A nehezebben rágható, rostban gazdag ételek helyett sokan puhább, szénhidrátdús fogásokat választanak, ami a vércukorszint szabályozását is megnehezítheti.
A november 14-i cukorbetegség világnapja alkalmából a szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy a megfelelően kezelt diabétesz a tévhitek ellenére önmagában nem feltétlenül zárja ki a fogimplantációt. A beavatkozás lehetősége azonban minden esetben az egyéni egészségi állapottól függ.
A fogak egészsége jóval többet jelent az esztétikus mosolynál. A megfelelő rágóképesség segít abban, hogy változatos, rostokban és értékes tápanyagokban gazdag ételeket fogyaszthassunk.
Ha valaki elveszíti az őrlőfogait, vagy a meglévő fogsorával nehezen tud rágni, az idővel az étrendjére is hatással lehet.
Ez különösen fontos a cukorbetegeknél, akiknek a vércukorszint szabályozásában az étkezés összetétele és a megfelelő szénhidrátbevitel is meghatározó.
A fogak megőrzése és a fogászati problémák időben történő kezelése ezért az egészségtudatos életmód fontos része azoknak is, akik jelenleg nem élnek cukorbetegséggel.
A foghiány miatt könnyen megváltozhat az étrend
A rágási nehézségek sokszor fokozatosan alakítják át az étkezési szokásokat. A keményebb zöldségek, a rostos élelmiszerek és a nehezebben rágható húsok helyét könnyen átvehetik a péksütemények, tésztafélék és más puha ételek.
„Minél kevésbé képes valaki megfelelően megrágni az ételt, annál inkább a puhább, könnyebben lenyelhető fogások felé fog sodródni. Ezek a tésztafélék és szénhidrátdús ételek viszont ráerősítenek a cukorbetegség súlyosbodására, ha már fennáll az állapot.
Ezért nagyon is jogos a felvetés, hogy a rágóképességet a lehető legmagasabb szinten kell megtartani. A hiánytalan fogazat elengedhetetlen a megfelelő táplálkozás folytatásához” – magyarázta dr. Szabó László fogszakorvos, protézisrögzítés-szakértő, a Reform Dental alapító-igazgatója.
A puha ételek természetesen önmagukban nem egészségtelenek. A probléma akkor jelentkezhet, ha a rágási nehézségek miatt tartósan beszűkül az étrend, csökken a rostbevitel, és túlsúlyba kerülnek a finomított szénhidrátokat tartalmazó élelmiszerek.
A cukorbetegség önmagában nem zárja ki a beültetést
A megfelelő rágóképesség helyreállítása megkönnyítheti az egészséges étrend követését is. Sok cukorbeteg azonban attól tart, hogy szervezete nem képes megfelelően befogadni a fogimplantátumot, vagy a műtéti seb nehezebben gyógyul majd.
Az aggodalomnak van orvosi alapja, a kockázat azonban jelentősen függ a betegség kezelésétől és az aktuális egészségi állapottól.
A Reform Dental alapító-igazgatója elmondta:
„A tartósan magas vércukorszint károsíthatja a kisereket, gyengítheti a fertőzésekkel szembeni védekezést, és lassíthatja a sebgyógyulást. Emellett kedvezőtlenül befolyásolhatja azt a folyamatot, amelynek során a beültetett implantátum összekapcsolódik az állcsonttal.”
Rendezetlen diabétesz esetén így nagyobb lehet a gyulladás, a fertőzés és az implantátum későbbi elvesztésének kockázata. Megfelelő vércukorkontroll mellett ugyanakkor a beavatkozás sok betegnél mérlegelhető, bár a kockázatok teljes megszüntetése ilyenkor sem garantálható.
A kezelés előkészítésének ezért alapvető része a részletes egészségügyi állapotfelmérés.
„Mindig rákérdezünk a cukorbetegség jelenlétére is. Ha a páciens jelzi, hogy van vércukorproblémája, minden esetben rákérdezünk a kezelés részleteire, és a válaszokból már kitűnik, hogy komolyan veszi-e az állapotát. Ez a páciens felelőssége is, hiszen ezen a fogpótlás hosszú távú sikeressége múlik” – mondta a fogszakorvos.
Ha bizonytalan a vércukorszint megfelelő beállítása, a fogorvos laboratóriumi vizsgálatot vagy diabetológiai konzultációt kérhet. Szükség esetén a műtétet is elhalaszthatják addig, amíg a beteg állapota rendeződik.
A hosszú távú eredmény szempontjából az is lényeges, hogy az implantátum beültetése után se maradjon el a cukorbetegség kezelése, a megfelelő szájhigiénia és a rendszeres fogászati ellenőrzés.
A később kialakuló vagy rosszabbodó diabétesz ugyanis a korábban sikeresen beültetett implantátumok körüli szöveteket is veszélyeztetheti.
Csontritkulás, magas vérnyomás és dohányzás: más tényezők is számítanak
Dr. Szabó László fogszakorvos, protézisrögzítés-szakértő, a Reform Dental alapító-igazgatója hozzátette, hogy a cukorbetegség mellett több olyan krónikus állapot létezik, amely fokozott körültekintést igényel a fogimplantáció előtt.
Csontritkulás esetén például sokan attól tartanak, hogy az állcsont már nem alkalmas a beültetésre. A csontsűrűség csökkenése azonban önmagában nem feltétlenül jelent kizáró okot.
Az állcsont helyi adottságait, a rendelkezésre álló csontmennyiséget és a csontritkulás kezelésére szedett gyógyszereket is figyelembe kell venni.
A csontállomány megtartásában komoly szerepe van a rágásnak. A megfelelő minőségű szokásos napi rágás ugyanolyan hatású az állcsontokra, mint a rendszeres sport a teljes csontozatra – ezek elhagyása nemcsak az izmok, de a csontozat sorvadása felé is vezethet.
Magas vérnyomás esetén elsősorban a műtéti stressz, a vérnyomáskiugrás és a vérzés kockázatát kell mérlegelni. A megfelelően kezelt betegség kedvezőbb feltételeket teremt a beavatkozáshoz.
Különös figyelmet igényelnek a véralvadásgátlót szedő betegek. Ezeket a gyógyszereket fogászati műtét előtt sem szabad önálló döntés alapján elhagyni, mert az súlyos keringési szövődményekhez vezethet.
Sok esetben megfelelő helyi vérzéscsillapítással, a gyógyszeres kezelés fenntartása mellett is elvégezhető a beavatkozás, de erről az érintett orvosoknak kell dönteniük.
A dohányzás szintén növeli az implantátum körüli gyulladást, és a beültetés sikeressége is kérdésessé válhat. A rendszeres szájápolás és ellenőrzés mérsékelhet bizonyos kockázatokat, de a leszokás egészségügyi előnyeit nem helyettesíti.
A korszerű implantátumok többnyire titánból vagy titánötvözetből készülnek. Ezek általában jól tolerálható anyagok, de ritkán kedvezőtlen szöveti reakció is előfordulhat. A helyi érzéstelenítés célja a műtéti fájdalom megelőzése, a beavatkozást követően azonban átmeneti kellemetlenség és duzzanat jelentkezhet.
Az idősebb életkor önmagában ugyancsak nem jelenti azt, hogy valaki alkalmatlan a fogimplantációra. A kérdés az, hogy az adott páciens egészségi állapota mellett milyen fogpótlási megoldás alkalmazható biztonságosan. Így akár 70 év felett is lehet implantációs kezelésben gondolkodni.
A jól megtervezett fogpótlás nemcsak a rágóerő helyreállításában segít, de az egészséges életmód fenntartásában is. Sokan a fogaik hiányát megaláztatásként élik meg, amiről nem szívesen beszélnek. Fontos, hogy ez ne legyen tabu, és ne adjunk okot a szorongásra.
Bátran keressenek megbízható segítséget, aki megfelelő körültekintéssel és szakértelemmel segít helyreállítani a fogazat egészségét.
"Amennyiben fogászati implantációs eljárással szeretnénk a fogainkat pótolni, akkor érdemes olyan rendelőhöz fordulni, ahol megfelelő hangsúlyt kap a kezdeti állapotfelmérés.
Ilyen helyen minden segítséget megkapnak a páciensek a jól megalapozott és biztonságosan elvégezhető kezeléssel kapcsolatban. Így a páciensek kockázata a lehető legalacsonyabbra csökkenthető” – tette hozzá dr. Szabó László.
