A családi járulékkedvezmény azonban mérsékelheti, bizonyos helyzetekben teljesen lenullázhatja ezt a levonást. Az októberi politikai bejelentések miatt különösen fontos elválasztani a jelenlegi szabályokat a jövőre tervezett változásoktól.
Az elemzés a 2026. október 25-én elérhető jogszabályokra és hivatalos tájékoztatásokra épül. A bérpéldák 2026-ra vonatkoznak.
Mit jelentettek be most az anyák adómentességéről?
A kormány 2026. október 20-i közleménye szerint 2027-ben az érintett anyai szja-mentességeket havi bruttó egymillió forintos keresetig tartanák fenn. Az ezt meghaladó keresetrész után szja-t kellene fizetni.
A közlemény azt is bejelenti, hogy nem vezetnék be a negyven év feletti kétgyermekes anyákra tervezett kiterjesztést. A gyermekek után járó családi adókedvezményt ugyanakkor változatlanul hagynák.
Ezeket nem szabad a már alkalmazandó bérszámfejtési szabályokkal összekeverni. Az ellenőrzött jogszabályszöveg még tartalmazza a kétgyermekes anyák kedvezményének korábbi, lépcsőzetes bővítését. A bejelentés részleteit, átmeneti rendelkezéseit és pontos korhatárszabályait a jogszabályi módosítás alapján lehet majd véglegesen megítélni.
A mostani közlemény nem általános járulékmentességről szól. Az szja megváltoztatása önmagában nem törli el a munkavállaló tb-járulékát.
Mi a különbség az szja és a tb-járulék között?
A munkabért két különböző munkavállalói közteher terhelheti: a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulék. Az előbbi általános mértéke 2026-ban 15 százalék, az utóbbié 18,5 százalék.
Az anyai kedvezmény a megfelelő jövedelem szja-alapját csökkenti. Ettől a munkaviszonyban fennálló biztosítás és az ahhoz kapcsolódó járulékfizetési kötelezettség főszabály szerint megmarad.
A 18,5 százalékos mértéket a társadalombiztosításról szóló 2019. évi CXXII. törvény 25. §-a rögzíti. A kedvezmény nélküli járulékot a járulékalapot képező jövedelemből számítják, nem az szja levonása után megmaradó összegből.
A munkáltató saját közterhei ettől ismét különálló tételek. Azokat nem lehet egyszerűen a munkavállalói nettó fizetésből levont járulékkal azonosítani.
Bruttó félmillióból miért csak 407 500 forint marad?
Vegyünk egy biztosított, nem nyugdíjas munkavállalót, akinek havi bruttó bére 500 ezer forint. A példa egyéb levonás és családi kedvezmény nélkül értendő.
Kedvezmény nélkül az szja 75 ezer, a tb-járulék 92 500 forint. A nettó munkabér így 332 500 forint.
Teljes anyai szja-mentességnél a 75 ezer forintos adó eltűnik, de a járulék megmarad. A nettó összeg ezért 407 500 forint, nem 500 ezer.
| Számfejtési tétel | Kedvezmények nélkül | Csak anyai szja-mentességgel |
|---|---|---|
| Bruttó munkabér | 500 000 Ft | 500 000 Ft |
| Személyi jövedelemadó | 75 000 Ft | 0 Ft |
| Tb-járulék | 92 500 Ft | 92 500 Ft |
| Nettó munkabér | 332 500 Ft | 407 500 Ft |
A táblázat saját számítás, a 2026-os általános munkavállalói kulcsokkal.
A különbség havi 75 ezer, tizenkét azonos hónap alatt 900 ezer forint. A további nettónövekedéshez azonban már másik kedvezmény szükséges.
Hogyan működik a családi járulékkedvezmény?
A családi kedvezmény elsőként az összevont adóalapot csökkenti. Ha megfelelő jogosultság mellett nem használható fel teljes egészében az szja-alapból, a fennmaradó rész járulékkedvezménnyé alakulhat.
A számítás lényege: a fel nem használt családi adóalap-kedvezmény 15 százaléka csökkentheti a fizetendő tb-járulékot, legfeljebb annak összegéig.
Ezért szja-mentes anya is részesülhet a családi kedvezmény előnyéből. Az anyai mentesség miatt nullára csökkent szja-alap nem jelenti automatikusan a családi kedvezmény elvesztését.
Fontos különbség, hogy az adóalap-kedvezmény összege nem azonos a ténylegesen megtakarítható pénzzel. Százezer forint felhasználatlan adóalap-kedvezmény például legfeljebb 15 ezer forint járulékcsökkentést jelenthet.
A járulékkedvezmény nem viheti negatívba a járulékot, és önmagában nem keletkeztet a levonható közterheken felüli készpénztámogatást.
Két gyermek mellett mennyi lehet a nettó fizetés?
2026-ban két eltartott és két kedvezményezett eltartott esetén a családi adóalap-kedvezmény havi összege összesen 533 320 forint. Ennek 15 százaléka 79 998 forint, amit a közérthető tájékoztatók rendszerint havi 80 ezer forintként említenek.
Tegyük fel, hogy a bruttó 500 ezer forintot kereső anya teljes szja-mentességre jogosult, és a teljes családi keretet ő használja fel. Nincs más olyan jövedelme, amelyből a családi kedvezményt elszámolja, és a másik szülő sem érvényesít belőle.
A 92 500 forintos tb-járulékból ekkor 79 998 forint levonható. A fizetendő járulék 12 502 forintra, a nettó munkabér pedig 487 498 forintra változik.
Ez már közel van a bruttó összeghez, de még nem teljes járulékmentesség. A számítás jól mutatja, miért kell a két kedvezményt külön megállapítani, majd összehangolni.
Három gyermeknél valóban egyezhet a bruttó és a nettó?
Három eltartott és három kedvezményezett eltartott esetén a családi kedvezmény 2026-os havi adóértéke összesen 198 ezer forint. Ez meghaladja az előző példában szereplő 92 500 forintos járulékot.
Ha a teljesen szja-mentes anya megfelelő nagyságú családi keretet érvényesít, járuléka nullára csökkenthető. Bruttó 500 ezer forintból így valóban lehet 500 ezer forint nettó, feltéve, hogy nincs más levonás.
Ez azonban nem minden háromgyermekes anyának automatikusan járó eredmény. Szükséges az aktuális családikedvezmény-jogosultság, a megfelelő keret és a szabályos érvényesítés.
A fennmaradó keret a másik jogosult szülőnél hasznosulhat a vonatkozó szabályok szerint. Nem fizetik ki automatikusan az anyának a járulékát meghaladó különbözetet.
Miért számít a másik szülő jövedelme?
A család számára az összesített nettó jövedelem a meghatározó. Ha az anya járuléka kevés a teljes keret kihasználásához, a másik jogosult szülő szja-ja és járuléka is szerepet kaphat.
A megosztást ezért a tényleges keresetekhez kell igazítani. Részmunkaidő, munkába visszatérés vagy jövedelemváltozás esetén a korábban megfelelő felosztás már nem feltétlenül használja ki a teljes lehetőséget.
Ugyanazt a családi keretet viszont nem lehet kétszer elszámolni. A szülők nyilatkozatainak összhangban kell lenniük, különösen akkor, ha több munkáltatótól vagy kifizetőtől kapnak jövedelmet.
A családi pótlék, a családi adókedvezmény és az anyai szja-mentesség eltérő jogintézmények. Egyik összegének politikai bejelentésben szereplő emeléséből nem következik automatikusan a másik szabályainak megváltozása.
A felnőtt gyermek nem mindig jelent járulékkedvezményt
Az anyai szja-mentesség és a családi kedvezmény jogosultsági feltételei nem azonosak. A többgyermekes anyák mentességénél egy már felnőtt gyermek a korábbi családipótlék-jogosultság alapján is beszámíthat, miközben utána családi kedvezmény már nem feltétlenül jár.
Egy három felnőtt, önálló gyermekkel rendelkező anya ezért lehet szja-mentes úgy, hogy munkabéréből továbbra is levonják a teljes tb-járulékot. A korábbi gyermeknevelés ténye nem teremt automatikusan jelenlegi családi járulékkedvezményt.
A példák alkalmazásakor ezért mindig az aktuális eltartotti helyzetet is ellenőrizni kell. A gyermekek puszta számából nem lehet biztos nettó összeget meghatározni.
Romlik-e a biztosítás vagy a későbbi ellátás?
A járulékkedvezmény miatt kevesebb pénzt vonnak le, de ebből nem következik a biztosítási jogok elvesztése.
A Tbj. 35. §-a kifejezetten rögzíti, hogy a családi járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási és munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságát, illetve az ellátások összegét.
Másképpen fogalmazva: a kedvezmény szabályos igénybevétele önmagában nem teszi alacsonyabbá a későbbi ellátást. Ez különösen fontos azoknak, akik attól tartanak, hogy a magasabb nettó fizetésért később rosszabb biztosítási helyzettel kell fizetniük.
Az egyes ellátások saját jogosultsági és számítási feltételei természetesen továbbra is érvényesek.
Hogyan lehet érvényesíteni, és mire kell figyelni?
A családi kedvezmény év közben adóelőleg-nyilatkozattal kérhető. A munkáltató a családi járulékkedvezményt is figyelembe veszi, ha ennek feltételei fennállnak, és a nyilatkozó nem kéri annak mellőzését.
A többgyermekes anyák 2026-ban az ANYACSKA összevont nyilatkozaton az anyai és a családi kedvezményt együtt is kérhetik munkáltatójuktól vagy rendszeres bevételt juttató kifizetőjüktől.
Lényeges részlet: az összevont nyilatkozatot csak az anyakedvezmény szempontjából tekintik folytatólagosnak. A családi kedvezmény adatait nem szabad automatikusan változatlannak feltételezni a következő évre.
Az év közben elmaradt kedvezmény az éves szja-bevallásban is rendezhető. A bérjegyzék és a bevallási tervezet ellenőrzése ezért szja-mentesség mellett is szükséges.
A 2027-es tervezésnél pedig a kihirdetett módosításokból kell kiindulni: a friss bejelentés fontos irányjelzés, de a pontos nettó fizetést a végleges szabályok alapján lehet majd megbízhatóan kiszámítani.
