A lakossági utalásokra érvényes mentességi határ 50 ezerről 150 ezer forintra emelkedne, így a magánszemélyek tranzakcióinál még ennél is nagyobb lehet az illetékmentes műveletek aránya – derül ki a biztosdöntés.hu számításaiból.
A változás a 150 ezer forintot meghaladó lakossági átutalásoknál 450 forintos megtakarítást jelent. Bár az egyedi forintutalások darabszámának közel 55 százaléka a háztartásokhoz kapcsolódik, az átutalt pénz teljes összegéből mindössze mintegy 4 százalékot képviselnek.
A tranzakciós illeték szabályainak januárra tervezett átalakításával a jelenlegi hozzávetőleg 62 százalékról akár 80 százalék közelébe emelkedhet az illetékmentes egyedi forintátutalások darabszám szerinti aránya. A parlament elé került törvényjavaslat alapján ugyanis 2027. január 1-jétől a magánszemélyek utalásainál alkalmazott illetékmentes összeghatár a mostani 50 000 forintról 150 000 forintra nőne.
Elsősorban a lakosság számára kedvező a módosítás
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái alapján 2026 második negyedévében az egyedi forintátutalások 61,8 százaléka nem haladta meg az 50 000 forintot, míg 72,8 százalékuk 100 000 forintnál kisebb összegről szólt.
A jegybank következő értékkategóriája a 100 000 és 1 millió forint közötti utalásokat foglalja magában: ezek a tranzakciók 22,3 százalékát tették ki. Ebből arra lehet következtetni, hogy az áprilistól júniusig tartó időszakban a legfeljebb 150 000 forintos átutalások aránya számottevően meghaladhatta a 75 százalékot.
Az átutalt összegek alapján ugyanakkor egészen eltérő kép rajzolódik ki. A legfeljebb 100 000 forintos egyedi forintutalások a teljes forgalom értékének csupán 1,2 százalékát adták. Ezzel szemben a 10 millió forint feletti tranzakciók részesedése megközelítette a 91 százalékot a második negyedévben.
Gergely Péter pénzügyi szakértő szerint a forgalom szerkezete egyértelműen jelzi, hogy a várhatóan januárban életbe lépő módosítás fő nyertesei a lakossági ügyfelek lesznek.
A vizsgált negyedévben a háztartásokhoz tartozott az egyedi forintátutalások darabszámának 54,9 százaléka, miközben az összes átutalt pénzből mindössze 4,2 százalékkal részesedtek. Ez arra utal, hogy a magánszemélyek körében a 150 000 forint alatti utalások aránya az átlagosnál lényegesen magasabb, jóval 80 százalék feletti lehet.
Az illetékmentes tranzakciók várható részarányát azonban becslésként kell kezelni. A pontos megoszlást kis mértékben azok a fizetési kérelem alapján teljesített qvik-utalások is befolyásolják, amelyek minden esetben illetékmentesek.
Több lépcsőben emelkedett a mentességi határ
Az elmúlt évek során fokozatosan bővült az az összeg, amely után a lakossági átutalásoknál nem kell tranzakciós illetéket fizetni. A közteher 2013-as bevezetésekor még nem létezett ilyen kedvezmény. Később, az illeték emelésével párhuzamosan megjelent, majd egyre magasabbra került a mentességi értékhatár.
2019-től a magánszemélyek átutalásainak első 20 ezer forintja már mentesült az illeték alól. Újabb változás 2024 augusztusában történt: az illeték kulcsa 0,3 százalékról 0,45 százalékra emelkedett, az egy tranzakcióra jutó felső korlát pedig 10 ezerről 20 ezer forintra nőtt.
Ezzel egyidejűleg az illetékmentes sávot is kibővítették, a korábbi érték két és félszeresére, 50 ezer forintra. A mostani javaslat ezt háromszorozná meg januártól, 150 ezer forintra.
A nagy összegű utalásoknál magasabb lehet a teher
A 0,45 százalékos illetékkulcs változatlan maradna, az utalásonként fizetendő illeték maximuma viszont 20 ezerről 30 ezer forintra emelkedne. Ez hozzávetőleg a 4,4 millió forint feletti átutalások költségét növelné, a 30 ezer forintos felső korlátot pedig nagyjából 6,7 millió forintos összegnél érné el az illeték.
A forgalmi adatok alapján a magasabb plafon elsősorban a vállalkozások és más jogi személyek számára jelenthet többletterhet, hiszen a nagy értékű tranzakciók meghatározó része hozzájuk kötődik.
A lakossági bankszámláknál ugyanakkor minden átutalás első 150 ezer forintjára kiterjedne a mentesség. Ez azt jelenti, hogy egy 150 ezer forintos utalás után januártól 450 forinttal kevesebb illetéket kellene fizetni – hangsúlyozza a szakértő.
A kormány számításai szerint a két módosítás együttes hatására 40 milliárd forinttal emelkedhet a tranzakciós illetékből származó költségvetési bevétel. Az idei költségvetés ebből a közteherből 606 milliárd forintos bevétellel kalkulál.
