Szabadság 2024 - fizetett szabadnapok száma 2024
A szabadság mértéke: A szabadság alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság mértéke húsz munkanap, a pótszabadságokat, illetve azok mértékét az alábbi kalkulátor tartalmazza:
Szabadság kalkulátor 2024 - életkor szerinti szabadnapok száma 2024-ben:
Életkor után járó pótszabadság – először abban az évben illeti meg a munkavállalót, amikor a szükséges életkort betöltötte.
Alapszabadság (szabadnapok száma, ami mindenkinek jár éves szinten): 20 nap
Pótszabadságok az életkor függvényében 2024-ben:
- a 25. életévtől: +1 munkanap (összesen 21 nap szabadság jár éves szinten 2024 évben)
- a 28. életévtől: + 2 munkanap (összesen 22 nap szabadság jár éves szinten 2024)
- a 31. életévtől: + 3 munkanap (összesen 23 nap szabadság jár éves szinten 2024)
- a 33. életévtől: + 4 munkanap (összesen 24 nap szabadság jár éves szinten 2024)
- a 35. életévtől: + 5 munkanap (összesen 25 nap szabadság jár éves szinten 2024)
- a 37. életévtől: + 6 munkanap (összesen 26 nap szabadság jár éves szinten 2024)
- a 39. életévtől: + 7 munkanap (összesen 27 nap szabadság jár éves szinten 2024)
- a 41. életévtől: + 8 munkanap (összesen 28 nap szabadság jár éves szinten 2024)
- a 43. életévtől: + 9 munkanap (összesen 29 nap szabadság jár éves szinten 2024)
- a 45. életévtől : +10 munkanap ((összesen 30 nap szabadság jár éves szinten 2024-)
Pótszabadság a gyerek száma szerint 2024-ben
A fenti szabadnapokon túl pótszabadság jár a gyermekek száma után is minden évben. Gyermek után járó pótszabadság – először a gyermek születésének évében, utoljára abban az évben jár, amikor 16. életévét betölti; mindkét szülőt megilleti.
Szabadság kalkulátor 2024 - gyerek száma alapján:
- 1 gyermek után 2 munkanap pótszabadság jár
- 2 gyermek után 4 munkanap pótszabadság jár
- kettőnél több gyermek után 7 munkanap pótszabadság jár
Ezek a napok tehát hozzáadódnak az életkor szerint járó szabadságokhoz és együtt adják ki az éves szinten járó szabdságok számát.
Példa számítás, szabadság kalkulátor - szabadságok száma 2024
Pl. Ön 36 éves és 2 gyereke van, akik 16 évnél fiatalabbak. Hány nap szabdság jár tehát Önnek 2024-ben?
1. lépés: Számoljuk ki, hogy a kor (36 éves) alapján mennyi szabadságot kaphat:
Válasz: 25 nap
2. lépés: Számoljuk ki, hogy a 2 gyerek után mennyi pótszabadság jár:
Válasz: 4 nap
3. lépés: Adjuk össze a két adatot:
25 + 4 = 29 nap szabadság jár a részünkre 2024-ben.
A szabadság kiadása és nyilvántartása 2024
A szabadság kiadása a munkáltató joga és kötelezettsége, a kiadás előtt azonban a munkáltatónak meg kell hallgatnia a munkavállalót. A szabadságot úgy kell kiadni, hogy annak tartama legalább tizennégy összefüggő naptári napot elérjen, de ettől az előírástól a felek közös megegyezéssel eltérhetnek.
A munkaviszony első három hónapját kivéve a munkavállaló jogosult arra, hogy hét munkanap szabadságot – év közben kezdődő munkaviszony esetén ennek arányos részét – legfeljebb két részletben a kérésének megfelelő időpontban adjon ki a munkáltató.
A szabadság kiadásának időpontját – szemben a korábbi egy hónapos határidővel – legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt kell közölni a munkavállalóval, és a munkavállalónak is ezt a határidőt kell megtartania a rendelkezési körébe tartozó hét munkanap szabadságot érintően.
Az új Munka Törvénykönyve már nem tartalmaz a szabadságra vonatkozó rendelkezések körében a munkavállalót terhelő bejelentési határidő alóli kivételt (a korábbi szabályozás szerint az életkor előrehaladtával növekvő alapszabadság egynegyede tartozott a munkavállaló rendelkezési körébe, ebből három napot a bejelentési határidőre való tekintet nélkül volt köteles kiadni a munkáltató olyan körülmény felmerülése esetén, amely miatt a munkavégzési kötelezettség teljesítése a munkavállaló számára személyi, illetőleg családi körülményeire tekintettel aránytalan vagy jelentős sérelemmel járhatott), de a munkavállaló egyéb jogcímen – a fentiekben már említettek szerint, különös méltánylást
érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok felmerülése esetén – mentesülhet a munkavégzés
alól.
A szabadságot főszabály szerint az esedékesség évében kell kiadni.
Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része a nem haladja meg az öt munkanapot.
Fontos újdonság, hogy a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki a
szabadságot az október elsején vagy azt követően kezdődött munkaviszony esetén, illetve a felek
megállapodása alapján az esedékesség évét követő év végéig adhatja ki az alapszabadság és az
életkor után járó pótszabadság (ide nem értve a fiatal munkavállaló pótszabadságát) egyharmadát.
Ha a szabadságot a munkavállaló oldalán felmerült okból nem lehetett az esedékesség évében kiadni
(például betegség vagy egyéb tartós távollét miatt), a távollét időtartamától függetlenül az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül kell a kiadásról gondoskodnia a munkáltatónak.
A fentieken túl akkor van lehetősége a munkáltatónak a szabadság tárgyévet követő évben történő
és súlyosan érintő ok fennállása esetére felhatalmazza.
Ugyanakkor a szabadságnak ekkor is csak maximum az egynegyedét és legfeljebb az esedékességet követő év március 31-ig engedi kiadni a törvény (ezekre az esetekre az előző Mt. nem igényelt kollektív szerződéses felhatalmazást a szabadság egynegyedének tárgyévet követő év március 31-ig történő kiadásához – kollektív szerződés június 30-ig hosszabbíthatta meg a kiadásra nyitva álló határidőt –, illetve a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a negyedrésznél több szabadság tárgyéven túli kiadását is lehetővé tette).
A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok
esetén a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja, illetve a munkavállaló már
megkezdett szabadságát megszakíthatja.
A munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. A szabadság megszakítása esetén a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be.
A szabadság kiadásának fenti szabályaitól kollektív szerződés bármely irányban eltérhet. A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. A gyakorlatban nehézségeket
okozott a szabadság napokban történő megfelelő kiadása az egyenlőtlen munkarendben foglalkoztatott munkavállalókat érintően.
Az Mt. ezt a problémát úgy oldja meg, hogy a munkavállaló munkaviszonyára irányadó napi munkaidő mértékétől eltérő munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a beosztással azonos tartamra történő munkavégzés alóli mentesülést és a szabadság ezzel egyező óraszámban történő elszámolását írja elő. Munkaidőbeosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend (heti öt nap, hétfőtől péntekig) és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni.
A szabadság megváltása kizárólag egy esetben megengedett: a munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt pénzben meg kell váltani. Változást jelent, hogy a fordított helyzetben – azaz ha az arányosnál több szabadság került kiadásra a munkavállaló részére – az új Mt. már nem teszi lehetővé, hogy a munkáltató a különbözetre kifizetett munkabért visszakövetelje. A munkáltatónak nyilván kell tartania a szabadság tartamát. Ha a kiadott szabadságot óraszámban kell elszámolni, a nyilvántartásnak is ebben kell történnie.
A szabadságra való jogosultság 2024-ben a Munka törvénykönyve szerint
A szabadságnak a munkavállaló pihenését, regenerálódását szolgáló rendeltetéséből következik, hogy az alapvetően a ténylegesen munkában töltött idő után illeti meg a munkavállalót minden naptári évben.
Mindazonáltal a törvény tényleges munkavégzés hiányában is munkában töltött – így szabadságra jogosító – időnek minősíti a következő időtartamokat:
- a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés időtartama (ilyennek minősülnek például a pihenőnapok, pihenőidők vagy a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként biztosított szabadidő),
- a szabadság időtartama,
- a szülési szabadság időtartama,
- a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja,
- a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség (a naptári évre eső
egyes keresőképtelenségek tartamát össze kell számítani),
- a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó
tartama,
Az Mt. a korábbiakhoz képest általánosságban szűkebben szabja meg a tényleges munkavégzés nélkül szabadságra jogosító időtartamok körét (az előző Mt. szerint szabadság járt a betegség miatti keresőképtelenség és a tartalékos katonai szolgálat teljes időtartamára, de a harminc napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság tartamára is), azonban a munkavállalóra nézve kedvező változásokkal is találkozhatunk (a reprodukciós eljárás és az önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat időtartama nem jogosított szabadságra a korábbi szabályok szerint).
A szabadság naptári évente illeti meg a munkavállalót. Ha a munkavállaló munkaviszonya az év közben kezdődött vagy szűnt meg, részére a szabadság arányos része jár, a számítás során a fél napot elérő töredéknapot egész munkanapnak (szabadságnapnak) kell tekinteni.
Táppénz 2024 kalkulátorral kiszámolhatod, hogy mennyi táppénre vagy jogosult.
A cafeteria juttatásokról bővebben a Cafeteria 2024 cikkünkben olvashatsz.
