Ez magyarázza, miért szorulunk importra saját lelőhelyeink mellett is, és miért nem lesz automatikusan olcsóbb a lakossági földgáz egy új találattól.

Hány földgáz- és olajlelőhely van Magyarországon?

Az SZTFH 2025. január 1-jei ásványvagyon-jelentése 405 szénhidrogénmezőt tart nyilván. Ugyanez a dokumentum 332 hatályos kőolaj- és földgázbányatelket, valamint 23 koncessziós kutatási területet említ.

Ezek különböző kategóriák, ezért nem adhatók össze, és a 405 mező sem jelent ugyanennyi működő kitermelőhelyet. 

A különbség megértéséhez érdemes elképzelni egy település környékét, ahol több kút is működik. Ezek tartozhatnak ugyanahhoz a mezőhöz, miközben különböző mélységű tárolórétegeket érnek el. Egyetlen új kút átadása tehát nem feltétlenül jelent új lelőhelyet.

A mező földtani-termelési egység, a kút a felszín és a mélyben lévő rétegek közötti műszaki kapcsolat. A bányatelek a bányászati jogosultsághoz kapcsolódó, térben lehatárolt terület.

A kutatási terület pedig olyan térség is lehet, ahol még nem igazoltak gazdaságosan hasznosítható találatot.

Ezért az olajkutak, a gázkutak, a mezők és a koncessziók darabszáma más-más kérdésre válaszol. Az ellátás szempontjából a döntő az, mennyi energiahordozót képesek ténylegesen szolgáltatni.

Mennyi földgáz és kőolaj található a magyar föld alatt?

A hivatalos mérleg külön közli a földtani és a kitermelhető vagyont, továbbá a hagyományos és a nem hagyományos előfordulásokat. A fő adatok, kerekítve:

Forrás: SZTFH, Magyarország ásványinyersanyag-vagyona, 2025. január 1. A gáznál milliárd köbméter, az olajnál millió tonna szerepel. 

A „kitermelhető vagyon” nem olvasható úgy, mint egy azonnal hozzáférhető, teljes egészében gazdaságos készlet. A nyilvántartási adat mellett ismerni kell a műszaki feltételeket, a bizonytalanságot és a beruházások megtérülését is.

A földtani vagyon a föld mélyében kimutatott mennyiséget írja le. Ennek egy része a kőzetben marad: a folyadékot és a gázt nem lehet maradéktalanul kiszivattyúzni a pórusokból. A kitermelhető rész becslése ezért már a kinyerés lehetőségeire is támaszkodik.

A gazdaságosság ezen belül újabb szűrő. Egy mélyen fekvő, nehezen átjárható kőzetben lévő előfordulásból technikailag nyerhető gáz, miközben a fúrás, a rétegkezelés, az energiafelhasználás és a felszíni infrastruktúra költsége túl magas a várható bevételhez képest.

A földben lévő mennyiség, a műszakilag kinyerhető rész és a megtérülő beruházással hasznosítható készlet három külön kérdés.

Hol vannak a magyar olaj- és gázlelőhelyek?

A hazai szénhidrogén-termelés legismertebb térségei az Alföldhöz és a Dunántúl délnyugati részéhez kapcsolódnak. Algyő, Pusztaföldvár, Szank és Kiskunhalas mellett Budafa és Nagylengyel neve is régóta szerepel a magyar olajiparban.

A MOL műszaki ismertetői ezeknél a mezőknél különböző, a kihozatalt javító eljárásokat is bemutatnak. 

Ez fontos jelzés: egy régi mező nem feltétlenül „üres”. Előfordulhat, hogy további olaj van benne, de a korábbi termelési módszerrel már nehezebben mozgósítható. Víz- vagy gázbesajtolással, illetve más rétegkezelési eljárásokkal bizonyos esetekben javítható a kinyerés.

Az újabb találatok közül Vecsés, Tura és Somogysámson mutatja, hogy az ismert szénhidrogénes térségek mellett további kutatásoknak is lehet eredményük.

A MOL 2025 márciusában közölte, hogy Somogysámsonnál 1250 méter mélyen talált olajat; a vizsgált kút akkor napi 1200 hordós termelésre bizonyult képesnek. Ez időponthoz kötött kútadat, nem a mező teljes készletének mérete.

A földgáz esetében Nyékpuszta és Berettyóújfalu térsége is figyelmet érdemel. Az MVM projektismertetője a nyékpusztai Corvinus beruházást nem hagyományos földgázmező fejlesztéseként, a Berettyó projektet pedig a berettyóújfalui koncessziós területhez kapcsolódó kutatásként és termelésként mutatja be. 

Miért nehezebb a nem hagyományos földgáz kitermelése?

A földgáz általában nem hatalmas, üres föld alatti barlangokban várja, hogy megnyissanak hozzá egy csapot. A kőzet pórusaiban és repedéseiben helyezkedik el.

Hagyományos előfordulásnál a tárolókőzet megfelelő áteresztőképessége lehetővé teszi, hogy a gáz a kút irányába áramoljon. Rossz áteresztőképességű kőzetben viszont ez az áramlás nehézkes.

A termeléshez speciális kútkiképzésre, rétegkezelésre, esetenként hidraulikus rétegrepesztésre lehet szükség. 

A mélység, a magas hőmérséklet és nyomás tovább nehezítheti a munkát. A sikeres fúrás önmagában nem elég: tartósan megfelelő hozamot kell elérni, kezelni kell a felszínre kerülő anyagokat, és biztosítani kell a hálózati csatlakozást.

A nem hagyományos földgáz ráadásul tágabb fogalom a köznyelvben gyakran használt palagáznál. Nem célszerű minden nehezen termelhető hazai gázlelőhelyre automatikusan a palagáz megnevezést alkalmazni. 

A makói gázkincs valóban megoldhatná az ország ellátását?

A Makói-árok körüli viták jól mutatják, milyen könnyen összekeveredik a földtani lehetőség és az üzleti szempontból igazolt termelés.

Egy, a Földtani Közlönyben megjelent kutatás a térség szénhidrogénrendszerét modellezte, és megkérdőjelezte a hatalmas, kitermelhető medenceközponti gázfelhalmozódás feltételezését.

A tanulmány történeti szakmai forrás; önmagában nem tekinthető mai készletauditnak. Arra viszont világosan rámutat, hogy még a földtani becsléseket is érdemes módszerük és bizonytalanságuk alapján értékelni. 

Egy nagy becsült gázvagyonból nem következik automatikusan nagy éves termelés. Ehhez igazolt kútviselkedés, tartós hozam, megfelelő technológia és finanszírozható fejlesztési terv szükséges.

Ugyanígy egy másik hazai nem hagyományos mező sikere sem bizonyítja, hogy Makón ugyanolyan költséggel és eredménnyel lehet termelni. A földtani körülmények mezőről mezőre változnak.

Mennyit termelünk ténylegesen, és mire elég?

Az SZTFH és az Energiaügyi Minisztérium 2026. február 3-i közleménye szerint 2025-ben mintegy 1,17 millió tonna kőolajat és közel 2 milliárd köbméter földgázt hoztak felszínre Magyarországon. A gáztermelés az ország éves felhasználásának több mint ötödét fedezte.

Ez jelentős hozzájárulás, de nem önellátás. Az országos gázfelhasználásba a háztartások mellett az ipar, a villamosenergia-termelés és más fogyasztók igénye is beletartozik.

Az olaj esetében az összehasonlítás külön figyelmet igényel. A hazai nyersolajtermelés, a finomítók által feldolgozott nyersolaj és a magyarországi üzemanyag-fogyasztás nem azonos mennyiség. A finomítói termékek külkereskedelme miatt egyetlen, magyarázat nélküli százalék félrevezető lehet.

Az új kutak jelentőségét sem csak az mutatja meg, mekkora növekedést hoznak. A már működő mezők hozama idővel csökkenhet, ezért egy fejlesztés részben ezt a visszaesést pótolja. A termelés szinten tartása is igényelhet folyamatos beruházást.

Hány évre lenne elég a magyar földgáz?

Erre nem adható megbízható válasz pusztán úgy, hogy a nyilvántartott vagyont elosztjuk az éves fogyasztással.

Szemléltetésül: ha egy képzeletbeli országban 100 milliárd köbméter hasznosítható készlet és évi 10 milliárd köbméter fogyasztás lenne, az egyszerű osztás tíz évet adna. Ha azonban évente csak 2 milliárd köbmétert képesek kitermelni, az ország közben is importra szorulna.

A készlet mennyisége és a termelés sebessége külön korlát. Az ellátáshoz ráadásul a téli csúcsnapokon is elegendő gázt kell biztosítani, nem csupán éves átlagban.

A készlet–termelés arány ezért legfeljebb meghatározott feltételek mellett értelmezhető mutató. Nem pontos kimerülési dátum: a kutatási eredmények, a technológia, az árak és a fogyasztás változása is módosíthatja.

A gáztárolókban lévő gáz újabb hazai készlet?

A föld alatti tárolók felhasználható, úgynevezett mobilgázkészlete és a természetes lelőhelyek még ki nem termelt vagyona eltérő kategória.

A tárolóba olyan gázt sajtolnak be, amelyet korábban már kitermeltek és beszereztek; ez importból is származhat. A tárolás az időzítést segíti: a rendelkezésre álló energiát később, például a téli kereslet idején használják fel.

Ha egy korábbi gázmezőt tárolóként hasznosítanak, attól a betárolt mennyiség nem válik újonnan felfedezett magyar földgázzá. A tárolói mobilkészlet ellátásbiztonsági tartalék, a földtani vagyon pedig természeti erőforrás. A tároló működéséhez szükséges párnagáz külön kategória, amely eredeti földtani gázt is tartalmazhat.

Olcsóbb lesz a lakossági földgáz, ha több gázt találunk?

A hazai termelés mérsékelheti a behozatali igényt és javíthatja az ellátásbiztonságot. Ebből azonban nem vezethető le közvetlenül, mennyi lesz a földgáz ára a háztartások számára.

A kitermelésnek belföldön is van költsége. Fizetni kell a kutatásért, a kutakért, a feldolgozásért, az üzemeltetésért és a későbbi felhagyási munkákért. A fogyasztóhoz eljuttatott energia költségében a szállítás, a tárolás és az elosztás is szerepet kap.

A lakossági földgáz díját emellett a vonatkozó árszabási és jogosultsági szabályok határozzák meg. Az új lelőhely bejelentése ezért nem jelent automatikus tarifacsökkentést.

Az 1 köbméter földgáz 2027 évi aktuális ára kérdésnél az elszámolás módja is lényeges. A mérő köbmétert mutat, a számlázás azonban a felhasznált energiamennyiséghez kötődik. Az MVM tájékoztatása szerint a fűtőérték és a korrekciós tényező is része az elszámolásnak. 

Egy földgáz árkalkulátor akkor ad használható becslést, ha az érvényes díjak mellett a fogyasztási időszakot, a kedvezményes mennyiség alkalmazását és az energiatartalmat is megfelelően kezeli. A lelőhelyek száma nem alkalmas egy háztartás gázszámlájának kiszámítására.

Mitől függ a hazai kitermelés jövője?

A további termeléshez új találatokra, a meglévő mezők fejlesztésére és megfelelő gazdasági feltételekre egyaránt szükség lehet. A beruházás értékét a ténylegesen elérhető hozam és az ehhez kapcsolódó teljes költség dönti el.

A környezeti teljesítmény ugyancsak része a mérlegnek. A metánkibocsátás, a vízkezelés, a kútszerkezet épsége, a felszíni területhasználat és a felhagyott kutak biztonságos lezárása mind befolyásolja, milyen feltételekkel érdemes termelni.

A hazai források bővítése mellett az energiaigény csökkentése is mérsékli az importszükségletet. Egy épület szigetelése például nem növeli a föld alatti gázvagyont, mégis csökkenti azt a mennyiséget, amelyet az ország földgáz ellátásához be kell szerezni.

GYIK – gyakori kérdések a magyar olaj- és gázkészletekről

Hány szénhidrogénmezőt tartanak nyilván Magyarországon?

A 2025. január 1-jei hivatalos állapot szerint 405-öt. Ez nyilvántartott mezőszám, nem a működő kutak vagy az aktívan termelő mezők száma. 

Van még kőolaj Magyarországon?

Igen. Hazai termelés ma is zajlik, és új mezőket is felfedeznek. A 2025-ben bejelentett somogysámsoni találat erre konkrét példa. 

Miért kell földgázt importálni, ha vannak saját lelőhelyeink?

Mert a belföldi kitermelés nem fedezi a teljes országos igényt. 2025-ben az éves földgázfelhasználás több mint ötödét biztosította. 

A nem hagyományos gáz biztosan kitermelhetetlen?

Nem. A hasznosíthatóság az adott kőzet, a mélység, a technológia és a költségek függvénye. Nyékpusztán is nem hagyományos földgázmező fejlesztése és kitermelése zajlik. 

A magyar földgázkészletből kiszámítható a lakossági gázár?

Nem. A készletadat nem tarifaadat. A fizetendő összeghez az érvényes árszabás, a fogyasztás és a számlázásban alkalmazott energiatartalom ismerete szükséges.

Ugyanaz a gáztárolói készlet és a föld alatti földgázvagyon?

Nem. A tárolói mobilkészlet korábban kitermelt, későbbi felhasználásra elhelyezett gáz. A földtani vagyon a természetes előfordulásokban lévő nyersanyagot jelenti.