A Kyndryl legfrissebb kutatása szerint egyre nagyobb a szakadék a szervezetek MI-beruházásaiból származó megtérülés és az MI alkalmazásával járó kockázatok, illetve a követelmények kezelésére való felkészültségük között.

A Kyndryl (NYSE: KD), az üzletkritikus vállalati technológiai szolgáltatások egyik vezető szolgáltatója immár három éve, évente közzéteszi a felkészültségi jelentésének (Kyndryl Readiness Report) eredményeit.

A jelentés főbb megállapításai:

A szervezetek a kísérleti projekteken túllépve már üzleti folyamataikban is használják az MI-t. A megkérdezett vezetők 64%-a számolt be MI-beruházásai pozitív megtérüléséről, ami 10 százalékpontos növekedés 2025-höz képest.

Miközben az MI egyre mélyebben beépül a vállalatok működésébe, a vizsgált külső kockázatok kezelésére felkészültnek ítélt szervezetek aránya átlagosan 24%-ra csökkent. Ez 7 százalékpontos visszaesés 2025-höz képest, és több iparágban, illetve országban is megfigyelhető.

A vezetők 71%-a szerint szervezetük informatikai környezetét már nagyrészt vagy teljes egészében korszerűsítették. Az informatikai vezetők (CIO-k) 66%-a ugyanakkor úgy véli, hogy infrastruktúrájuk architektúráját jelentősen át kell alakítani ahhoz, hogy az MI vállalati léptékű alkalmazását támogassa.

A vállalatok felkészültsége a kiberfenyegetések és a piaci versenyt átrendező változások kezelésében romlott a leginkább. Az MI közben új követelményeket támaszt a vállalatok üzleti modelljeivel, technológiai alapjaival és működésével szemben.

Az idei jelentés 21 ország 3700 vállalati felsővezetőjének véleményét és intézkedéseit mutatja be. Az adatok ellentmondást tükröznek: a szervezetek versenyt futnak azért, hogy a jelentős MI-beruházások megtérüljenek, ugyanakkor úgy érzik, hogy nincsenek kellően felkészülve az MI-korszak kihívásaira.

„A mesterséges intelligencia jelentős lehetőségeket teremt, ezért a szervezetek most arra összpontosítanak, hogyan tarthatják fenn hosszú távon a kezdeti megtérülést” – mondta Martin Schroeter, a Kyndryl elnök-vezérigazgatója. „Az idei Readiness Report a felkészültségi lemaradás új formáját tárja fel.

A vállalatok MI-vel kapcsolatos célkitűzéseivel nehezen tartanak lépést a megvalósításukhoz szükséges rendszerek. Ahogy az MI egyre mélyebben beépül a vállalatok működésébe, az is folyamatosan változik, hogy mi számít megfelelő felkészültségnek.

Adataink szerint a munkavállalók, a technológia és az irányítási keretek előtérbe helyezése segíthet a szervezeteknek eredményesen hasznosítani az MI-t, és alkalmazkodni a változó lehetőségekhez.”

A jelentés azt is bemutatja, hol tartanak a szervezetek az MI bevezetésében, és hogyan alakítják át stratégiájukat:

Az egy évvel korábbihoz képest lényegesen kevesebben tartják magukat még a kísérletezés szakaszában lévőnek, arányuk 2025-höz képest 13 százalékponttal, 49%-ra csökkent.

A szervezetek közel fele (48%) idén jelentősen módosította MI-stratégiáját. A változások a technológiát, a munkavállalókat és a szervezeti irányítást egyaránt érintik.

A szervezetek mintegy negyede (24%) tapasztalta már valamely MI-beruházásának kudarcát, 21%-uk pedig leállított egy jelentős MI-kezdeményezést.

A szervezetek eltérő ütemben térnek át a kísérletezésről az MI szélesebb körű és tartós alkalmazására. Különösen egyenetlen az előrehaladás a munkavállalók felkészítésében és a szükséges szakértelem biztosításában.

A munkavégzés átalakításában is van még tennivaló:

- Mindössze 27%-uk igazította hivatalosan az MI használatához a munkaköröket és a felelősségi köröket.

- 29%-uk alkalmazza teljes körűen az MI bevezetését támogató változásmenedzsmentet.

Azok a szervezetek, amelyek mindkét lépést megtették, 28 százalékponttal nagyobb valószínűséggel tartják magukat teljes mértékben felkészültnek az MI bevezetésére, és 8 százalékponttal nagyobb valószínűséggel számolnak be MI-beruházásaik pozitív megtérüléséről.

A jelentés további megállapításai:

A biztonsági aggályok megingatják a bizalmat

A biztonsági aggályok harmadik éve állnak a külső kockázatok listájának élén. Idén ezek járultak hozzá a legnagyobb mértékben a felkészültség általános visszaeséséhez. A vállalatok mindössze 26%-a jelezte, hogy teljesen felkészült a kibertámadásokra, ami 11 százalékpontos visszaesés az előző évhez képest.

A vezetők háromnegyede szerint az MI segít gyorsabban azonosítani a fenyegetéseket, ugyanakkor csökkent a bizalmuk abban, hogy vállalatuk reagálni tud a kibertámadásokra.

Aggodalmak az MI hagyományos üzleti modellekre gyakorolt hatása miatt

A második legnagyobb visszaesést az iparágon kívülről érkező, a versenyviszonyokat átrendező változásokra való felkészültségben mérték. A mutató 2025-höz képest 10 százalékponttal, 23%-ra csökkent.

A megállapítás hátterében az áll, hogy az MI-ügynökök és más új technológiák alkalmazása egyre inkább elmossa az iparágak közötti határokat. A vezetők egyaránt beszámoltak az új technológiák bevezetésével kapcsolatos kihívásokról, valamint arról, hogy megkérdőjeleződnek a bevett termékek és üzleti modellek.

A kiskereskedők például azt mérlegelik, hogyan használhatják ki az MI-alapú vásárlási asszisztensek előnyeit úgy, hogy közben megőrizzék a közvetlen kapcsolatot vásárlóikkal. A szoftvervállalatoknál a szolgáltatásként nyújtott szoftverek (SaaS) üzleti modellje vet fel kérdéseket, mivel az MI megváltoztatja, mikor érdemes saját megoldást fejleszteni, és mikor célszerű kész megoldást beszerezni. A pénzügyi intézményeknek az új hitelezési modellek jelentenek kihívást.

A vezetők nagy jelentőséget tulajdonítanak a digitális szuverenitásnak, de kevés konkrét intézkedés született

A kutatás azt is vizsgálja, hogyan gondolkodnak a vezetők a digitális szuverenitásról egy olyan évben, amikor a kormányzatok – különösen az Európai Unióban – egyre több intézkedést hoznak ezen a területen.

Figyelemre méltó, hogy az EU-ban működő szervezetek vezetői valamivel kisebb arányban számoltak be a digitális szuverenitással kapcsolatos intézkedésekről, mint a világ más részein dolgozó társaik.

A kutatás azokra a kompromisszumokra is rávilágít, amelyeket a szervezeteknek esetleg vállalniuk kell: 68%-uk szerint legalább 10%-os felárat is megérnek azok a megoldások, amelyek szükség esetén teljes működési kontrollt biztosítanak, 60%-uk pedig úgy véli, hogy a nagyobb ellenőrzés még akkor is megéri, ha ez a fejlett képességek lassabb bevezetésével és alkalmazásával jár.

A korszerű IT-infrastruktúra önmagában kevés lehet az MI vállalati léptékű alkalmazásához

A megkérdezett vezetők immár harmadik éve az informatikai infrastruktúra korszerűsítését nevezik meg szervezetük legfontosabb intézkedéseként a külső kockázatok mérséklésére. A vezetők 71%-a szerint szervezetük infrastruktúráját nagyrészt vagy teljes egészében korszerűsítették.

A megkérdezett informatikai vezetők (CIO-k) kétharmada ugyanakkor úgy véli, hogy jelentősen át kell alakítaniuk a technológiai architektúrát ahhoz, hogy az infrastruktúra teljes mértékben alkalmas legyen az MI vállalati léptékű alkalmazására.

A vezetők tehát különbséget tesznek aközött, hogy mennyire korszerű az informatikai környezetük, és hogy képes-e megfelelni az MI alkalmazásával járó többletkövetelményeknek.