Ez a tendencia az elektromos közlekedés szempontjából is kedvező, mivel a tisztább áramtermeléssel az elektromos meghajtású járművek töltéséhez kapcsolódó kibocsátás is csökken. Magyarország szorosan követi az európai trendet, hat év alatt 22 százalékkal javult a hazai érték – derül ki az Arval flottakezelő legfrissebb elemzéséből. 

Az Arval flottakezelő stratégiai tanácsadó üzletágának húsz országot vizsgáló friss jelentése[1] szerint 2020 májusa és 2026 májusa között átlagosan 23 százalékkal csökkent a villamosenergia-termelés karbonintenzitása Európában.Ez azt jelenti, hogy míg egy kilowattóra áram előállításához 2020-ban átlagosan 225 gramm CO₂-egyenértékű kibocsátás kapcsolódott, 2026-ban már csak 173 gramm.

A kedvező tendencia várhatóan a következő években is folytatódhat: a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) előrejelzése szerint az Európai Unió villamosenergia-termelésének CO₂-intenzitása 2030-ra mintegy 90 gramm/kWh-ra csökkenhet.

Az áramtermelés tisztulása az elektromos közlekedés mellett a vállalati flották környezeti teljesítménye szempontjából is jelentős. Egy elektromos autó használatához kapcsolódó kibocsátás ugyanis nemcsak magától a járműtől, hanem természetesen a töltéséhez használt villamos energia előállításától is függ, így a tisztább áramtermelés a vállalatok flottához kapcsolódó ESG-céljainak elérését is támogathatja.

A vállalati flották tervezésében ugyanakkor az energia költsége is meghatározó szempont: az energiaköltség egy jármű teljes használati költségének (TCO) akár több mint 30 százalékát is kiteheti.

Jelentős különbségek Európán belül

Az, hogy egy kilowattóra áram előállítása egy adott országban mekkora kibocsátással jár, nagyban függ attól, hogy milyen energiaforrásokból állítják elő a villamos energiát. A különbségek Európán belül jelentősek: Franciaországban egy kilowattóra villamos energia előállítása mindössze 19 gramm CO₂-egyenértékű kibocsátással járt, míg Lengyelországban 537 grammal – vagyis több mint huszonnyolcszor annyival.

A karbonintenzitás ugyanakkor nem követi egyértelműen az egyes országok gazdasági fejlettségét. Franciaország mellett Finnországban és Ausztriában is alacsony, 54, illetve 96 grammos értéket mértek, miközben Németországban egy kilowattóra villamos energia előállításához 305 gramm CO₂-egyenértékű kibocsátás kapcsolódott.

Ha nem a jelenlegi értékeket, hanem az elmúlt hat év változását nézzük, Finnországban történt a legnagyobb javulás: 2020 májusa óta 50 százalékkal csökkent az áramtermelés karbonintenzitása, míg Portugáliában 45, Franciaországban és Görögországban pedig 41 százalékos csökkenést mértek.

A folyamat ugyanakkor nem minden országban volt kedvező: Svédországban 35, Norvégiában 9, Belgiumban pedig 5 százalékkal nőtt az áramtermelés karbonintenzitása 2020 májusa és 2026 májusa között. Németországban eközben lényegében nem történt változás: az érték 303-ról 305 gramm CO₂-egyenértékre emelkedett kilowattóránként.

Magyarország az európai átlagot követi

Magyarországon 2020 májusában kilowattóránként átlagosan 220 gramm CO₂-egyenértékű kibocsátással járt az áramtermelés, 2026 májusára ez 171 grammra csökkent. A 22 százalékos javulás szinte pontosan megfelel a vizsgált országok 23 százalékos átlagának, miközben a magyar áramtermelés karbonintenzitása már valamivel kedvezőbb az európai átlagnál: 171 gramm a 173 grammos átlaggal szemben.

 „A vállalati flották kialakításakor ma már nemcsak a jármű beszerzési ára és teljes használati költsége, hanem a működtetéséhez kapcsolódó kibocsátás is egyre fontosabb szempont. Az elektromos járművek esetében ráadásul ez a kibocsátás a használat évei alatt is csökkenhet, ahogy tisztábbá válik a töltésükhöz használt villamos energia.

Ez azt jelenti, hogy egy most meghozott flottadöntés környezeti hatását nemcsak a jármű tulajdonságai, hanem az áramtermelés következő években várható változása is befolyásolja. A vállalatok számára ezért az elektrifikáció egyszerre lehet eszköze a flotta hosszú távú költség- és kibocsátáscsökkentésének, valamint a mobilitáshoz kapcsolódó ESG-célok teljesítésének” – mondta Németh Eszter, az Arval Magyarország kereskedelmi igazgatója.

Egymást erősítő folyamatok

Mindez azt is jelenti, hogy az elektromos flották környezeti teljesítménye a járművek cseréje nélkül is javulhat. Az alacsonyabb kibocsátású energiaforrások térnyerésével ugyanis a már használatban lévő elektromos járművek töltéséhez kapcsolódó kibocsátás is csökkenhet.

Egy idén vagy jövőre, négy-öt éves flottaciklusra beszerzett elektromos autó 2028–2030-ban is ugyanannak a vállalati flottának a része lehet, környezeti teljesítményét azonban már az akkori, várhatóan alacsonyabb karbonintenzitású áramtermelés is befolyásolja. A közlekedés elektrifikációja és az áramtermelés tisztulása így egymást erősítő folyamatok lehetnek.