A money.hu számítása azt mutatja be, hogyan egészíthetné ki egymást a Wekerle+ Lakástakarék, a Wekerle Plusz lakáshitel és a Babaváró. A bemutatott feltételekkel elérhető összeg látványos, a tényleges vásárlási lehetőséget azonban a jogosultság, a banki hitelbírálat és az ingatlanárak alakulása együttesen határozná meg. A 2032-re szóló kalkuláció ezért feltételezett forgatókönyvként értelmezhető.
Havi 100 ezerből több mint 7 millió: így jön ki a számítás
Aki 2027 januárjában kezdi el a takarékoskodást, és öt éven át minden hónapban 100 ezer forintot fizet be, összesen 6 millió forint saját pénzt helyez el a lakástakarékban.
A bemutatott Wekerle+ konstrukcióban ehhez a befizetések 10 százalékának megfelelő állami támogatás társulna. Ez évente legfeljebb 120 ezer, öt esztendő alatt pedig összesen 600 ezer forintot jelentene.
Legalább évi 3 százalékos betéti kamattal kalkulálva a megtakarítás a futamidő végére megközelíthetné a 7,1 millió forintot. Ez már érdemi hozzájárulás lehetne az önerőhöz, a kiválasztott ingatlan megvásárlásához azonban további finanszírozásra is szükség lehet.
Egyetlen hitellel 57 millió fölé ugorhatna a keret
A számítás következő eleme a Wekerle Plusz lakáshitel, amelynél legfeljebb 50 millió forintos kölcsönnel és maximum 25 éves futamidővel kalkulálnak. A bemutatott feltételek új lakás esetén legfeljebb 3, használt ingatlannál legfeljebb 5 százalékos, fix kamatot tartalmaznak.
Amennyiben a megtakarító 2032-ben hozzájutna a 7,1 millió forinthoz, és megkapná a teljes 50 milliós hitelt is, 57,1 millió forint állhatna rendelkezésére.
Ebben az esetben a saját megtakarítás a teljes keret mintegy 12,5 százalékát adná. Ez ugyan meghaladja a 10 százalékos önerőt, de önmagában még nem jelent automatikus hitelképességet.
A kedvezményes, akár 90 százalékos finanszírozáshoz külön feltételeknek is teljesülniük kell. A bank emellett megvizsgálja az igazolt jövedelmet, a meglévő tartozásokat és a fedezetként bevont ingatlan értékét is. A vételár és a bank által megállapított érték eltérése szintén befolyásolhatja a szükséges önerőt.
A teljes megtakarítást nem célszerű a vételárra elkölteni
A lakás megszerzésével járó kiadások nem érnek véget a vételár kifizetésénél. Az esetleges vagyonszerzési illeték, az ügyvédi munkadíj, az értékbecslés és a földhivatali ügyintézés is pénzbe kerül.
Éppen ezért célszerű külön tartalékot hagyni ezekre a tételekre. Ha minden félretett forint önerőként kerül a vásárlásba, a járulékos költségek rendezése már nehézséget okozhat.
Így kerülhet képbe a 68 milliós lakás
A Babaváróra jogosult házaspárok számára egy további kölcsön is kiegészíthetné a keretet. A kalkuláció 11 millió forintos Babaváróval számol, amely szabad felhasználása miatt lakásvásárlásra is fordítható.
A három összeg együtt így alakulna:
- 7,1 millió forint lakástakarék-megtakarítás;
- 50 millió forint Wekerle Plusz lakáshitel;
- 11 millió forint Babaváró.
Ezek összege 68,1 millió forint, amelyből ugyanakkor 61 millió forint hitel lenne. A magas vásárlási keret tehát jelentős, hosszú távú fizetési kötelezettséggel párosulna.
A bemutatott Babaváró-feltételek szerint a kölcsönt házaspárok igényelhetik, a feleségnek az igényléskor 35 év alattinak kell lennie, a kamatmentesség megőrzéséhez pedig az első gyermeknek a szerződéskötést követő öt éven belül kell megszületnie. A 2032-es felhasználás lehetőségét természetesen az akkor érvényes szabályok alapján kell majd megítélni.
Az önerőnél az időzítés is számít
A Babaváró önerőként történő figyelembevétele nem minden helyzetben azonos.
Az ismertetett szabályok szerint, ha a folyósítás a lakáshitel igénylését megelőző 90 napon belül vagy annak jóváhagyását követő 20 napon belül történik, az összeg legfeljebb 75 százaléka számítható be önerőként. A maximális, 11 millió forintos kölcsönnél ez 8,25 millió forintot jelent.
Ha a Babaváró felvétele és a lakáshitel igénylése között több mint 90 nap telik el, a teljes összeg is figyelembe vehető lehet. A banki elbírálás és a jövedelemvizsgálat azonban ebben az esetben sem marad el.
A havi törlesztő könnyen 340 ezer forint fölé kerülhet
A maximális finanszírozási kerethez komoly havi teher társulna. Egy 50 millió forintos, 25 évre felvett lakáshitel törlesztőrészlete 3 százalékos kamat mellett hozzávetőleg 237 ezer forint, 5 százalékos kamatnál pedig körülbelül 292 ezer forint lenne.
Ehhez adódhatna a 11 millió forintos Babaváró nagyjából 51 ezer forintos havi fizetési kötelezettsége. A két kölcsön együtt így megközelítőleg 288–343 ezer forintot vinne el havonta.
A havi 100 ezer forintos megtakarítás vállalása tehát egészen más terhelést jelent, mint a későbbi hitelek törlesztése. A bank a Babaváró fizetési kötelezettségét is figyelembe veszi, így előfordulhat, hogy mellette már nem engedélyezi a teljes 50 millió forintos lakáshitelt.
A 68,1 milliós összeg ezért elméleti maximum, amely nem minden igénylő számára lenne elérhető.
Öt év múlva mennyi lakást érhet ez a pénz?
A megtakarítás és a felvehető hitel mellett az is döntő, hogyan változnak az ingatlanárak. Ugyanaz a névleges összeg dráguló piacon egyre kisebb lakás megvásárlására lehet elegendő.
A számítás öt évre vetítve azt mutatja, hogy az 57,1 millió forintos keret évi 5 százalékos lakásár-emelkedés mellett körülbelül 44,7 millió forintnyi mai vásárlóerőt képviselne. Évente 10 százalékos drágulás esetén ez már csak hozzávetőleg 35,4 millió forintnak felelne meg.
Az évi 5 százalékos áremelkedési forgatókönyvben, a kalkulációhoz használt medián négyzetméterárak alapján, az 57,1 milliós keret Budapesten hozzávetőleg 32 négyzetméteres használt lakásra, a megyeszékhelyeken pedig körülbelül 52 négyzetméterre lehetne elegendő. Új ingatlanból ugyanez Budapesten nagyjából 26, a megyeszékhelyeken 36 négyzetmétert jelentene.
Ezek szemléltető becslések, nem garantált jövőbeli árak. A rendszeres megtakarítás érdemben segítheti a lakásvásárlást, de a kiszemelt otthon elérhetőségét végül a rendelkezésre álló önerő, a vállalható törlesztőrészlet és az akkori piaci árak együtt döntik el.
