Közben a Profession.hu kimutatása alapján 2026 második negyedévében a cégek 6,5%-kal több állást hirdettek meg, mint egy éve, a jelentkezések száma viszont 18%-kal csökkent. A két adatsor egyszerre igaz, és a Menton Jobs szakértője szerint ez ma a magyar munkaerőpiac alapproblémája: a munkáltatói kereslet és az álláskeresők kínálata földrajzilag, szakmailag és bérben is távol van egymástól.

A munkaerőszolgáltató cég saját adatsorokon is szemléltette, hogy hazánkban ma lényegében két piac működik egymás mellett: az egyiken állások vannak megfelelő jelentkezők nélkül, a másikon jelentkezők megfelelő állások nélkül.

A Menton Jobs egyik friss, nyugat-magyarországi toborzási projektjében 592 jelentkezőből 109 jutott túl az előszűrésen, 26 jelent meg a kiválasztáson, és végül csak 17 fő, azaz az eredeti jelentkezők mintegy 3%-a nyert felvételt.

A vállalat aktuális kelet-magyarországi projektjében pedig 776 jelentkezőből 162-en jutottak tovább az előszűrésen, 45-en jelentek meg a kiválasztáson, majd mindössze 7 főt (kb. a jelentkezők 1%-át) vették fel. Ez azt jelenti, hogy a két, egyenként körülbelül egy hónapos toborzási projektben összesen 1368 jelentkezőből mindössze 24 (kevesebb mint 2%) nyert felvételt.

„Ebből is látszik, hogy a jelentkezők száma a toborzásoknál általában megfelelő, de sok jelölt már az első egyeztetésig sem jut el, mások nem felelnek meg a feltételeknek, vagy nem jelennek meg a kiválasztáson.

Betanított munkaköröknél ráadásul azt tapasztaljuk, hogy az egy-másfél hétnél hosszabb kiválasztás már jelentősen növeli a lemorzsolódást” – mondta Varjuné Horváth Tímea, a Menton Jobs cégvezetője.

Mint hozzátette, a jelentkezés és a felvétel között több ponton is megszakadhat a folyamat, ezek között van a földrajzi távolság is. „Magyarországon a munkaerő ritkán költözik az állás után.

A lakosság nagy része saját ingatlanban él, a családja és a barátai helyhez kötik, a gyerekek iskola- vagy óvodaváltása nehézkes, sokan idős hozzátartozót is gondoznak.

Ezért, ha a hirdetés a lakóhelyétől távol jelenik meg, szállás, szervezett bejárás vagy a többletköltséget fedező bér nélkül a többség nem pályázik rá. A kereslet tehát sokszor ott nő, ahol nincs ember, míg a jelentkező ott keres, ahol nincs munka” – fogalmazott a szakértő.

A bérigény és a bérajánlat közti szakadék szintén a sikertelen toborzások egyik leggyakoribb oka volt már tavaly is, a Menton Jobsnál pedig ezt idén még erősebbnek látják.

A cég toborzási tapasztalatai szerint például operátor/betanított pozícióknál kb. nettó 40–50 ezer forint, raktáros/targoncavezetőknél 60–90 ezer Ft, szakmunkásoknál pedig akár 100–120 ezer Ft eltérés is lehet a kínált és az elvárt fizetés között.

Ehhez érdemes hozzáfűzni, hogy a Profession.hu hirdetéseiben egy év alatt átlagosan 5%-kal emelkedett a kínált bér, ám ez területi alapon jelentős eltéréseket mutat: Hajdú-Biharban és Tolnában 13%-os növekedést, Borsod-Abaúj-Zemplénben ellenben 5%-os csökkenést regisztráltak.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének korábbi elemzése szerint a tartósan üres álláshelyek legfőbb okai közt a szakképzett munkaerő és az alapkompetenciák hiánya is ott van. A szakmai alkalmatlanság főként a képzettséget vagy konkrét gyakorlatot igénylő munkaköröknél jelent akadályt.

A Menton Jobs szerint például 2026-ban lényegesen nehezebb lett targoncavezetőket találni, de hasonló kihívások jelentkeznek a CNC-gépkezelői és -beállítói, valamint a lakatos-hegesztő pozícióknál.

Varjuné ezzel kapcsolatban megjegyezte, az utóbbi időszak tapasztalatai alapján eredményesebb lehet a kiválasztás, ha a munkáltató – ahol a feladatkör ezt megengedi – az előírt végzettség mellett a releváns tapasztalatot is figyelembe veszi.

„A fizikai munkavállalók toborzásánál ma már az sem elég, ha megtaláljuk a megfelelő jelöltet. A munkáltatónak azt is meg kell mutatnia, miért érdemes az adott állást választani, és a kiválasztási folyamatot is ehhez kell igazítania” – zárta gondolatait a szakember.