A tényleges összeg meghatározása azonban ennél összetettebb: számít a korábbi jövedelem, a folyamatos biztosítási idő, a kórházi kezelés, a táppénzes napok száma és a törvényben rögzített napi felső határ is.

A táppénz nem a teljes fizetést helyettesíti, hanem a kieső kereset egy részét pótolja. Ezért a bankszámlára érkező összeg általában lényegesen alacsonyabb a megszokott nettó munkabérnél. Bemutatjuk, hogyan történik a táppénz számítása, mi alapján állapítják meg a napi összeget, mikor jár 50 vagy 60 százalék, és milyen levonásokkal kell számolni.

A betegszabadság és a táppénz nem ugyanaz

A számítás megértéséhez először külön kell választani a betegszabadságot és a táppénzt. Bár a hétköznapi beszédben mindkettőt gyakran egyszerűen táppénznek nevezik, jogilag két különböző időszakról és két eltérő módon számított juttatásról van szó.

A munkavállaló saját betegsége miatt fennálló keresőképtelenségének első 15 munkanapjára főszabály szerint betegszabadság jár. Ez éves keret, vagyis nem betegségenként újul meg. Ha valaki év közben kezdi meg a munkaviszonyát, a betegszabadság arányos részére jogosult.

A betegszabadság idejére a munkáltató a távolléti díj 70 százalékát fizeti. Ez az összeg adó- és járulékköteles, ezért a nettó kifizetés a 70 százaléknál alacsonyabb lehet. A betegszabadságot munkanapokra számolják el.

A táppénz ezzel szemben társadalombiztosítási pénzbeli ellátás. A munkavállaló általában a betegszabadság kimerítését követő naptól válhat rá jogosulttá. A táppénzt már naptári napokra állapítják meg, így a folyósítás időszakába eső hétvégére és munkaszüneti napra is járhat.

Bizonyos esetekben nincs betegszabadság, ezért a táppénz már a keresőképtelenség első napjától járhat. Ilyen lehet például a veszélyeztetett várandósság, illetve az egyéni vállalkozó keresőképtelensége. Üzemi balesetnél vagy foglalkozási megbetegedésnél külön szabályok szerinti baleseti táppénzt kell megállapítani.

Mitől függ a táppénz összege?

A várható ellátás meghatározásánál több adatot kell egyszerre figyelembe venni. A táppénz kalkulátor segít kiszámolni 2027-ben várható összeget, de csak akkor adhat megbízható eredményt, ha a biztosított helyesen adja meg a jövedelmét, a folyamatos biztosítási idejét, a keresőképtelenség kezdőnapját és a kórházi kezelésre vonatkozó adatokat.

A táppénz összegét 2027-ben is alapvetően az alábbi tényezők határozzák meg:

• a társadalombiztosítási járulékalapot képező korábbi jövedelem;

• a figyelembe vehető jövedelmi napok száma;

• a folyamatos biztosításban töltött idő;

• az, hogy a beteg otthon vagy fekvőbeteg-intézményben van-e;

• a keresőképtelenség naptári napjainak száma;

• a táppénz mindenkori napi felső határa;

• az ellátásból levonandó személyijövedelemadó-előleg.

A munkaszerződésben szereplő havi bruttó bér tehát önmagában még nem feltétlenül elegendő a pontos eredményhez. A számítás alapját főszabály szerint a NAV-hoz bevallott, társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelem adja.

Hogyan határozzák meg a táppénz alapját?

A táppénz összegének kiszámításakor először a naptári napi alapot kell meghatározni. Ehhez megvizsgálják, hogy a biztosított a jogszabály szerinti irányadó időszakban hány napnyi figyelembe vehető jövedelemmel rendelkezik.

Ha az érintettnek van legalább 180 naptári napnyi jövedelme, és a biztosítása folyamatos, akkor főszabály szerint ennek a 180 napnak a járulékalapot képező jövedelméből számítják ki a táppénz alapját. A figyelembe vett jövedelmet elosztják a számítási időszak naptári napjainak számával.

A jövedelmet a táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé vizsgálják. A keresés során legfeljebb az előző naptári év első napjáig lehet visszamenni.

Ha nincs 180 napnyi jövedelem, de rendelkezésre áll legalább 120 naptári napi tényleges jövedelem, akkor bizonyos feltételekkel ebből számítható ki az ellátás. Ehhez legalább 180 napnyi folyamatos biztosítási idő szükséges.

Ha sem 180, sem 120 napnyi figyelembe vehető jövedelem nincs, további szabályok következnek. Ilyenkor szerepet kaphat:

• legalább 30 napnyi tényleges jövedelem;

• a munkaszerződés szerinti jövedelem;

• a jogosultság kezdetekor érvényes minimálbér;

• egy korábban megállapított pénzbeli egészségbiztosítási ellátás alapja.

Ezért fordulhat elő, hogy két azonos havi fizetésű munkavállaló eltérő összegű táppénzt kap. A munkaviszony kezdete, a korábbi biztosítási idő, egy munkahelyváltás vagy a korábbi ellátások is befolyásolhatják a számítást.

Mikor jár 60 százalékos táppénz?

A táppénz a kiszámított naptári napi alap 60 százaléka, ha a biztosított legalább 730 nap, vagyis két év folyamatos biztosítási idővel rendelkezik.

A folyamatosság szempontjából az egymást követő biztosítási jogviszonyok is összekapcsolódhatnak. A biztosítás általában akkor tekinthető folyamatosnak, ha abban nincs 30 napnál hosszabb megszakítás. Bizonyos ellátások folyósításának időtartama nem számít bele ebbe a megszakításba.

A 730 napnak tehát nem feltétlenül ugyanannál a munkáltatónál kell összegyűlnie. Ha valaki úgy vált munkahelyet, hogy a két biztosítási jogviszony között nincs 30 napot meghaladó szünet, a korábbi biztosítási idő is figyelembe vehető.

Mikor csak 50 százalék a táppénz?

A táppénz a naptári napi alap 50 százaléka, ha a biztosított 730 napnál rövidebb folyamatos biztosítási idővel rendelkezik.

Kórházi vagy más fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás idején szintén 50 százalékos mértéket kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy a beteg egyébként hány nap folyamatos biztosítási idővel rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy a legalább kétéves biztosítás alapján egyébként 60 százalékra jogosult személy táppénze a kórházi kezelés napjaira 50 százalékra csökkenhet.

Ha a beteg a kórházból hazatér, és továbbra is keresőképtelen, az otthoni időszakra ismét a biztosítási idejének megfelelő, 50 vagy 60 százalékos mértéket kell alkalmazni.

Egyszerű példa a táppénz kiszámítására

Tegyük fel, hogy a biztosított figyelembe vehető naptári napi átlagjövedelme 15 000 forint, és több mint 730 nap folyamatos biztosítási idővel rendelkezik.

Ebben az esetben az egy napra járó bruttó táppénz:

15 000 × 60% = 9 000 forint.

Ha a keresőképtelenség táppénzzel érintett időszaka 20 naptári nap, akkor a bruttó ellátás:

9 000 × 20 = 180 000 forint.

Ha ugyanez a személy 730 napnál rövidebb folyamatos biztosítási idővel rendelkezik, vagy a teljes időszakban kórházban kezelik, az 50 százalékos mérték alapján a napi összeg:

15 000 × 50% = 7 500 forint.

Húsz naptári napra így 150 000 forint bruttó táppénz járna.

A példák egyszerűsített számítások. A tényleges összegnél figyelembe kell venni a hivatalosan megállapított napi alapot, a táppénzes időszak pontos napjait, a kórházi kezelés időtartamát és a napi maximumot is.

Van felső határa a táppénznek

A táppénz összege akkor sem növekedhet korlátlanul, ha a biztosított kiemelkedően magas jövedelemmel rendelkezik. Az egy napra járó táppénz nem haladhatja meg a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét.

A képlet a következő:

Napi táppénzmaximum = minimálbér × 2 ÷ 30.

A 2026-ban érvényes 322 800 forintos minimálbér alapján a napi maximum:

322 800 × 2 ÷ 30 = 21 520 forint.

Ez azt jelenti, hogy 2026-ban a napi táppénz bruttó összege akkor sem lehet magasabb 21 520 forintnál, ha a jövedelem alapján számított 50 vagy 60 százalékos napi ellátás ezt meghaladná.

A 2027-es napi táppénzmaximum a 2027-ben hatályos minimálbértől függ. Ha a minimálbér emelkedik, a táppénz felső határa is automatikusan növekszik. A pontos 2027-es összeget ezért a hivatalosan kihirdetett minimálbér alapján lehet véglegesen meghatározni.

Bruttó vagy nettó összeg a kiszámított táppénz?

A jogszabály alapján meghatározott táppénz bruttó összeg. Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás adóköteles jövedelemnek minősül, ezért abból személyijövedelemadó-előleget vonnak le.

Főszabály szerint 15 százalék személyi jövedelemadóval kell számolni. A táppénzből ugyanakkor társadalombiztosítási járulékot nem vonnak. Ha a jogosult nem érvényesít adókedvezményt, egy 180 000 forintos bruttó táppénzből 27 000 forint szja-előleg levonása után megközelítőleg 153 000 forint fizethető ki.

A tényleges nettó összeg magasabb lehet, ha a jogosult adókedvezményt érvényesít. A táppénznél figyelembe vehető lehet például:

• a 25 év alatti fiatalok kedvezménye;

• a 30 év alatti anyák kedvezménye;

• a több gyermeket nevelő anyák kedvezménye;

• a személyi kedvezmény;

• az első házasok kedvezménye;

• a családi kedvezmény.

Egyes kedvezményekhez adóelőleg-nyilatkozatot kell benyújtani. Ha ez év közben nem történik meg, a jogosult a személyijövedelemadó-bevallásában utólag is elszámolhatja a számára járó kedvezményt.

Mennyi táppénz jár egy hónapra?

Erre nincs minden esetben egyetlen fix válasz, mert a táppénzt nem havi, hanem naptári napi összegben állapítják meg. Egy 28, 30 vagy 31 napos hónapban ezért eltérő lehet a kifizetés még akkor is, ha a napi táppénz összege nem változik.

Azt is figyelembe kell venni, hogy a munkavállaló saját betegsége esetén az első időszak rendszerint betegszabadság. Előfordulhat, hogy egy adott hónapban a dolgozó:

• néhány napra rendes munkabért;

• több munkanapra betegszabadságra járó összeget;

• a hónap fennmaradó részére pedig táppénzt kap.

Ezért a havi bankszámlajóváírás jelentősen eltérhet attól az összegtől, amelyet kizárólag a táppénzes napok alapján számolnánk ki.

Hogyan számítják a táppénzt több munkahely esetén?

Ha valakinek egyszerre több biztosítási jogviszonya van – például két munkaviszonyban dolgozik, vagy a munkaviszonya mellett biztosított egyéni vállalkozó –, a táppénzre való jogosultságot és az ellátás összegét jogviszonyonként külön-külön kell megállapítani.

Minden jogviszonynál külön vizsgálják:

• fennáll-e a biztosítás;

• az adott tevékenységben keresőképtelen-e a biztosított;

• milyen jövedelem vehető figyelembe;

• mennyi a folyamatos biztosítási idő;

• milyen mértékű és időtartamú ellátás jár.

Nem automatikus tehát, hogy a biztosított minden jogviszonyában keresőképtelennek minősül. Elképzelhető, hogy egészségi állapota miatt a fizikai munkáját nem tudja ellátni, egy másik, otthonról végezhető tevékenységre azonban továbbra is képes.

Meddig folyósítható a táppénz?

A táppénz az igazolt keresőképtelenség időtartamára, főszabály szerint legfeljebb egy évig járhat. Az egyéves időtartam azonban nem automatikus.

A folyósítás hosszát befolyásolja:

• a keresőképtelenséget megelőző folyamatos biztosítási idő;

• az előző egy évben igénybe vett táppénzes napok száma;

• a keresőképtelenség oka;

• az, hogy saját betegségről vagy gyermekápolásról van-e szó.

Akinek egy évnél rövidebb a folyamatos biztosítási ideje, az főszabály szerint csak annyi napra kaphat táppénzt, ahány napot folyamatos biztosításban töltött. A korábbi táppénzelőzmény pedig csökkentheti az újabb keresőképtelenségre rendelkezésre álló időt.

Miért térhet el a kalkulátor eredménye a kifizetett összegtől?

Egy online kalkulátor becslést készít a megadott adatokból, míg a hivatalos számítás a NAV-hoz bevallott jövedelmek és a biztosítási nyilvántartás alapján történik. Eltérést okozhat például:

• a hibásan megadott bruttó jövedelem;

• a nem megfelelően számított biztosítási idő;

• egy 30 napnál hosszabb biztosítási megszakítás;

• a kórházi kezelés figyelmen kívül hagyása;

• a betegszabadság és a táppénz összekeverése;

• a napi táppénzmaximum elérése;

• az adókedvezmények eltérő figyelembevétele;

• a többes biztosítási jogviszony;

• a korábbi táppénzes napok hatása.

A kalkuláció ezért tájékoztató jellegű. A hivatalos összeget a társadalombiztosítási kifizetőhely vagy az illetékes egészségbiztosítási szerv állapítja meg.

Összegzés: így állapítják meg a táppénz összegét

A táppénz kiszámítása három fő lépésből áll. Először meghatározzák a figyelembe vehető, járulékalapot képező jövedelemből a naptári napi táppénzalapot. Ezt követően a biztosítási idő és a kórházi kezelés alapján alkalmazzák az 50 vagy 60 százalékos mértéket. Végül ellenőrzik, hogy az eredmény nem haladja-e meg a minimálbérhez kötött napi maximumot.

A bruttó táppénzből személyijövedelemadó-előleget vonnak, az érvényesíthető adókedvezmények azonban növelhetik a nettó kifizetést. Mivel minden esetben számít a biztosítási előzmény, a keresőképtelenség pontos időtartama és a bevallott jövedelem, két azonos fizetésű munkavállaló sem feltétlenül ugyanannyi táppénzt kap.

A cikk a 2026. október 12-én elérhető hivatalos szabályok alapján készült. A 2027-es számításnál az akkor hatályos minimálbért, adószabályokat és esetleges jogszabályváltozásokat kell figyelembe venni.