A köznyelvben „munkanélküli segélyként” ismert álláskeresési járadék folyósításának időtartamát az 1991. évi IV. törvény szabályozza. A rendelkezésből kiderül, hogyan számítják ki a támogatási napokat, mikor kezdődhet a folyósítás, és milyen feltételekkel kaphat pénzt az is, aki már újra dolgozik.

Meddig jár a munkanélküli segély?

Az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 90 nap. Ez felső határ: a ténylegesen megállapítható idő attól függ, mennyi figyelembe vehető jogosultsági időt szerzett az álláskereső.

A számítás alapelve egyszerű: tíz nap jogosultsági idő egy nap járadékfolyósításnak felel meg. Ha töredéknap keletkezik, a kerekítés szabályait alkalmazzák.

A jogosultság egyik alapfeltétele, hogy az álláskereső a vizsgált időszakban legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezzen. Ez azonban csak 36 napnyi folyósítást alapoz meg, amennyiben a többi jogosultsági feltétel is teljesül. A 360 napos minimumot és a legfeljebb 90 napos folyósítást a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat tájékoztatója is rögzíti. 

A hosszú munkaviszony sem emeli 90 nap fölé a folyósítási időt. Aki húsz éve dolgozik, annál is a törvény szerint vizsgálható időszak és a beszámítható napok számítanak.

Milyen korábbi munka számíthat bele?

Főszabály szerint az álláskeresővé válást megelőző három év jogosultsági idejét vizsgálják. Nem szükséges, hogy ezt egyetlen munkáltatónál, megszakítás nélkül szerezze meg az érintett.

Beszámíthat a munkaviszony, továbbá a törvényben meghatározott feltételekkel a megbízási jogviszony, a mezőgazdasági őstermelői, valamint az egyéni vagy társas vállalkozói tevékenység is. A megbízási jogviszonynál, az őstermelői és vállalkozói tevékenységnél az előírt járulékfizetési kötelezettség teljesítése is lényeges.

Külön szabály szerint a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony akkor számít jogosultsági időnek, ha annak időtartama alatt a nevelőszülő nem részesült álláskeresési ellátásban. Az őstermelői tevékenységnél ugyancsak feltétel, hogy az érintett időszakban ne folyósítsanak álláskeresési ellátást.

Az önkéntes tartalékos katona tényleges szolgálatteljesítésének időtartama akkor is jogosultsági időnek minősülhet, ha közben nem áll munkaviszonyban.

A számításnál a fizetés nélküli szabadságra vonatkozó külön szabályokat is alkalmazni kell. Ezért a munkaviszony kezdő- és zárónapja önmagában nem minden esetben mutatja meg a beszámítható napok pontos számát.

Gyermekgondozás után régebbi munkaviszony is számíthat

A hároméves vizsgálati időszak bizonyos élethelyzetekben meghosszabbodhat. Ennek különösen azoknál lehet jelentősége, akik gyermekgondozás, hozzátartozó ápolása vagy tanulás miatt hosszabb ideig nem dolgoztak.

A törvény többek között a CSED, az örökbefogadói díj, a GYED és a GYES folyósításának időtartamát nevesíti. Szerepel a felsorolásban a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj és a gyermeknevelési támogatás is.

A vizsgálati időszakot meghosszabbíthatják továbbá a rendelkezésben felsorolt megváltozott munkaképességhez kapcsolódó ellátások időszakai, a nappali tagozatos tanulmányok, valamint a letartóztatás, a szabadságvesztés és az elzárás időtartama.

A meghosszabbítás a törvényben meghatározott feltételekkel, az érintett időszakokkal vagy azok egy részével történik, figyelembe véve a munkaviszony és a jogosultsági időnek minősülő vállalkozói tevékenység fennállását.

Ez nem azt jelenti, hogy például a GYES teljes időszaka automatikusan ledolgozott idővé válik. A szabály azt teheti lehetővé, hogy korábbra nyúljanak vissza, és régebbi munkavégzési időt is megvizsgáljanak a munkanélküli segély megállapításakor.

Mikortól jár az álláskeresési járadék?

A folyósítás kezdőnapja főszabály szerint az állami foglalkoztatási szervnél történő jelentkezés napja. Az ellátás tehát nem indul el automatikusan a munkaviszony megszűnésével.

Ha valakinek szeptember 30-án megszűnik a munkája, de csak október 12-én jelentkezik, pusztán az állás elvesztésére hivatkozva nem számíthat október 1-jétől folyósításra.

A törvény az elektronikus ügyintézést is figyelembe veszi. Ha az álláskereső a személyes jelentkezés előtt, a digitális államról szóló törvény szerinti módon megküldi személyes adatait, a kezdőnap az adatok foglalkoztatási szervhez történő megérkezésének napja lehet.

Ezért számít, mikor és milyen módon kezdeményezi valaki az eljárást. Egy tetszőleges érdeklődő e-mail nem azonos automatikusan a törvény szerinti adatmegküldéssel.

Ugyanazt az időt nem lehet kétszer felhasználni

A jogosultsági idő csak egyszer vehető figyelembe. Az az időszak pedig, amely alatt az érintett álláskeresési járadékban vagy vállalkozói járadékban részesült, nem számítható be új jogosultsági időként.

Ha valaki a megállapított járadékot nem vette teljes egészében igénybe, az ismételt folyósításnál a korábbi számítás alapjául szolgáló jogosultsági időt a ténylegesen folyósított napoknak megfelelően csökkenteni kell.

Vagyis egy rövid új munkaviszony után nem indul automatikusan újra a teljes 90 nap. Az újabb megállapításnál a korábban felhasznált idővel is elszámolnak.

A törvény ezt a szabályt az uniós koordináció hatálya alá tartozó, más EGT-tagállamban igénybe vett álláskeresési ellátásra is alkalmazni rendeli.

Munkába állás után is kérhető a hátralévő pénz 80 százaléka

Az egyik legkedvezőbb lehetőség azoknak szól, akik a járadékfolyósítási idejük kimerítése előtt elhelyezkednek.

Ha az érintett határozatlan időtartamú, legalább napi négyórás munkaviszonyt létesít, kérelmezheti a még hátralévő időre járó juttatás 80 százalékának egyösszegű kifizetését.

Ez nem automatikus: külön kérelem szükséges, és a további törvényi feltételeknek is teljesülniük kell.

Például valakinek 90 nap járadékot állapítanak meg, napi bruttó 8 000 forinttal. Harminc nap folyósítás után megfelelő új munkaviszonyt létesít, így 60 nap marad hátra.

A hátralévő összeg:

60 × 8 000 = 480 000 forint.

Ennek 80 százaléka:

480 000 × 0,8 = 384 000 forint.

A példában tehát 384 000 forint bruttó egyösszegű juttatás kérelmezhető, ha valamennyi feltétel teljesül. Ez a fennmaradó ellátás egy részének kifizetése, nem a munkabér mellett tovább folyósított teljes járadék.

A határidőn és az új munkáltatón is múlhat a kifizetés

Az általános szabály szerint a járadék megszüntetésétől a kérelem benyújtásáig folyamatosan munkaviszonyban kell állni, amit a munkáltató igazol.

A kérelmet az eredetileg megállapított folyósítási idő lejártát követő 30 napon belül kell benyújtani. A juttatást a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül kell kifizetni.

Külön, gyorsabb kifizetési szabály vonatkozik arra, aki nem a lakó- vagy tartózkodási helyén létesít megfelelő munkaviszonyt: kérelmére, a keresőtevékenység bejelentése után a legközelebbi számfejtéskor kell kifizetni a juttatást.

Fontos kizáró ok, ha az álláskereső ugyanahhoz a munkáltatóhoz tér vissza, amelynél a járadék megállapítása előtt utoljára dolgozott. Erre az esetre az egyösszegű kifizetés szabálya nem alkalmazható.

Aki megkapja a hátralévő összeg 80 százalékát, annál úgy kell tekinteni, hogy a teljes folyósítási időt kimerítette. A fennmaradó 20 százalék később ezen a jogcímen már nem kérhető.

Külföldi igazolásokra várva ideiglenes ellátás is járhat

Az uniós szociális biztonsági koordináció szabályai alá tartozó ügyekben előfordulhat, hogy még hiányoznak a másik EGT-tagállamból szükséges igazolások.

Ilyenkor a foglalkoztatási szerv ideiglenes ellátást állapíthat meg, amíg a külföldi jogosultsági időre, jövedelemre és korábbi álláskeresési ellátásra vonatkozó bizonyítékok rendelkezésre nem állnak.

Ennek folyósítása legfeljebb 60 napig tarthat. Ez külön eljárási lehetőség, és nem jelent automatikusan további 60 nap munkanélküli segélyt a 90 napos maximumon felül.

Gyakori kérdések a munkanélküli segély időtartamáról

Egy év munkaviszony után automatikusan 90 nap jár?

Nem. Tíz nap jogosultsági idő egy folyósítási napot alapoz meg. A 360 napos minimum 36 napnyi járadékot jelenthet, a többi feltétel teljesülése esetén.

A hétvégék is beleszámítanak a folyósításba?

A megállapított időtartamot naptári napokban kell érteni, nem kizárólag munkanapokban.

Határozott idejű új állással is kérhető a hátralévő összeg 80 százaléka?

A bemutatott szabály határozatlan időtartamú, legalább napi négyórás munkaviszonyt követel meg.

A kifizetett 80 százalék után megmarad a többi járadéknap?

Nem. Az egyösszegű juttatás kifizetésével a folyósítási időt kimerítettnek kell tekinteni.

Elemzői cikkünk a 2026. október 19-én hatályos szabályok alapján, az 1991. évi IV. törvény 27. § alapján készült.