Ezeknek a juttatásoknak a többsége nem automatikusan jár. A nyugdíjasnak kérelmet kell benyújtania, igazolnia kell jövedelmét, és részletesen be kell mutatnia azokat a körülményeket, amelyek miatt segítségre szorul. Az sem mindegy, hogy az érintett valódi nyugellátást vagy más, nyugdíjszerű rendszeres pénzellátást kap, mert a két kategóriára eltérő szabályok vonatkozhatnak.

Nem ugyanaz a rendes emelés és a méltányossági segítség

A nyugdíjak éves, jogszabályon alapuló emelése minden jogosultat érinthet, aki az előírt időpontban már a megfelelő ellátásban részesült. A kivételes nyugellátás-emelés ezzel szemben egyedi, szociális körülményeken alapuló döntés.

A „hány százalékos a 2027-es nyugdíj emelés mértéke” kérdésre 2026 szeptemberében még nem adható végleges válasz. A 2027 januárjára tervezett általános emelés pontos mértékét a következő évi költségvetési és inflációs szabályok határozzák meg. Ez azonban nem azonos a méltányossági emeléssel, amelyet az érintett külön kérelem alapján, egyedileg meghatározott forintösszegben kaphat meg.

Fontos különbség az is, hogy az egyszeri segély csak egy alkalommal kifizetett összeg, a kivételes nyugellátás-emelés viszont beépül a havi nyugdíjba.

Ki kérhet kivételes nyugellátás-emelést?

Kivételes nyugellátás-emelés engedélyezhető annak, aki már nyugellátásban részesül, de annak összege – az egyéb rendszeres pénzellátásaival együtt – nem haladja meg a havi 140 000 forintot.

A támogatást a következő személyek kérhetik:

• az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött nyugdíjas;

• a megváltozott munkaképességű özvegyi nyugdíjas;

• az az özvegyi nyugdíjas, aki fogyatékkal élő vagy tartósan beteg gyermeket nevel;

• az az özvegyi nyugdíjas, aki legalább két árvaellátásra jogosult gyermekről gondoskodik;

• az árvaellátásban részesülő személy.

Nemcsak a nyugdíj összegét vizsgálják. A 140 000 forintos határ megállapításakor figyelembe veszik a kérelmezőnek folyósított egyéb rendszeres pénzellátásokat is.

Nem kérhet ilyen emelést az, aki nem nyugellátást, hanem például rokkantsági ellátást, rehabilitációs ellátást, rokkantsági járadékot vagy időskorúak járadékát kap. Ezek az ellátások a köznyelvben gyakran „nyugdíjként” jelennek meg, jogilag azonban nem feltétlenül minősülnek nyugellátásnak.

Mennyi lehet a méltányossági nyugdíjemelés?

A kivételes nyugellátás-emelés havi összege legalább 3000 forint, legfeljebb pedig 8000 forint lehet. Az engedélyezett összeg beépül a nyugdíjba, vagyis nem csupán néhány hónapig jár.

Ha például egy jogosult 125 000 forintos havi nyugdíjára 6000 forintos kivételes emelést kap, akkor ellátása 131 000 forintra nő. A következő általános nyugdíjemeléseket már ebből a megemelt összegből számítják ki.

Ez jelentős különbség az egyszeri segélyhez képest: míg a segély egyetlen alkalommal nyújt segítséget, a méltányossági emelés hosszú távon növeli a havi ellátást. A döntés azonban nem automatikus, és a 140 000 forintos jövedelmi feltétel teljesítése önmagában még nem garantálja az emelést.

A hatóság mérlegeli a kérelmező élethelyzetét, egészségi állapotát, gyógyszerkiadásait, lakhatási körülményeit és más szociális szempontokat.

Mikor nem kérhető újabb kivételes emelés?

Kivételes nyugellátás-emelés főszabály szerint nem engedélyezhető, ha:

• a nyugdíj megállapításától még nem telt el három év;

• a korábbi kivételes emeléstől még nem telt el három év;

• a kérelmező tartós bentlakásos intézményben él;

• otthont nyújtó ellátásban részesül;

• javítóintézetben van elhelyezve;

• előzetes letartóztatásban van vagy szabadságvesztését tölti.

A hároméves várakozási idő miatt annak is célszerű előkeresnie a korábbi határozatát, aki már egyszer kapott méltányossági emelést, de nem emlékszik annak pontos időpontjára.

Ki kaphat egyszeri segélyt?

Az egyszeri segély olyan nyugdíjas részére engedélyezhető, aki a létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe került. A támogatásra jogosító ellátások közé az alábbiak tartoznak:

• öregségi nyugdíj;

• özvegyi nyugdíj;

• szülői nyugdíj;

• árvaellátás.

A jövedelmi határ attól függ, hogy a kérelmező egyedül vagy közeli hozzátartozójával közös háztartásban él:

• közeli hozzátartozóval közös háztartásban élőnél a havi jövedelem legfeljebb 100 000 forint lehet;

• más esetben – például egyedül élőnél – a havi jövedelem legfeljebb 120 000 forint lehet.

A kérelmezőnek a nyomtatványon nyilatkoznia kell havi jövedelméről. Az alacsony jövedelem ugyanakkor itt sem jelent automatikus jogosultságot: azt is igazolni kell, hogy olyan rendkívüli helyzet alakult ki, amely veszélyezteti a létfenntartást.

Milyen élethelyzet indokolhatja a segélyt?

A Magyar Államkincstár példaként említi az egészségi állapottal, a közeli hozzátartozó betegségével, a magas gyógyszerköltséggel vagy a közüzemi díjhátralékkal kapcsolatos körülményeket.

A kérelem megalapozásában segíthet:

• orvosi igazolás vagy zárójelentés;

• gyógyszertári bizonylat vagy gyógyszerköltség-kimutatás;

• közüzemi számla és felszólítás;

• lakhatási költséget igazoló dokumentum;

• rendkívüli kiadásról szóló számla;

• közeli hozzátartozó egészségi állapotát igazoló irat;

• jövedelemigazolás vagy nyugdíjfolyósítási bizonylat.

Nem elegendő általánosságban azt írni, hogy kevés a nyugdíj. Érdemes pontosan bemutatni, milyen váratlan költség merült fel, mekkora összegről van szó, és ez miért veszélyezteti a kérelmező mindennapi megélhetését.

Mekkora összegű az egyszeri segély?

Az egyszeri segély összege legalább 15 000 forint, legfeljebb 50 000 forint lehet. Egy naptári évben ugyanannak a személynek csak egy alkalommal állapítható meg.

A megítélt összeg a kérelmező körülményeitől és a rendelkezésre álló kerettől függ. A maximális 50 000 forint tehát nem jár automatikusan mindenkinek, aki megfelel a jövedelmi követelményeknek.

Egyszeri segély nem adható például annak, aki tartós bentlakásos szociális intézményben él, szabadságvesztését tölti, vagy nem nyugellátást, hanem rokkantsági ellátást, rokkantsági járadékot, illetve időskorúak járadékát kap.

Hogyan kell benyújtani a kérelmet?

A méltányossági emeléshez és az egyszeri segélyhez két külön nyomtatvány tartozik:

• „Kérelem-adatlap nyugellátás méltányossági alapon történő emeléséhez”;

• „Kérelem-adatlap egyszeri segély igényléséhez”.

A nyomtatvány letölthető a Magyar Államkincstár honlapjáról és elérhető a nyugdíjbiztosítási ügyfélszolgálatokon. A kérelem benyújtható:

• elektronikusan a magyarorszag.hu felületén;

• személyesen a lakóhely szerint illetékes fővárosi vagy vármegyei kormányhivatalnál;

• kormányablakban;

• postai úton.

Postai benyújtáskor a borítékon a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal vagy a Magyar Államkincstár Központ nevét kell címzettként feltüntetni. Az egységes postacím:

Budapest

1916

Hozzátartozói nyugellátásban – például özvegyi nyugdíjban vagy árvaellátásban – részesülő kérelmező esetén a kérelmet a Magyar Államkincstár Központhoz kell benyújtani.

Mi az a kivételes nyugellátás?

A kivételes nyugellátás nem azonos a már folyósított nyugdíj méltányossági emelésével. Ez olyan személy számára jelenthet segítséget, aki a rendes szabályok szerint nem szerzett elegendő szolgálati időt az öregségi vagy hozzátartozói nyugellátáshoz, de különös méltánylást érdemlő helyzetben van.

Kivételes öregségi nyugdíj akkor állapítható meg, ha az igénylő legalább a rendes jogosultsághoz szükséges szolgálati idő felével rendelkezik. Kivételes özvegyi nyugdíjnál és árvaellátásnál az elhunyt szolgálati idejét, valamint az özvegy vagy árva egyéb jogosultsági feltételeit vizsgálják.

A kivételes nyugellátás havi összege legalább 15 000, legfeljebb 50 000 forint lehet. Megállapítása esetén az érintettet a nyugdíjasoknak járó más jogosultságok – például az éves rendszeres emelés és az utazási kedvezmény – is megillethetik.

Időskorúak járadéka nagyon alacsony jövedelemnél

Az időskorúak járadéka nem nyugdíj, hanem szociális ellátás. Olyan, nyugdíjkorhatárt betöltött személyek számára jelenthet segítséget, akiknek nincs jövedelmük, vagy annak összege rendkívül alacsony.

A 2026-os jövedelmi határok és teljes havi összegek az életkortól, a családi állapottól és az együtt élő házastárs vagy élettárs jövedelmétől függnek:

• párkapcsolatban élő, korhatárt betöltött személynél az egy főre jutó határ 37 165 forint;

• egyedülálló, 75 év alatti személynél 43 700 forint;

• egyedülálló, legalább 75 éves személynél 58 990 forint.

Ha a jogosultnak van valamennyi jövedelme, a járadék összege főszabály szerint a megfelelő határösszeg és a havi jövedelem különbözete.

Az időskorúak járadékát a járási hivatalnál lehet igényelni. Mivel nem nyugellátás, annak jogosultja a Nyugdíjbiztosítási Alapból finanszírozott egyszeri nyugdíjas-segélyt vagy méltányossági nyugdíjemelést nem kérheti.

Közgyógyellátás csökkentheti a gyógyszerkiadásokat

A rendszeresen gyógyszert szedő, szociálisan rászoruló nyugdíjas számára a közgyógyellátás jelenthet 2027-ben is komoly segítséget. Ez nem készpénzes támogatás, hanem az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadások csökkentését szolgáló hozzájárulás.

A közgyógyellátás alanyi vagy normatív jogcímen állapítható meg. A jogosultság vizsgálatánál számíthat a kérelmező jövedelme, rendszeres gyógyító ellátásának költsége és más jogszabályi körülmény. A kérelmet a járási hivatalhoz kell benyújtani.

Akinek a gyógyszerkiadása magas, de közgyógyellátásra nem jogosult, annak érdemes a lakóhelye szerinti önkormányzatnál érdeklődnie, mert egyes településeken külön gyógyszertámogatás kérhető.

Települési támogatás is kérhető

Az önkormányzatok saját rendeletük alapján különböző települési támogatásokat biztosíthatnak. Ezek feltételei és összegei településenként jelentősen eltérhetnek.

A helyi támogatás kapcsolódhat többek között:

• lakhatási és közüzemi költségekhez;

• gyógyszerkiadásokhoz;

• fűtési költségekhez;

• váratlan élethelyzethez;

• temetési kiadásokhoz;

• tartós betegséghez;

• élelmiszer-vásárláshoz.

A rendkívüli települési támogatás jellemzően akkor kérhető, ha az érintett időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd, illetve előre nem látható esemény miatt nehéz helyzetbe került. A pontos jövedelmi határt, összeget és benyújtási szabályt a helyi önkormányzati rendelet határozza meg.

Összegzés: több támogatás létezik, de külön kell kérni őket

A rászoruló nyugdíjas éves egyszeri segélyt, illetve a feltételek teljesülése esetén havi 3000–8000 forintos kivételes nyugellátás-emelést kérhet. Az egyszeri segély összege 15 000 és 50 000 forint között lehet, a méltányossági emelés pedig beépül a nyugdíjba.

Nagyon alacsony jövedelemnél időskorúak járadéka, magas gyógyszerkiadásnál közgyógyellátás, nehéz élethelyzetben pedig önkormányzati települési támogatás is szóba jöhet. Emellett a díjmentes utazás és az ingyenes Gondosóra olyan természetbeni vagy szolgáltatási kedvezmény, amely szintén érdemi segítséget jelenthet.

A sikeres igényléshez nem elég a nyugdíj alacsony összegére hivatkozni. A kérelmet pontosan ki kell tölteni, a rendkívüli élethelyzetet részletesen be kell mutatni, és minden rendelkezésre álló számlát, orvosi dokumentumot, gyógyszerköltség-igazolást vagy közüzemi felszólítást célszerű mellékelni.