Mi az a szociális hozzájárulási adó?
A szociális hozzájárulási adó, röviden szocho, többféle jövedelem után fizetendő közteher. Legismertebb esete a munkabér: a munkáltató a bruttó béren felül szochót is fizet. Az adó a társadalombiztosítás finanszírozásához kapcsolódik; 2026-ban a befizetések jogszabályban meghatározott része a Nyugdíjbiztosítási Alapot, másik része az Egészségbiztosítási Alapot illeti meg. Nem azonos a munkavállaló béréből levont társadalombiztosítási járulékkal.
Hogyan változott a szocho mértéke?
A Szochó adókulcsa így alakult az elmúlt években:
| Időszak | Általános szochomérték |
|---|---|
| 2017. január 1. – december 31. | 22% |
| 2018. január 1. – 2019. június 30. | 19,5% |
| 2019. július 1. – 2020. június 30. | 17,5% |
| 2020. július 1. – 2021. december 31. | 15,5% |
| 2022. január 1-jétől | 13% |
A 2017-es 22 százalékhoz képest a jelenlegi kulcs 9 százalékponttal alacsonyabb. A legutóbbi általános kulcscsökkentés 2022. január 1-jén történt, amikor az adó mértéke 15,5-ről 13 százalékra mérséklődött. A NAV 2026-os tájékoztatója továbbra is 13 százalékos általános mértéket rögzít.
Ki fizeti a szochót?
Munkaviszonyban általában a munkáltató a szocho fizetésére kötelezett. Ha például a bruttó munkabér 400 000 forint, akkor kedvezmény nélkül, a bérrel azonos szochoalapot feltételezve 52 000 forint szocho keletkezik. Így a munkáltató bérhez kapcsolódó költsége ebben az egyszerű példában 452 000 forint. Ez a számítás nem tartalmaz más munkáltatói költséget, és egy igénybe vehető adókedvezmény csökkentheti a szochót.
Egyéni és társas vállalkozóknál a fizetési kötelezettség a választott adózási módtól, a jövedelemtől és a jogállástól függ. Bizonyos helyzetekben főfoglalkozású vállalkozóként minimális adóalappal is számolni kell. Magánszemély is lehet adófizetésre kötelezett egyes befektetési jövedelmei után, például osztalék, meghatározott kamatjövedelem vagy tartós befektetési számlán keletkezett lekötési hozam esetén. Ezeknek a jövedelmeknek eltérő részletszabályai vannak.
Mikor és hogyan kell bevallani, befizetni?
A munkáltató a munkabérhez kapcsolódó szochót a havi adó- és járulékbevallásában szerepelteti, és főszabály szerint a tárgyhót követő hónap 12-éig fizeti meg a NAV-nak. A dolgozónak a munkabére utáni munkáltatói szochót külön nem kell befizetnie.
Az egyéni vállalkozóknál 2026-tól változott a bevallás gyakorisága. Az átalányadózók mellett a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozók is negyedévente vallják be a szochót és a tb-járulékot. A bevallásban továbbra is havi bontásban kell feltüntetni a közterheket; a bevallás és a befizetés határideje a negyedévet követő hónap 12-e.
Befektetési jövedelemnél a bevallás módja attól függ, hogy a kifizető megállapítja-e az adót, illetve marad-e a magánszemélynek bevallandó kötelezettsége. Az osztalékhoz vagy tartós befektetéshez kapcsolódó szochót ezért az éves személyijövedelemadó-bevallásban is ellenőrizni kell.
Van felső határa a szochónak?
Bizonyos jövedelmeknél igen, de nem minden esetben. Az osztalék és az árfolyamnyereség többek között azok közé a jövedelmek közé tartozik, amelyeknél az adófizetési felső határ számít. Ez nem azt jelenti, hogy mindenki automatikusan mentesül a szocho alól: a határ elérését az adott év beszámító jövedelmei alapján kell vizsgálni. A kamatjövedelemre és a TBSZ lekötési hozamára nem vonatkozik ez a felső határ.
Miért szerepel a TBSZ-nél 0, 8 és 13 százalék?
Az alábbi táblázatunk egy különös szabályt mutat be. A 2024. december 31. után kötött vagy újrakötött tartós befektetési szerződéseknél a lekötési hozam szochója a lekötés hosszától függ:
| Lekötési idő | A lekötési hozam szochója |
|---|---|
| Eléri az öt évet | 0% |
| Eléri a három évet, de az ötöt nem | 8% |
| Nem éri el a három évet | 13% |
A NAV szerint a 2024. december 31-ig kötött vagy újrakötött szerződéseknél ezt az új szochoszabályt nem kell alkalmazni. A táblázatban szereplő 8 százalék tehát nem új általános szochokulcs: a három évet elérő, de öt év előtt megszűnő TBSZ lekötési hozamára vonatkozik.
A lényeg: 2026-ban a szocho általános mértéke 13 százalék. A tényleges kötelezettség megállapításához azonban először azt kell tisztázni, milyen jövedelem keletkezett, ki az adófizetésre kötelezett, és alkalmazható-e kedvezmény, felső határ vagy különös adómérték.
