A betegszabadság éves kerete nem betegségenként értendő, és a fel nem használt napokat sem lehet automatikusan átvinni a következő évre. Összefoglaltuk, hogy pontosan hány nap betegszabadság jár, hogyan számítják ki az erre fizetendő összeget, milyen levonásokkal kell számolni, valamint mikor kezdődik a táppénzes időszak.

A rövid válasz: évente 15 munkanap betegszabadság jár

A munkavállalót saját betegsége miatti keresőképtelenség esetén naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg. Ez nem 15 naptári napot jelent, hanem a munkavállaló munkaidő-beosztása szerinti munkanapokat.

A 15 munkanapos keret:

• egy teljes naptári évre vonatkozik;

• nem betegségenként, hanem összesen jár;

• több különálló betegség esetén is ugyanazt a keretet csökkenti;

• év közben kezdődő munkaviszonynál arányosan jár;

• a következő naptári évre nem vihető át;

• januárban új éves keret nyílik meg.

Ha valaki például februárban öt munkanapig, majd októberben újabb nyolc munkanapig beteg, akkor az adott évre még két munkanap betegszabadsága marad.

A Magyar Államkincstár hivatalos tájékoztatója szerint a betegség miatti keresőképtelenség első 15 munkanapjára az arra jogosult munkavállaló betegszabadságot vehet igénybe. Év közben kezdődő munkaviszonynál ennek időarányos része jár.

Nem minden betegség után kezdődik új 15 nap

Az egyik leggyakoribb félreértés, hogy a 15 nap minden újabb megbetegedéskor elölről kezdődik. Ez nem így van. A keret az egész naptári évre vonatkozik, függetlenül attól, hogy a munkavállaló egyszer hosszabb ideig vagy többször rövidebb ideig keresőképtelen.

Ha valaki az év első felében már felhasználta mind a 15 munkanapot, akkor egy későbbi, megfelelően igazolt keresőképtelenség esetén – a társadalombiztosítási feltételek teljesülése mellett – már az első naptól táppénzre kerülhet.

A nyilvántartást a munkáltató vezeti, a munkavállalónak ezért általában nem kell saját maga számolnia a felhasznált napokat. Ettől függetlenül érdemes ellenőrizni a bérjegyzéket, különösen akkor, ha az év során többször is keresőképtelen volt.

Mennyi fizetés jár betegszabadság alatt?

A betegszabadság idejére a munkavállalónak a távolléti díj 70 százaléka jár. Ezt az összeget teljes egészében a munkáltató fizeti.

A 70 százalék bruttó összeg, amelyből levonások történnek. A betegszabadságra kifizetett díjazás munkaviszonyból származó, adó- és járulékköteles jövedelem. Főszabály szerint levonják belőle:

• a 15 százalékos személyijövedelemadó-előleget;

• a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot.

Az érvényesíthető adókedvezmények – például a családi kedvezmény, a személyi kedvezmény vagy az életkorhoz és gyermekneveléshez kapcsolódó szja-kedvezmények – növelhetik a nettó összeget.

A betegszabadság tehát nem azt jelenti, hogy a munkavállaló a megszokott nettó fizetésének pontosan 70 százalékát kapja. A jogszabály a bruttó távolléti díj 70 százalékáról rendelkezik, amelyet adók és járulékok terhelnek.

Mi az a távolléti díj?

A távolléti díj nem minden esetben azonos a munkaszerződésben szereplő havi alapbér egyszerű napi arányos részével. Megállapításakor az alapbér mellett bizonyos feltételekkel egyes teljesítménybérek és bérpótlékok is szerepet kaphatnak.

A számításnál jelentősége lehet például:

• a munkavállaló havi alapbérének;

• az adott hónap általános munkarend szerinti munkaóráinak;

• a munkaidő-beosztásnak;

• a rendszeresen fizetett műszak- vagy éjszakai pótléknak;

• a jogszabály szerint figyelembe vehető teljesítménybérnek.

Egy kizárólag havi alapbérért, általános munkarendben dolgozó munkavállalónál a számítás viszonylag egyszerű. Több műszak, változó munkaidő vagy teljesítménybér esetén azonban a távolléti díj meghatározása összetettebb lehet.

A betegszabadság és a későbbi táppénzes időszak együttes hatásának becslésében egy kalkulátor segítségével könnyen kiszámolható a 2027-es táppénz összege is, amennyiben a kalkulátor már a 2027-ben hatályos minimálbérrel, adószabályokkal és társadalombiztosítási rendelkezésekkel számol.

Példa a betegszabadság összegének kiszámítására

Tegyük fel, hogy egy munkavállaló havi bruttó alapbére 450 000 forint, és az adott hónapban 21 munkanap van. A példában nem számolunk bérpótlékokkal, teljesítménybérrel vagy adókedvezménnyel.

Az egy munkanapra jutó egyszerűsített távolléti díj:

450 000 ÷ 21 = 21 429 forint.

Ennek 70 százaléka:

21 429 × 0,70 = 15 000 forint.

Ha a munkavállaló tíz munkanapot tölt betegszabadságon, akkor erre az időszakra:

10 × 15 000 = 150 000 forint bruttó betegszabadságra járó díjazást kap.

Adókedvezmény nélkül ebből főszabály szerint 15 százalék szja-előleget és 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot vonnak le. Az egyszerűsített nettó összeg így:

150 000 × 0,665 = 99 750 forint.

Ehhez hozzáadódik az adott hónap ténylegesen ledolgozott napjaira járó munkabér. A munkavállaló havi kifizetése tehát nem kizárólag a betegszabadság összegéből áll, ha a hónap egy részében dolgozott.

A példa tájékoztató jellegű. A tényleges számítás függhet a munkaidő-beosztástól, a távolléti díjba beszámító pótlékoktól, a havi munkaórák számától és az adókedvezményektől.

Munkanap vagy naptári nap?

A betegszabadságot munkanapokban kell számolni. Általános, hétfőtől péntekig tartó munkarendben a szombat és a vasárnap rendszerint nem csökkenti a 15 munkanapos keretet.

Ha például a munkavállaló hétfőtől a következő hét péntekéig keresőképtelen, az két teljes munkahét, vagyis általában tíz munkanap betegszabadságot jelent, miközben a keresőképtelenség naptári időtartama tizenkét nap.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztásnál, több műszakos vagy hétvégi munkavégzésnél nem lehet automatikusan a hétfőtől péntekig tartó munkarendet alapul venni. Ilyenkor azt kell vizsgálni, hogy a beosztás szerint mely napokon dolgozott volna a munkavállaló.

Ez az egyik legfontosabb eltérés a táppénzhez képest. A táppénz főszabály szerint minden naptári napra jár, így a hétvégi és munkaszüneti napokra is, ha a keresőképtelenség folyamatosan fennáll.

Mi történik, ha a munkaviszony év közben kezdődik?

Ha a munkavállaló munkaviszonya nem január 1-jén, hanem év közben kezdődik, akkor a 15 munkanapos betegszabadság időarányos része jár.

A számítás során az adott évből a munkaviszonyban töltött idő arányát kell figyelembe venni. A fél napot elérő töredéknapot egész munkanapként kell számításba venni.

Ha például a munkaviszony július 1-jén kezdődik, a munkavállalót az év hátralévő részére megközelítőleg a 15 nap fele, vagyis az időarányosan meghatározott betegszabadság illeti meg.

A konkrét keretet a munkáltató számfejtése állapítja meg. A munkavállaló bérjegyzékén vagy a munkaügyi nyilvántartásban ellenőrizheti, hogy hány napot használt már fel és mennyi maradt.

Átvihető-e a megmaradt betegszabadság a következő évre?

Nem. A fel nem használt betegszabadságot nem lehet pénzben megváltani, és főszabály szerint nem vihető át a következő naptári évre.

Ha valaki egy teljes évben egyszer sem beteg, a következő évben nem 30, hanem ismét 15 munkanap betegszabadságra lesz jogosult. A betegszabadság nem megtakarítható szabadságkeret, hanem az adott naptári évben bekövetkező saját betegség esetére szóló jogosultság.

A keret január 1-jén újra megnyílik. Ez hosszabb, egyik évről a másikra áthúzódó keresőképtelenségnél is hatással lehet az elszámolásra: az új évre járó betegszabadságot ismét figyelembe kell venni, ha a munkavállaló arra jogosult.

Kinek jár betegszabadság?

Betegszabadságra elsősorban a Munka Törvénykönyve hatálya alatt álló munkavállalók jogosultak. Ide tartoznak a vállalkozásoknál, gazdasági társaságoknál és más munkáltatóknál munkaviszonyban dolgozó alkalmazottak.

Betegszabadság járhat továbbá többek között:

• a kormánytisztviselőknek;

• a közszolgálati jogviszonyban dolgozóknak;

• az állami szolgálati jogviszonyban állóknak;

• a közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatottaknak.

A saját jogú nyugdíjas munkavállaló is jogosult lehet betegszabadságra, mivel ez munkajogi jogosultság. A betegszabadság kimerítése után azonban általános táppénzre főszabály szerint nem jogosult, mert a saját jogú nyugdíjas munkavállaló e jogviszonya alapján nem minősül biztosítottnak.

Kinek nem jár betegszabadság?

Nem jár betegszabadság annak, aki nem munkaviszonyban vagy a törvényben meghatározott szolgálati jogviszonyban dolgozik.

Betegszabadságra általában nem jogosult:

• az egyéni vállalkozó;

• a társas vállalkozás tagja, ha nem munkaviszonyban dolgozik;

• a megbízási szerződés alapján tevékenykedő személy;

• az egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozó munkavállaló.

Ezek közül egyes személyek biztosítási helyzetüktől függően táppénzre jogosultak lehetnek. A biztosított egyéni vállalkozó például nem kap betegszabadságot, de megfelelő feltételek mellett már a keresőképtelenség első napjától táppénzben részesülhet.

Milyen esetekben nem jár betegszabadság?

A betegszabadság kizárólag a munkavállaló saját betegsége miatti keresőképtelenségére jár. Bizonyos esetekben ezért nem kell előbb felhasználni a 15 munkanapos keretet.

Nem jár betegszabadság például:

• veszélyeztetett várandósság esetén;

• üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatt;

• beteg gyermek ápolására;

• közegészségügyi okból történő elkülönítés egyes eseteiben.

Veszélyeztetett várandósságnál a biztosított munkavállaló a jogosultsági feltételek teljesülése esetén már az első naptól táppénzt kaphat. Üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén baleseti táppénz járhat, amelyre külön szabályok vonatkoznak. Beteg gyermek ápolásakor pedig gyermekápolási táppénz igényelhető.

Mikortól jár táppénz?

Ha a munkavállaló felhasználta az adott évre járó 15 munkanap betegszabadságát, és továbbra is keresőképtelen, akkor a következő naptól – a jogosultsági feltételek teljesülése esetén – táppénzre válhat jogosulttá.

A táppénzhez három alapvető feltétel szükséges:

1. fennálló biztosítási jogviszony;

2. társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettség;

3. orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség.

A táppénz mértéke főszabály szerint a meghatározott napi alap 60 százaléka legalább 730 nap folyamatos biztosítás esetén, illetve 50 százaléka ennél rövidebb biztosítási időnél. Kórházi vagy más fekvőbeteg-ellátás alatt a mérték a biztosítási időtől függetlenül 50 százalék.

Kell-e orvosi igazolás a betegszabadsághoz?

Igen. A munkavállaló nem döntheti el saját maga, hogy egészségi állapota miatt betegszabadságot vesz igénybe. A keresőképtelenséget az igazolásra jogosult orvosnak kell megállapítania és dokumentálnia.

A keresőképtelenséget főszabály szerint a háziorvos vagy az erre feljogosított szakorvos igazolja. Kórházi kezelés esetén az intézmény állítja ki az igazolást.

A magánorvosi vizsgálatról kapott lelet önmagában általában nem helyettesíti a hivatalos keresőképtelenségi igazolást. A betegnek ezért célszerű időben értesítenie a háziorvosát és a munkáltatóját.

Mit érdemes ellenőrizni a bérjegyzéken?

Betegség után érdemes megvizsgálni, hogy a munkáltató megfelelően különítette-e el a munkabért, a betegszabadságra járó díjazást és – ha volt ilyen – a táppénzes időszakot.

Különösen a következő adatokat érdemes ellenőrizni:

• hány munkanapot számoltak el betegszabadságként;

• megfelelően alkalmazták-e a 70 százalékos mértéket;

• feltüntették-e a levont szja-előleget és tb-járulékot;

• figyelembe vették-e az adókedvezményeket;

• a betegszabadság elfogyása után megfelelő időponttól indult-e a táppénz.

Ha a munkavállaló eltérést talál, elsőként a munkáltató bérszámfejtőjét vagy munkaügyi ügyintézőjét célszerű megkeresnie.

Összegzés: 15 munkanap jár, 70 százalékos díjazással

A munkavállalónak saját betegsége esetén naptári évenként legfeljebb 15 munkanap betegszabadság jár. A betegszabadságot nem betegségenként, hanem az egész évre együttesen kell számolni. Év közben kezdődő munkaviszonynál a keret időarányos része vehető igénybe.

A betegszabadság idejére a munkáltató a távolléti díj 70 százalékát fizeti. Ez bruttó összeg, amelyet személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási járulék terhel. A nettó kifizetést az egyéni adókedvezmények is befolyásolják.

A 15 munkanapos keret elfogyása után a keresőképtelen munkavállaló táppénzre válhat jogosulttá. A betegszabadság munkanapokra, a táppénz viszont főszabály szerint naptári napokra jár, ezért a két időszak számítását mindig külön kell kezelni.

A cikk a 2026. október 19-én hatályos szabályok alapján készült. A 2027-es számítások előtt ellenőrizni kell az esetleges jogszabályváltozásokat, valamint a 2027-ben érvényes minimálbért és adószabályokat.

Kapcsolódó híreink:

Betegszabadság vagy táppénz? Nagyon nem mindegy!