Szabadság 2024 - fizetett szabadnapok száma 2024
A szabadság mértéke: A szabadság alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság mértéke húsz munkanap, a pótszabadságokat, illetve azok mértékét az alábbi kalkulátor tartalmazza:
Szabadság kalkulátor 2024 - életkor szerinti szabadnapok száma 2024-ben:
Életkor után járó pótszabadság – először abban az évben illeti meg a munkavállalót, amikor a szükséges életkort betöltötte.
Alapszabadság (szabadnapok száma, ami mindenkinek jár éves szinten): 20 nap
Pótszabadságok az életkor függvényében 2024-ben:
- a 25. életévtől: +1 munkanap (összesen 21 nap szabadság jár éves szinten 2024 évben)
- a 28. életévtől: + 2 munkanap (összesen 22 nap szabadság jár éves szinten 2024)
- a 31. életévtől: + 3 munkanap (összesen 23 nap szabadság jár éves szinten 2024)
- a 33. életévtől: + 4 munkanap (összesen 24 nap szabadság jár éves szinten 2024)
- a 35. életévtől: + 5 munkanap (összesen 25 nap szabadság jár éves szinten 2024)
- a 37. életévtől: + 6 munkanap (összesen 26 nap szabadság jár éves szinten 2024)
- a 39. életévtől: + 7 munkanap (összesen 27 nap szabadság jár éves szinten 2024)
- a 41. életévtől: + 8 munkanap (összesen 28 nap szabadság jár éves szinten 2024)
- a 43. életévtől: + 9 munkanap (összesen 29 nap szabadság jár éves szinten 2024)
- a 45. életévtől : +10 munkanap ((összesen 30 nap szabadság jár éves szinten 2024-)
Pótszabadság a gyerek száma szerint 2024-ben
A fenti szabadnapokon túl pótszabadság jár a gyermekek száma után is minden évben. Gyermek után járó pótszabadság – először a gyermek születésének évében, utoljára abban az évben jár, amikor 16. életévét betölti; mindkét szülőt megilleti.
Szabadság kalkulátor 2024 - gyerek száma alapján:
- 1 gyermek után 2 munkanap pótszabadság jár
- 2 gyermek után 4 munkanap pótszabadság jár
- kettőnél több gyermek után 7 munkanap pótszabadság jár
Ezek a napok tehát hozzáadódnak az életkor szerint járó szabadságokhoz és együtt adják ki az éves szinten járó szabdságok számát.
Példa számítás, szabadság kalkulátor - szabadságok száma 2024
Pl. Ön 36 éves és 2 gyereke van, akik 16 évnél fiatalabbak. Hány nap szabdság jár tehát Önnek 2024-ben?
1. lépés: Számoljuk ki, hogy a kor (36 éves) alapján mennyi szabadságot kaphat:
Válasz: 25 nap
2. lépés: Számoljuk ki, hogy a 2 gyerek után mennyi pótszabadság jár:
Válasz: 4 nap
3. lépés: Adjuk össze a két adatot:
25 + 4 = 29 nap szabadság jár a részünkre 2024-ben.
A szabadság kiadása és nyilvántartása 2024
A szabadság kiadása a munkáltató joga és kötelezettsége, a kiadás előtt azonban a munkáltatónak meg kell hallgatnia a munkavállalót. A szabadságot úgy kell kiadni, hogy annak tartama legalább tizennégy összefüggő naptári napot elérjen, de ettől az előírástól a felek közös megegyezéssel eltérhetnek.
A munkaviszony első három hónapját kivéve a munkavállaló jogosult arra, hogy hét munkanap szabadságot – év közben kezdődő munkaviszony esetén ennek arányos részét – legfeljebb két részletben a kérésének megfelelő időpontban adjon ki a munkáltató.
A szabadság kiadásának időpontját – szemben a korábbi egy hónapos határidővel – legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt kell közölni a munkavállalóval, és a munkavállalónak is ezt a határidőt kell megtartania a rendelkezési körébe tartozó hét munkanap szabadságot érintően.
Az új Munka Törvénykönyve már nem tartalmaz a szabadságra vonatkozó rendelkezések körében a munkavállalót terhelő bejelentési határidő alóli kivételt (a korábbi szabályozás szerint az életkor előrehaladtával növekvő alapszabadság egynegyede tartozott a munkavállaló rendelkezési körébe, ebből három napot a bejelentési határidőre való tekintet nélkül volt köteles kiadni a munkáltató olyan körülmény felmerülése esetén, amely miatt a munkavégzési kötelezettség teljesítése a munkavállaló számára személyi, illetőleg családi körülményeire tekintettel aránytalan vagy jelentős sérelemmel járhatott), de a munkavállaló egyéb jogcímen – a fentiekben már említettek szerint, különös méltánylást
érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok felmerülése esetén – mentesülhet a munkavégzés
alól.
A szabadságot főszabály szerint az esedékesség évében kell kiadni.
Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része a nem haladja meg az öt munkanapot.
Fontos újdonság, hogy a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki a
szabadságot az október elsején vagy azt követően kezdődött munkaviszony esetén, illetve a felek
megállapodása alapján az esedékesség évét követő év végéig adhatja ki az alapszabadság és az
életkor után járó pótszabadság (ide nem értve a fiatal munkavállaló pótszabadságát) egyharmadát.
Ha a szabadságot a munkavállaló oldalán felmerült okból nem lehetett az esedékesség évében kiadni
(például betegség vagy egyéb tartós távollét miatt), a távollét időtartamától függetlenül az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül kell a kiadásról gondoskodnia a munkáltatónak.
A fentieken túl akkor van lehetősége a munkáltatónak a szabadság tárgyévet követő évben történő
kiadására, ha arra kollektív szerződés kivételesen fontos gazdasági érdek vagy működését közvetlenül
Ugyanakkor a szabadságnak ekkor is csak maximum az egynegyedét és legfeljebb az esedékességet követő év március 31-ig engedi kiadni a törvény (ezekre az esetekre az előző Mt. nem igényelt kollektív szerződéses felhatalmazást a szabadság egynegyedének tárgyévet követő év március 31-ig történő kiadásához – kollektív szerződés június 30-ig hosszabbíthatta meg a kiadásra nyitva álló határidőt –, illetve a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a negyedrésznél több szabadság tárgyéven túli kiadását is lehetővé tette).
A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok
esetén a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja, illetve a munkavállaló már
megkezdett szabadságát megszakíthatja.
A munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. A szabadság megszakítása esetén a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be.
A szabadság kiadásának fenti szabályaitól kollektív szerződés bármely irányban eltérhet. A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni.
Az online kaszinók népszerűsége az elmúlt években jelentősen megnövekedett Magyarországon. Az olyan platformok, mint például az online kaszinók (például "virtuális játéktermek"), lehetőséget kínálnak arra, hogy szabadidőnket szórakozással töltsük el akár otthonról is. Fontos azonban, hogy felelősségteljesen játsszunk, és tisztában legyünk a szerencsejáték szabályozásával az országban.
A gyakorlatban nehézségeket okozott a szabadság napokban történő megfelelő kiadása az egyenlőtlen munkarendben foglalkoztatott munkavállalókat érintően.
Az Mt. ezt a problémát úgy oldja meg, hogy a munkavállaló munkaviszonyára irányadó napi munkaidő mértékétől eltérő munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a beosztással azonos tartamra történő munkavégzés alóli mentesülést és a szabadság ezzel egyező óraszámban történő elszámolását írja elő. Munkaidőbeosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend (heti öt nap, hétfőtől péntekig) és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni.
A szabadság megváltása kizárólag egy esetben megengedett: a munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt pénzben meg kell váltani. Változást jelent, hogy a fordított helyzetben – azaz ha az arányosnál több szabadság került kiadásra a munkavállaló részére – az új Mt. már nem teszi lehetővé, hogy a munkáltató a különbözetre kifizetett munkabért visszakövetelje. A munkáltatónak nyilván kell tartania a szabadság tartamát. Ha a kiadott szabadságot óraszámban kell elszámolni, a nyilvántartásnak is ebben kell történnie.
A szabadságra való jogosultság 2024-ben a Munka törvénykönyve szerint
A szabadságnak a munkavállaló pihenését, regenerálódását szolgáló rendeltetéséből következik, hogy az alapvetően a ténylegesen munkában töltött idő után illeti meg a munkavállalót minden naptári évben.
Mindazonáltal a törvény tényleges munkavégzés hiányában is munkában töltött – így szabadságra jogosító – időnek minősíti a következő időtartamokat:
- a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés időtartama (ilyennek minősülnek például a pihenőnapok, pihenőidők vagy a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként biztosított szabadidő),
- a szabadság időtartama,
- a szülési szabadság időtartama,
- a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja,
- a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség (a naptári évre eső
egyes keresőképtelenségek tartamát össze kell számítani),
- a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó
tartama,
Az Mt. a korábbiakhoz képest általánosságban szűkebben szabja meg a tényleges munkavégzés nélkül szabadságra jogosító időtartamok körét (az előző Mt. szerint szabadság járt a betegség miatti keresőképtelenség és a tartalékos katonai szolgálat teljes időtartamára, de a harminc napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság tartamára is), azonban a munkavállalóra nézve kedvező változásokkal is találkozhatunk (a reprodukciós eljárás és az önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat időtartama nem jogosított szabadságra a korábbi szabályok szerint).
Szabadság 2025 - éves szabadság 2025 kalkulátor.
A szabadság naptári évente illeti meg a munkavállalót. Ha a munkavállaló munkaviszonya az év közben kezdődött vagy szűnt meg, részére a szabadság arányos része jár, a számítás során a fél napot elérő töredéknapot egész munkanapnak (szabadságnapnak) kell tekinteni.
Táppénz 2024 kalkulátorral kiszámolhatod, hogy mennyi táppénre vagy jogosult.
A cafeteria juttatásokról bővebben a Cafeteria 2024 cikkünkben olvashatsz.
