Az OTP Nyugdíjpénztár kutatása szerint a fiatalok közel harmada úgy kapott zsebpénzt, hogy közben alig esett szó otthon a pénzügyekről, és mindössze minden tizedik válaszadót vonták be a szülei a pénzügyi döntésekbe.

Az OTP Fáy Alapítvány szerint a tudatos pénzkezelés alapjai már gyerekkorban, a mindennapi családi helyzeteken és döntéseken keresztül is kialakulhatnak.

A mai gyerekek számára a pénz egyre kevésbé kézzelfogható: bankkártyával, telefonnal vagy online játékokon keresztül találkoznak vele, így könnyen elsikkad, hogy minden vásárlás mögött valódi érték áll. A rendszeres zsebpénz épp ezért jó gyakorlóterep: ha a gyerek maga dönthet arról, hogy elkölti-e, vagy inkább félreteszi egy későbbi, nagyobb dologra, saját tapasztalatból érzékeli, hogy a pénz felhasználása választásokkal jár.

A pénzügyi tudatosságot a családi minta alakítja

Az OTP Fáy Alapítvány szakemberei szerint a gyerekek elsősorban a szüleik példáján keresztül tanulnak: ha azt látják, hogy a szülők a pénzügyi döntéseik előtt mérlegelik a lehetőségeket, összehasonlítják az árakat, terveznek, vagy egy-egy vásárlást tudatosan megfontolnak vagy későbbre halasztanak, akkor maguk is elsajátíthatják ezt a szemléletet. 

Legalább ilyen fontos, hogy a gyerek a család pénzügyi döntéseibe is betekintést kaphasson. Ehhez nem kell a családi költségvetés minden részletét megosztani, elég, ha a szülők egy bevásárlás során vagy egy nagyobb kiadás – például egy új háztartási gép vagy laptop megvásárlása – előtt hangosan is végiggondolják a dilemmáikat.

Mire érdemes költenünk, és mi az, ami még várhat? Az ilyen beszélgetésekből a gyerek azt is látja, hogyan mérlegelnek a felnőttek, milyen szempontokat vesznek figyelembe, és hogyan hozzák meg a számukra legjobb döntést.

Ezt a lehetőséget azonban kevés család használja ki: az OTP Nyugdíjpénztár 18–35 évesek körében végzett kutatása  szerint a fiatalok 29%-a gyerekként kapott ugyan zsebpénzt, de otthon nem igazán beszéltek róla, további 25%-uk családjában pedig egyáltalán nem, vagy alig esett szó pénzügyekről. Mindössze 10%-uk mondta, hogy a szülei a család pénzügyi döntéseibe is beavatták. 

A beszélgetések hangulata sem mindig segítette a tanulást: a válaszadók 40%-ánál a pénz témája feszültséggel, aggodalommal vagy vitával járt együtt, nyíltan és nyugodtan csak 28%-uk családjában került elő a téma.

„Az oktatási programjainkon azt tapasztaljuk, hogy a fiatalok magabiztossága egy-egy témában nem feltétlenül párosul kellően alapos ismeretekkel. A pénzügyi tudatosság nem egy készen kapott tudás, hanem fokozatosan épül fel – és ebben a családnak, az iskolának és az olyan oktatási szervezeteknek, mint az OTP Fáy Alapítvány is fontos szerepe van” – mondta Csejtei Ildikó, az OTP Fáy Alapítvány ügyvezetője.

Az Alapítvány szakemberei szerint a pénz otthon is nyugodtan szóba kerülhet, ha a család őszintén és megoldásorientáltan tekint a saját lehetőségeire. Szűkösebb anyagi helyzetben sem muszáj minden alkalommal a hiányra fókuszálni: érdemes inkább azt megmutatni, hogyan tervezünk, mérlegelünk a lehetőségek között, és miként döntjük el, mire fordítjuk a rendelkezésünkre álló pénzt.

Fontos ugyanakkor, hogy a gyerekek életkoruknak megfelelően értsék a család pénzügyi döntéseit, de ne érezzék úgy, hogy a felnőttek anyagi problémáinak megoldása az ő felelősségük.

„A zsebpénz gyakran az első alkalom, amikor a gyerekek saját pénzügyi döntéseket hoznak. Amikor egy későbbi cél érdekében képesek félretenni, valójában ugyanazzal a dilemmával találkoznak akkor, amely a felnőttkori pénzügyi tervezés és az öngondoskodás mögött is ott áll: a jelenlegi igények és a jövőbeli célok közötti egyensúly megtalálásával" – mondta Budai József, az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezetője.

A várakozás is lehet pénzügyi lecke

A megtakarítás egyik legfontosabb leckéje a várakozás képessége. Aki megtanul lemondani egy azonnali vásárlásról egy későbbi cél érdekében, olyan készséget sajátít el, amely az élet számos területén előnyt jelenthet. Gyerekkorban a cél lehet egy nagyobb játék, egy mozi- vagy színházjegy vagy éppen egy régóta vágyott tárgy, a lényeg azonban nem maga a cél, hanem az út, amíg eljutunk hozzá.

Érdemes a gyerekekkel arról is beszélgetni, hogy nem minden félretett pénznek kell azonnal konkrét célt adni. Már az is hasznos tapasztalat lehet, ha megtanulják: jó érzés úgy is tartalékot képezni, hogy egyelőre nem tudják pontosan, mikor lesz szükségük rá, mert egy váratlan helyzetben a megtakarítás biztonságot adhat. A későbbi döntési lehetőség önmagában is értéket jelent.

Nem mindegy, hány éves a gyerek

Az OTP Fáy Alapítvány szakemberei szerint a gyerekek pénzügyi tudása és tapasztalata nagyon változó, amit jelentősen befolyásol a családi háttér és az otthonról hozott minta, ezért érdemes minden életszakaszban más-más üzenetet középpontba állítani.

6–10 éves korban az árakkal és a pénz értékével érdemes megismertetni a gyerekeket. Megtanulhatják, hogy különböző termékeknek eltérő ára van, és egyszerre nem lehet mindent megvenni; egyszerű példákon keresztül megismerkedhetnek a bevétel, a kiadás és a szükséglet fogalmával. Ebben a korban a készpénz, a persely és a néhány hét alatt elérhető célok segítenek kézzelfoghatóvá tenni a pénzt.

11–15 éves korban a legfontosabb az, hogy a gyerek megtanulja beosztani a saját pénzét. Érdemes rendszeres (heti vagy havi) zsebpénzt adni, amelyből bizonyos kiadásait, például egy mozijegyet vagy az iskolai büfét, maga fedezi.

Ebben az életkorban ajánlott olyan pénzügyi szokásokat bevezetni, amelyek támogatják a tudatos pénzkezelést: a gyerekek megismerkedhetnek a pénz különböző célok közötti felosztásának egyszerű módszereivel, valamint azzal az elvvel, hogy a megtakarításra szánt összeget már a tervezés során érdemes elkülöníteni.

16 éves kortól fokozatosan előtérbe kerülhetnek az összetettebb pénzügyi döntések és a hosszabb távú tervezés. A fiatalok megismerkedhetnek a bankszámlák és bankkártyák tudatos használatával, a kamat és az infláció hatásával, a megtakarítási és befektetési lehetőségekkel, valamint a hitelek működésével és kockázataival.

Fontos, hogy értsék a pénzügyi döntések hosszabb távú következményeit, és képesek legyenek felismerni a pénzügyi csalásokat, a megtévesztő ajánlatokat és az online vásárlás kockázatait. Ebben az életkorban a fogyasztói jogok és a személyes adatok védelmének ismerete is kiemelt jelentőségű.

A cél, hogy a fiatalok egyre magabiztosabban tudjanak döntéseket hozni a saját pénzügyeikről, és felkészüljenek a felnőttkori pénzügyi önállóságra. 

A korán kialakított rutin később is elkísérhet

A hosszú távú megtakarításoknál az idő az egyik legfontosabb tényező: minél korábban kezd valaki rendszeresen félretenni, annál hosszabb idő áll rendelkezésére céljai megvalósításához. A gyerekkorban kialakított megtakarítási szokások pedig megalapozhatják azt a gondolkodásmódot, amely felnőttként megkönnyíti a hosszabb távú pénzügyi tervezést.