A WHC Csoport elemzéséből kiderül, miért a kismama szövetkezeti munka a munkaerőpiac legújabb aduásza.

Az elmúlt években folyamatosan nőtt a 25-49 éves nők foglalkoztatási rátája, amely tendenciának köszönhetően a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján tavaly 80 százalék fölött stabilizálódott[1]. Ennek egyik oka, hogy a napi rutin, az altatások, a játszótéri körök és a mesekönyvek világa mellett sok kisgyermekes anyukában merül fel az igény a felnőtt társaságra, a szellemi feltöltődésre, valamint a saját jövedelem növelésére.

Szintén ezt a folyamatot támogatja a rugalmas és hibrid munkavégzés terjedése, valamint a kismama szövetkezeti forma megjelenése, amelyek mind gördülékenyebbé tették a munkába való visszatérést.

Ezzel szemben – bár népszerű más foglalkoztatási csoportoknál – a hagyományos részmunkaidő sok esetben még mindig kötött formátumot jelent a fix napi munkaórák miatt, ami egy kisgyermek kiszámíthatatlan napirendje mellett nehezen tartható. Ilyenkor lehet megoldás a kismama szövetkezeti modell, melynek legnagyobb előnye a ténylegesen ledolgozott, óraszám alapú elszámolás.

Így az édesanyák számára a heti vagy havi teljesített órák rugalmasan alakíthatóak, minden kötöttség nélkül, megbeszélés alapján a munkáltatóval vállalt, akár projektalapú otthoni munka a pénzügyi segítség mellett egy könnyebben testre szabható alternatívát kínál.

A WHC-hoz eljutott visszajelzések alapján egyfajta mentális feltöltődésként tudnak így a munkához állni, kreatív „énidő”-ként, ahol a saját szakterületükön bizonyíthatnak anélkül, hogy a fix munkaidő szorításában kellene egyensúlyozniuk. A vállalatok számára ez a modell komoly versenyelőnyt jelenthet, hiszen a kismamák időbeosztási fegyelme és fókusza páratlan. Továbbá akkor végzik a munkájukat, amikor valóban a legnagyobb fókuszban tudják megkezdeni azt.

A rugalmas kismama-foglalkoztatás talán legnagyobb előnye mégis hosszútávon mutatkozik meg. A WHC tapasztalatai szerint azok az édesanyák, akik a gyermeknevelési évek alatt heti néhány órában kapcsolatban maradnak a munka világával, nem maradnak le az új iparági trendekről, megőrzik a szakmai magabiztosságukat, így amikor a gyermek óvodába megy, zökkenőmentesen és stresszmentesen tudnak visszatérni a teljes állású karrierjükhöz.

„A kismamák munkaerőpiaci jelenléte ma már nem kivétel, hanem a fenntartható gazdaság egyik kulcseleme. A cégek oldaláról óriási igény van a képzett, tapasztalt szellemi munkaerőre, a kismama szövetkezeti foglalkoztatás pedig minimális adminisztrációs teherrel és rendkívül kedvező bérköltséggel kínál erre megoldást.

Mivel a megbízó cégeknek nem kell megfizetniük a szociális hozzájárulási adót, a munkaidő pedig teljesen rugalmasan skálázható, a vállalatok pontosan a megnövekedett feladataikhoz tudják igazítani a létszámot. A WHC FAMILY-nél nap mint nap látjuk, hogy ez az elrendezés igazi „win-win” szituáció: a munkaadó egy rendkívül motivált, precíz kollégát kap, az édesanya pedig bűntudatmentesen, a saját tempójához igazítva maradhat benne a szakmai vérkeringésben” – emelte ki Kiss Nikolett, a WHC szövetkezeti-szolgáltatás régióvezetője.

Ugyanakkor a kisgyermekes nők munkavállalásával kapcsolatban továbbra is számos tévhit terjed, amelyek közül a leggyakoribb, hogy a munkavégzés miatt elveszthet számukra a gyermekgondozás után járó állami támogatás.

A valóságban azonban a gyermek fél éves kora után a kismamák szabadon dolgozhatnak, miközben a teljes Gyermekgondozási díj (GYED) vagy a Gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) összegét is megtarthatják.

Eközben a kismama szövetkezeten keresztül végzett munka adózása megegyezik a diákmunkáéval: a bruttó bérből mindössze a 15 százalékos SZJA-t vonják le 25 év felett, a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot nem. De ha az édesanya 30 év alatti, vagy négy gyermeket nevel, még az SZJA-t sem kell megfizetnie, vagyis kézhez kapott nettó bére egy az egyben megegyezik a bruttó bérével.