Nekik jelenthetne érezhető könnyebbséget az a nyugdíjcsomag, amely a bemutatott tervek szerint 2027 januárjától megemelné a legkisebb ellátásokat. A változás ráadásul nem állna meg a nyugdíjminimumnál: több alacsonyabb nyugdíjhoz külön kiegészítés is társulhatna.

A Pénzcentrum október 14-i beszámolója szerint társadalmi egyeztetésre került a korábban bejelentett nyugdíjemelési csomag jogszabálytervezete. A véleményeket október 16-ig várták. A részletekről Farkas András nyugdíjszakértő beszélt a Portfolio Checklist október 9-i adásában.

Az elképzelés elsősorban azoknak nyújtana segítséget, akiknek a havi ellátása már a legalapvetőbb kiadások mellett is szűkös.

A csomag az alacsony öregségi nyugdíjakon kívül a nyugdíjkorhatárt betöltött rokkantsági ellátottakat és az időskorúak járadékában részesülőket is érintené.

Havi 120 ezer forintra emelkedne az alsó határ

A tervezet egyik legfontosabb eleme, hogy 2027. január 1-jétől a teljes saját jogú öregségi nyugdíj minimuma havi 120 ezer forint lenne. A változás a korábban megállapított, ennél alacsonyabb teljes öregségi nyugdíjakra is vonatkozna: ezeket szintén az új minimumra emelnék.

A szakértő becslése szerint körülbelül 127 ezer öregségi nyugdíjas kaphatna így magasabb összeget. Hasonló alsó határt vezetnének be a 65 évesnél idősebb rokkantsági ellátottaknál is, ami további néhány ezer ember helyzetén javíthatna.

Ez különösen azok számára jelenthetne könnyebbséget, akiknek régen állapították meg a nyugdíját, és az ellátásuk az évenkénti emelések ellenére is alacsony maradt. Egy ilyen háztartásban a többlet a mindennapi kiadások fedezésében hozhatna érezhető változást.

A minimum később sem maradna ugyanannyi

Az új összeg mellett legalább ilyen fontos lenne az is, hogy a nyugdíjminimum a későbbiekben együtt emelkedne a nyugdíjakkal.

A tervezet tehát nem egyszeri felzárkóztatással számol: a 120 ezer forintos határ az éves nyugdíjemelés mértékével növekedne tovább. Ezzel elkerülhető lenne, hogy hosszú időre változatlan maradjon, ahogyan a korábbi, 28 500 forintos nyugdíjminimummal történt.

Farkas András szerint ugyanakkor ez még nem oldaná meg a nyugdíjrendszer minden problémáját. Az inflációhoz igazodó emelés önmagában nem biztosítja, hogy a nyugdíjak a fizetések alakulásával is lépést tartsanak.

A szakértő ezért olyan emelési rendszert tartana indokoltnak, amelyben a nettó reálkeresetek változása is szerepet kapna. A bemutatott tervezet erről egyelőre nem rendelkezett.

Aki valamivel többet kap, az is számíthatna pluszra

Jogosan merülhet fel a kérdés: mi történne azokkal, akiknek a nyugdíja már most is valamivel 120 ezer forint fölött van?

Az ismertetett elképzelés náluk is külön korrekcióval számolna. Ennek célja, hogy a minimum megemelése után ne kerüljenek túlságosan közel egymáshoz a korábban eltérő összegű alacsony nyugdíjak.

Ezek a kiegészítések azonban a szakértő elmondása szerint még nem szerepeltek a társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezetben. A részletszabályokat egy későbbi kormányrendelet rendezné.

A sorrend is lényeges: először az általános januári nyugdíjemelést hajtanák végre, és az így kialakuló összeg alapján állapítanák meg a külön kiegészítést.

 

A sávhatárok pontos alkalmazását a végleges szabályozás tisztázná.

Egy egyszerű példa jól mutatja az elképzelés működését: ha valakinek az általános januári emelés után 128 ezer forint lenne a nyugdíja, a bemutatott sávos rendszerben további 10 ezer forintot kaphatna. Így az ellátása havi 138 ezer forintra nőne.

Farkas András becslése szerint ez a korrekció további mintegy 120 ezer nyugdíjast érinthetne.

Mennyi lenne az általános januári emelés?

A célzott kiegészítésektől külön kérdés az éves, általános nyugdíjemelés mértéke. Ez a beszélgetés idején még nem volt ismert.

A podcastban a szakértő 3,1 vagy 3,6 százalékos emelést tartott lehetségesnek, hangsúlyozva, hogy a végleges mérték a következő évi költségvetéstől függ (azóta ezt pontosították és a költségvetésésben 3,0% lett a 2027 évi nyugdíjemelés mértéke). 

A kétféle változást ezért érdemes külön kezelni: az általános emelés adná az alapot, a legalacsonyabb ellátásokat érintő intézkedések pedig ezen felül jelenthetnének további segítséget az érintetteknek.

Azokra is gondolnának, akiknek nincs elegendő szolgálati idejük

A csomag nem kizárólag a nyugdíjasokról szólna. Azok helyzetén is javítana, akik nem szereztek elegendő szolgálati időt ahhoz, hogy öregségi nyugdíjra legyenek jogosultak, és időskorúak járadékában részesülnek.

Az időskorúak járadékának összege a bemutatott tervek szerint megduplázódna. A változás becslések alapján körülbelül 28 ezer embert érinthetne.

Ez az ellátás nem azonos az öregségi nyugdíjjal, így az emelése a csomag külön eleme lenne.

SZÉP-kártya vagy minden hónapban magasabb nyugdíj?

A beszélgetésben egy másik vállalás is előkerült: a nyugdíjasoknak szánt SZÉP-kártya. Farkas András ismertetése szerint ez 370 milliárd forintos kiadást jelentene.

A szakértő ezt az összeget inkább tartós nyugdíjemelésre fordítaná. Számítása szerint a keret nagyjából öt százalékpontnyi további emelést fedezhetne, amely beépülne az ellátásokba.

A mindennapokban ez azt jelentené, hogy a többlet minden hónapban megjelenne a nyugdíjban, és az érintettek a saját szükségleteik szerint oszthatnák be.

A bemutatott nyugdíjcsomag tehát több ponton is enyhíthetné az alacsony ellátásból élők gondjait. A 120 ezer forintos minimum, a sávos kiegészítések és a járadék emelése sok háztartásban teremthetne valamivel nagyobb mozgásteret.

A konkrét jogosultságokat és összegeket azonban az elfogadott szabályok határoznák meg; az októberi beszámoló még terveket és szakértői javaslatokat ismertetett.

Kapcsolódó cikkünk:

Így kaphat Ön is 8000 Ft nyugdíjemelést könnyedén.