A társadalmi egyeztetésre bocsátott jogszabálytervezet alapján a vagyonadó 2026. december 15-től léphet hatályba. Az első adókötelezettség alapja a tervek szerint – a belföldi illetőség vagy a vagyonkezelési adóalanyiság megszűnése eseteinek kivételével – a 2026. december 31-én fennálló vagyoni állapot, a bevallás és az adófizetés határideje 2027. augusztus 31. A szabályozás egyik legfontosabb sajátossága, hogy nem egyes vagyontárgyakat adóztatna, hanem az adóalany teljes nettó vagyonát vizsgálná.
A tervezet szerint a vagyonadó főszabály szerint az 1 milliárd forintot meghaladó nettó vagyonra vonatkozna. Az adóalap az értékhatár feletti vagyonrész lenne, amely után 100 milliárd forintig évi 1 százalék, az ezt meghaladó részre pedig 1,5 százalék adót kellene fizetni.
Az új kötelezettség rendkívül széles körben venné figyelembe a vagyonelemeket. Az ingatlanok mellett az értékpapírok, bankbetétek, vállalkozási részesedések, követelések, kriptoeszközök, visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítások, befektetési nemesfémek, valamint egyes nagy értékű ingóságok is az adóalap részét képezhetnék.
„A vagyonadó nem egyszerűen egy új adónem, hanem egy összetett adatgyűjtési, értékelési és dokumentációs feladat. Az érintetteknek először azt kell pontosan megérteniük, hogy mely vagyonelemek tartoznak az adó hatálya alá, ezt követően pedig egy részletes vagyonleltárt kell összeállítaniuk.
Azoknál a magánszemélyeknél és családoknál, ahol több országot érintő vagyoni struktúrák, vállalkozási részesedések vagy vagyonkezelési konstrukciók vannak jelen, a felkészülés akár hónapokat is igénybe vehet” – mondta Módos András, az EY Adó és Jogi tanácsadással foglalkozó üzletágának vezetője.
Az EY szakértői szerint különösen nagy jelentősége lesz az értékelésnek. Bár egy bankszámla vagy a tőzsdén jegyzett értékpapírok értéke viszonylag egyszerűen meghatározható, a családi vállalkozásokban fennálló részesedések, a külföldi ingatlanok vagy az összetett vagyonkezelési struktúrák esetében jóval összetettebb számításokra és dokumentációra lehet szükség.
A tervezet részletes szabályokat tartalmaz a családi vagyon megosztására, a házastársi közös vagyon kezelésére, a kiskorú gyermekek vagyonának figyelembevételére, valamint a bizalmi vagyonkezelések és magánalapítványok adózására is.
„Az első értékelési időpont közelsége miatt már most célszerű felmérni az érintettséget, összegyűjteni a szükséges adatokat és dokumentumokat, valamint azonosítani azokat a vagyonelemeket, amelyek külön értékelést igényelhetnek. A tervezet szerint az adókötelezettség pontos meghatározásának előfeltétele a teljes vagyoni helyzet átfogó feltérképezése” – tette hozzá Módos András.
A jogszabálytervezet alapján a vagyonadót önadózás keretében kellene megállapítani, bevallani és megfizetni a tárgyévet követő év augusztus 31-éig.
Az EY szakértői szerint a felkészülés első lépése az adóügyi illetőség, a tulajdonosi viszonyok, a külföldi vagyonelemek, valamint az esetleges vagyonkezelési és alapítványi struktúrák áttekintése. Ezt követheti a teljes vagyonleltár összeállítása, az értékelési módszerek meghatározása, valamint az esetlegesen szükséges szakértői és cégértékelési munkák előkészítése.
