A szabályozás több korláttal igyekszik megakadályozni, hogy munkaviszonyokat vállalkozói szerződésekkel váltsanak ki, a Niveus szerint azonban a jelentős adóelőny miatt a színlelt foglalkoztatás kockázata ismét előtérbe kerülhet. Az új szabályok az átalányadózókat is választás elé állíthatják.

„Az alacsony adóteher biztosan vonzó lehetőség lesz. A céges bevételt 15 százalékos adó terhelné, amelybe a tételes KATA is beszámítható, így egy főállású katásnál évi 8 millió forintos céges bevételig nem keletkezne további tényleges adófizetés. Ez olyan konstrukciókat is újra vonzóvá tehet, amelyeknél valójában munkaviszonyt váltanak ki vállalkozói szerződéssel” – mondta Bagdi Lajos, a Niveus partnere.

A tervezet ugyanakkor két fontos korlátot is beépít ennek megakadályozására. A katás nem szerezhet bevételt jelenlegi munkáltatójától, illetve a munkaviszony megszűnését követő 24 hónapban volt munkáltatójától, annak jogutódjától vagy kapcsolt vállalkozásától. A KATA-alanyiság akkor is megszűnik, ha ugyanattól a cégtől, illetve annak kapcsolt vállalkozásaitól származik az éves bevétel legalább fele.

Ezek a korlátok azonban nem zárják ki, hogy más esetekben felmerüljön a színlelt foglalkoztatás kérdése. Egy NAV-ellenőrzésnél nem a szerződés elnevezése, hanem a tényleges munkavégzés körülményei számítanak.

A hatóság vizsgálhatja többek között az utasítási és ellenőrzési jogot, a munkavégzés helyét és idejét, a személyes munkavégzési kötelezettséget, a rendszerességet, a céges eszközök használatát, valamint azt, hogy a vállalkozó viseli-e ténylegesen a tevékenység gazdasági kockázatát.

Ha a vállalkozói konstrukció valójában munkaviszonyt takar, a cégnél utólagos közteherfizetés, adóhiány, késedelmi pótlék és bírság is felmerülhet. Bagdi Lajos szerint a kockázat különösen a szellemi munkakörökben lehet jelentős, így például az IT szektorban, az adminisztrációban, a könyvelésben vagy a marketingben.

Kinek érheti meg átalányadóról KATA-ra váltani?

A tervezet lehetővé teszi, hogy az is KATA-ra váltson, aki ugyanarra az évre korábban átalányadózást választott. A KATA-alanyiság a bejelentést követő hónap első napjával kezdődhet.

„Azt, hogy egy átalányadózónak érdemes-e KATA-ra váltania, csak egyedileg lehet eldönteni. Meghatározó lesz az éves bevétel, a tevékenységhez kapcsolódó költséghányad, az, hogy fő- vagy mellékállású vállalkozóról van-e szó, illetve hogy a bevétel mekkora része származik cégektől, mindazonáltal a KATA 2027 adózás egyszerűsége népszerűvé teheti ezt az adónemet sok tízezer újabb adóalany számára” – tette hozzá Bagdi Lajos.