A felek általában élnek is ezzel a lehetőséggel, mert mindkettőjüknek biztonságot és rugalmasságot biztosít a munkaviszony elején. A munkáltató meggyőződhet arról, hogy a munkavállaló szakmailag, illetve emberileg alkalmas-e a feladatra, a munkavállaló pedig felmérheti, hogy megfelel-e neki a munkakör, a munkakörnyezet, illetve a cégkultúra.
A Berényi Kristóf Ügyvédi Iroda mind a munkavállalók, mind pedig a munkáltatók képviseletében szakmai segítséget tud nyújtani. Így ide bátran fordulhatunk, ha ilyen téren van szükségünk egy felkészült, megbízható ügyvédre.
Mai írásunkban összefoglaljuk a próbaidővel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, amikkel mindenképp érdemes tisztában lennünk.
Mi az a próbaidő?
A próbaidő a munkajogban egy olyan – jellemzően a munkaviszony elején kitöltött – időszak, amit a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezéssel állapít meg. Általános szabály szerint a próbaidő hossza maximum 3 hónap lehet, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a leggyakoribb.
Ha a munkavállaló kitöltötte a 3 hónapos próbaidőt, akkor az nem hosszabbítható meg. A meghosszabbításra csak akkor van lehetőség, ha eredetileg kevesebb időre kötötték meg a felek – például 1-2 hónapra –, és annak hosszát közös megegyezéssel módosítják. Erre csak egy alkalommal van lehetőségük.
Ez tulajdonképpen egy tesztidőszak, aminek az a lényege, hogy mind a munkáltató, mind pedig a munkavállaló számára kiderüljön: azt “kapják-e” egymástól, amire számítottak, és hosszú távon is képesek lesznek-e együttműködni.
Felmondhat-e a munkáltató a próbaidő alatt?
A próbaidő egyik legfontosabb sajátossága, jellemzője, hogy ezen időtartam alatt bármelyik fél – tehát a munkáltató is – azonnali hatállyal megszüntetheti a munkaviszonyt.
Ez tehát azt jelenti, hogy ezen időszak alatt nem kell betartani a rendes felmondási időt, ami egyébként kötelező lenne rendes felmondás esetén. Továbbá nem is kell megindokolni, hogy miért történik a felmondás. A megszüntetés azonnali hatállyal érvénybe lép, a munkaviszony tehát a közlés pillanatában vagy a közlésben megjelölt napon véget ér.
Mi a helyzet a táppénzzel és a szabadsággal?
Táppénz ugyanúgy jár a próbaidő alatt is a dolgozónak, mint az azt követő időszakokban. Az egyetlen különbség csak az, hogy azonnali hatállyal, indoklás nélkül a táppénz ideje alatt is fel lehet mondani a munkavállalónak.
A Munka Törvénykönyve alapján viszont a dolgozót próbaidő alatt nem illeti meg az a jog, hogy szabadságot kérjen. Ettől függetlenül a munkáltató dönthet úgy, hogy szabadságot ad ki a részére ezen időszak alatt.
