonynál a hathavi alapösszeg kilenchavira nőhet.
Havi 600 000 forintos távolléti díj mellett ez bruttó 5,4 millió forint. Az emeléshez azonban minden jogosultsági feltételnek teljesülnie kell; az Mt. szerinti nyugdíjas státusz kizárhatja a törvényi végkielégítést.
Vannak munkavállalók, akikre külön szabályok vonatkoznak
Köztulajdonban álló munkáltatónál az Mt. 205. §-a főszabály szerint tiltja a végkielégítés 77. § szerinti szabályaitól való szerződéses eltérést. Egy magáncégnél megengedett kedvezőbb kikötés ezért nem feltétlenül alkalmazható ugyanúgy egy köztulajdonú társaságnál.
Az Mt. szerinti vezető állású munkavállalóknál viszont szélesebb lehet a munkaszerződés eltérési lehetősége. Nem minden „vezető” elnevezésű munkakör tartozik automatikusan ebbe a kategóriába: a törvényi feltételeket kell ellenőrizni.
A távozási ajánlatot teljes egészében kell értékelni
Közös megegyezésnél a megállapodásban szereplő összeg mellett azt is meg kell nézni, milyen egyéb járandóságokról rendelkezik a dokumentum. A végkielégítés, a felmondási időhöz kapcsolódó díjazás, az elmaradt munkabér és a megváltandó szabadság ellenértéke külön jogcím.
Egy háromhavi pénzt ígérő, azonnali távozást előíró ajánlat kevésbé kedvező lehet annál, mint amikor munkáltatói felmondással ugyanekkora végkielégítés mellett még felmondási idő is jár.
A tárgyalás előtt ezért célszerű írásos, tételes számítást kérni: mennyi munkaviszonyt vettek figyelembe, hogyan állapították meg a távolléti díjat, és melyik szerződéses rendelkezést alkalmazták. A helyes összeghez a törvény, a munkaszerződés és a kollektív szerződés együttes áttekintése vezet el.
