Pénzügy

Az év első hét hónapjában 3024 milliárd forintnyi lakáscélú és fogyasztási hitelre szerződtek a háztartások. A 2025-ös, teljes évre vonatkozó 3722 milliárd forintos csúcs így már szeptember végére megdőlhet.

A 100 dollár feletti olajár, a megugró európai gázárak és a közel-keleti konfliktus újabb eszkalációja ismét előtérbe helyezte Európa energiabiztonságát.

Miközben tavaly Magyarország az euró bevezetéséhez szükséges egyetlen konvergenciakritériumot sem teljesített, 2026-ban a kedvező inflációs folyamatoknak, illetve a csökkenő országkockázati prémiumnak köszönhetően az árstabilitási feltétel már teljesülni látszik, és a hozamkonvergencia terén is érdemi előrelépést tett az ország.

Postára indulás, várakozás, fiókban gyűlő bizonylatok: a sárga csekkhez kapcsolódó havi rutin ma már könnyen elhagyható és az összes sárga csekktől végleg búcsút vehetünk. A számlákat telefonról, számítógépről, sőt előzetes felhatalmazással automatikusan is rendezhetjük. A modernebb lehetőségek között ott van a qvik is, amely a lakossági ügyfeleknek díjmentes fizetést kínál.

Újra figyelmet érdemelhetnek a lekötött bankbetétek: a visszafogottabb pénzromlás mellett már egy szerényebb kamat is növelheti a megtakarítás vásárlóerejét. A bemutatott ajánlatok között olyan is akad, amely egymillió forintra egy év alatt közel 40 ezer forintot fizethet az adók levonása után. Eközben a magyar családok csaknem 22 ezer milliárd forintot tartanak készpénzben vagy folyószámlán.

Európában már a fogyasztók több mint fele fordult hitelhez az elmúlt fél évben azért, hogy rendezni tudja a számláit. Eközben ismét gyakoribbá váltak a fizetési csúszások, holott az előző két évben még javult a helyzet. A magyar adatok több szempontból kedvezőbbek az európai átlagnál, a pénzügyi óvatosság azonban idehaza is erősödik.

Új bankszámla-kalkulátort indított a K&H, amelyet más bankok ügyfelei használhatnak arra, hogy saját számlahasználatuk alapján összevessék jelenlegi költségeiket a K&H számlacsomagjainak kalkulált költségeivel.

Ellentétes irányú folyamatok között dönthet jövő kedden a kamatokról a Magyar Nemzeti Bank. A hazai infláció jóval a háromszázalékos cél alatt van, ami önmagában lehetővé tenné a monetáris lazítás folytatását.

A befektetéshez nem feltétlenül kell milliós fizetés vagy vaskos örökség: egy új kutatás szerint a magyar befektetők többsége havi nettó félmillió forintnál kevesebbet keres. Miközben azonban leginkább a pénzromlástól tartanak, sokan folyószámlán és készpénzben is őrzik megtakarításaikat. A lehetőségek ismerete és a magabiztosság még nem tart lépést a befektetési kedvvel.

A nemzetközi gazdasági környezetet továbbra is jelentős geopolitikai és inflációs bizonytalanság övezi. A közel-keleti konfliktus elhúzódása ismét felfelé hajtja az energiaárakat, és tartós nyugvópont egyelőre nincs kilátásban.

Tovább erősödött a fiatalok bizalma az elektronikus fizetési megoldások iránt: a K&H ifjúsági index legfrissebb kutatása szerint ma már a 19–29 évesek közel négyötöde ugyanolyan biztonságosnak tartja a mobilalkalmazásos fizetést, mint a bankkártyás fizetést, és ugyanennyien vélik úgy, hogy kényelmesebb is annál.

Rendkívül erős a kereslet a személyi kölcsönök iránt: júniusban a megkötött szerződések összértéke, júliusban pedig a szerződések darabszáma döntött rekordot. Kedvező változás, hogy a bankok már nem kizárólag a többmilliós hiteleknél biztosítanak 10 százaléknál alacsonyabb kamatot.

Augusztusban a központi alrendszer hiánya 2311,2 milliárd forint volt. Ezzel az első 8 havi egyenleg -5169,1 milliárd forinton alakult.

Az idei nyár 42 Celsius-fokos országos abszolút melegrekordot és súlyos aszályt hozott Magyarországra. Az Allianz Research friss elemzése szerint 30 Celsius-fok körül van az a küszöb, amely felett a hőség gazdasági kára már meredek emelkedésbe kezd: csökken a termelékenység, miközben nő az energiaigény.

A befektetés nem kockázatmentes pénzkereseti lehetőség: az árfolyamok kedvezőtlen változása akár jelentős tőkeveszteséget is okozhat. A kockázat teljes megszüntetése nem lehetséges, megfelelő felkészüléssel, tudatos portfólióépítéssel és következetes szabályokkal azonban mérsékelhető annak veszélye, hogy egyetlen rossz döntés súlyosan megrendítse a befektető pénzügyi helyzetét.

Sokan bizonytalanok nyugdíjas éveik anyagi biztonságában. A 30-59 éves magyarok 79 százaléka tart attól, hogy az infláció miatt a nyugdíjcélú megtakarításai komolyan veszítenek az értékükből a K&H biztos jövő kutatás második negyedéves eredményei szerint.

Az AKCENTA CZ elemzése szerint a forint árfolyamát jelenleg nem lehet egyetlen gazdasági mutató alapján megítélni. A következő hónapokban egyszerre számít majd a költségvetési intézkedések hitelessége, a jegybank kamatpolitikája, valamint a nemzetközi és hazai kockázatok alakulása.

Lassan eltűnhetnek a legmagasabb betéti kamatok a bankok kínálatából. A jegybanki kamatcsökkentések már a lakossági megtakarítások kondícióit is lefelé húzzák, ennek ellenére még mindig találhatunk 6–8 százalékos, különleges esetben akár 10 százalékos éves kamatot ígérő konstrukciókat. A kedvező számok mögött azonban rendszerint friss pénzre, meghatározott számlacsomagra vagy befektetési jegy vásárlására vonatkozó feltételek állnak.

A nyugdíjba vonulás éve nem pusztán egy adminisztratív dátum. A magyar nyugdíjszámításban ez az időpont határozza meg, hogy a korábbi kereseteket melyik év országos kereseti szintjéhez kell igazítani. Ezért fordulhat elő, hogy két ember azonos vagy nagyon hasonló életpályával, hasonló szolgálati idővel és kereseti előzményekkel mégis eltérő induló nyugdíjat kap, ha nem ugyanabban az évben állapítják meg az ellátását.

Az Otthon Start Program bejelentése valósággal felrázta a lakáspiacot: 2025 augusztusában országosan több mint 50 százalékkal emelkedett az eladó ingatlanok iránti kereslet. A kezdeti roham azonban mára nagyrészt véget ért.

A K&H lakossági ügyfelei mostantól közvetlenül a K&H mobilbankban is módosíthatják, hogy betéti kártyájuk melyik bankszámlához kapcsolódjon.

A középkorú magyarok felének nem reális lehetőség a befektetési célú ingatlanvásárlás, miközben 12 százaléknak már van is ilyen ingatlana.

Az MBH elemzői várakozásának és a piaci konszenzusnak megfelelően augusztusban is 25 bázisponttal 5,50%-ra csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank.

Rekordközeli tempóra kapcsolt a lakossági hitelezés, a látványos növekedés azonban szinte kizárólag két konstrukciónak köszönhető. Az Otthon Start által felpörgetett lakáshitelek és a személyi kölcsönök már az új szerződések összegének közel 90 százalékát adják. A többi hiteltípusnak alig maradt hely a piacon – derül ki a BiztosDöntés.hu elemzéséből.

A vállalati zöldhitelezés húz, miközben új növekedési motorok is megjelentek. Új mérföldkőhöz érkezett a hazai vállalati és önkormányzati zöldhitelezés: 2026 első negyedévének végére a zöld hitelállomány meghaladta az 1100 milliárd forintot.

A KSH ma reggel a júliusi fogyasztói inflációs adatot tette közzé, melyek szerint a fogyasztói árak havi szinten 0,1 százalékkal csökkentek. Az éves szintű infláció így tovább lassult: 1,2 százalékra a júniusi 1,7 százalékról.

Az arany és az ezüst mozgásában tegnap erős emelkedő gyertyák jelentek meg, hosszú felhalmozási időszak után. Ezek alkalmasak lehetnek arra hogy struktúraváltás felé lökjék a két nemesfém árfolyamát.

Új, az eddigieknél rugalmasabb megtakarítási konstrukciót vezetett be az OTP Lakástakarék. A megoldás egyik legfontosabb előnye, hogy az ügyfeleknek már a szerződéskötéskor sem kell pontosan tudniuk, mikor szeretnék felhasználni az összegyűjtött pénzt: két köztes kilépési lehetőség közül is választhatnak, így a megtakarítás időtartamát könnyebben hozzáigazíthatják saját terveikhez és élethelyzetükhöz.

A részvények aránya már meghaladja a 3 százalékot a lakosság bruttó pénzügyi vagyonán belül.

A felsőoktatási ponthatárok kihirdetése után sok család számára az egyik legnagyobb kérdés az lesz, hogyan tudják finanszírozni gyermekük egyetemi éveinek költségeit.