Ilyen helyzet állhat elő például akkor, ha egy tanulónak mindkét szülője elhunyt, nagykorúvá válása miatt megszűnt a gyámsága, kikerült a nevelésbe vétel alól, vagy már nem él együtt szülőjével, nevelőszülőjével vagy gyámjával. Más szabályok alapján saját jogán kaphat nevelési ellátást a 18. életévét betöltött tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos személy is.

A „saját jogon” kifejezés tehát azt jelenti, hogy az ellátás jogosultja már nem valamelyik családtag a gyermekre tekintettel, hanem maga az érintett személy. Fontos ugyanakkor különbséget tenni a saját jogon járó nevelési ellátás és a saját jogon járó iskoláztatási támogatás között, mert eltérő feltételek vonatkoznak rájuk.

Mit jelent pontosan a saját jogon járó családi pótlék?

A családi pótlék nem egyetlen ellátási forma: a törvény szerint nevelési ellátásból és iskoláztatási támogatásból áll. A jogosultság attól függően változik, hogy az érintett személy milyen életkorú, tanul-e még, illetve fennáll-e nála olyan tartós betegség vagy súlyos fogyatékosság, amelyet a törvény figyelembe vesz.

A saját jogon történő folyósítás lényege könnyen megérthető egy példával. Ha egy középiskolás gyermek a szüleivel él, a családi pótlékot rendszerint az egyik szülő kapja. Ha azonban a fiatal nagykorúvá válik, továbbra is megfelelő oktatási intézményben tanul, és például mindkét szülője elhunyt, meghatározott feltételek mellett már ő maga kérheti az iskoláztatási támogatást.

Ez azért is lényeges, mert aki például a családi pótlék kifizetési naptár 2027 alapján szeretné követni az ellátás érkezését, annak először azt kell tisztáznia, hogy ki a támogatás tényleges jogosultja. A folyósítás időpontja ugyanis csak a következő lépés: önmagában a nagykorúság vagy a tanulói jogviszony még nem tesz mindenkit saját jogon jogosulttá.

Kétféle saját jogú családi pótlék létezik

A legfontosabb különbség, hogy a törvény két alapvetően eltérő élethelyzetben teszi lehetővé a saját jogú jogosultságot.

Az egyik a saját jogon járó nevelési ellátás, amely elsősorban bizonyos 18 év feletti tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos személyeket érint.

A másik a saját jogon járó iskoláztatási támogatás, amely meghatározott helyzetben lévő, továbbra is köznevelési vagy szakképző intézményben tanuló személyek számára biztosíthat ellátást.

A kettőt nem érdemes összekeverni, mert eltérnek a jogosultság feltételei, időtartama és az ellátás összege is.

Mikor jár saját jogon nevelési ellátás tartósan beteg nagykorúnak?

A családok támogatásáról szóló törvény szerint saját jogán jogosult nevelési ellátásra az a 18. életévét betöltött tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos személy, akinek az iskoláztatási támogatásra való jogosultsága megszűnt.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden 18 év feletti, valamilyen betegségben szenvedő ember automatikusan jogosult családi pótlékra.

A törvény a 18 év feletti személy esetében külön meghatározza, mit tekint tartós betegségnek vagy súlyos fogyatékosságnak. A jogosultságnál jelentősége van annak, hogy az egészségkárosodás, a munkaképesség jelentős elvesztése vagy a rehabilitációs hatóság által megállapított állapot már a 18. életév betöltése előtt fennálljon, és az állapot tartós legyen.

Ez fontos különbség: a saját jogú nevelési ellátás nem általános, felnőttkorban kialakult betegségekhez kapcsolódó támogatás.

Mennyi a saját jogon járó családi pótlék összege?

A hatályos szabályok alapján a saját jogán nevelési ellátásban részesülő, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos nagykorú személy havi 20 300 forint családi pótlékra jogosult.

A saját jogon iskoláztatási támogatásban részesülő személy esetében az általános havi összeg 14 800 forint.

Van azonban egy fontos speciális szabály. Ha valaki 18 éves kora előtt tartós beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekként magasabb összegű iskoláztatási támogatásban részesült, és 18 éves kora után is olyan köznevelési vagy szakképző intézményben tanul, amely alapján jogosultsága fennmarad, az ellátást a törvényben meghatározott esetben továbbra is a korábban folyósított magasabb összeg szerint kell megállapítani.

Ki kaphat saját jogon iskoláztatási támogatást?

A másik fontos csoportot azok a fiatalok jelentik, akiknek a tankötelezettsége már megszűnt, de továbbra is köznevelési intézményben vagy szakképző intézményben tanulnak.

Ehhez azonban önmagában a középiskolai vagy szakképző iskolai tanulói jogviszony nem elegendő. A törvény további különleges élethelyzet fennállását is megköveteli.

Saját jogon kérheti az iskoláztatási támogatást az a megfelelő tanulói jogviszonnyal rendelkező személy,

• akinek mindkét szülője elhunyt;

• akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától külön élő szülője elhunyt;

• aki kikerült a nevelésbe vétel alól;

• akinek gyámsága a nagykorúvá válása miatt megszűnt;

• aki vér szerinti vagy örökbe fogadó szülőjével, nevelőszülőjével vagy gyámjával nem él egy háztartásban;

• vagy akinek a gyámhatósági döntés alapján már nagykorúvá válása előtt közvetlenül folyósították az iskoláztatási támogatást.

A szabály tehát elsősorban olyan fiatalok számára teremt önálló jogosultságot, akiknél a hagyományos szülő–gyermek háztartási kapcsolat megszűnt vagy eleve nem áll fenn.

Mit jelent, hogy a fiatal nem él a szülőjével egy háztartásban?

Ez az egyik legfontosabb és legtöbb félreértést okozó eset. A törvény lehetővé teszi a saját jogú iskoláztatási támogatást annak a tanulónak is, aki a törvényben felsorolt szülővel, nevelőszülővel vagy gyámmal nem él egy háztartásban.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy például egy kollégiumban tanuló középiskolás automatikusan saját jogon kérheti a családi pótlékot. A kollégiumi vagy tanulmányok miatti átmeneti távollét önmagában rendszerint nem azonos a szülői háztartásból történő tényleges kiválással.

Más lehet a helyzet, ha a fiatal tartósan külön életvitelt folytat, nem a szülő háztartásának tagja, és saját élethelyzete megfelel a törvényi feltételeknek.

Meddig járhat saját jogon az iskoláztatási támogatás?

A saját jogú iskoláztatási támogatás nem korlátlan ideig jár.

Főszabály szerint annak a tanévnek az utolsó napjáig folyósítható, amelyben az érintett személy betölti a 20. életévét. Sajátos nevelési igényű tanuló esetében – ha a törvényben említett fogyatékossági támogatásra nem jogosult – a határ annak a tanévnek a vége lehet, amelyben betölti a 23. életévét.

Nagyon fontos, hogy itt tanévről van szó. A jogosultság tehát nem feltétlenül pontosan a 20. születésnapon szűnik meg: a meghatározott korhatárt elérő tanév utolsó napjáig fennmaradhat.

Az is lényeges, hogy egyetemi hallgatói jogviszony önmagában nem alapoz meg saját jogú iskoláztatási támogatást. A törvény köznevelési vagy szakképző intézményben fennálló tanulói jogviszonyhoz köti ezt a jogosultságot. Ha valakinek egyszerre van hallgatói és tanulói jogviszonya, a családi pótlék szempontjából a megfelelő középfokú vagy szakképző tanulói jogviszony lehet meghatározó.

Mi történik, ha a saját jogon jogosult fiatal dolgozni kezd?

A 18 év feletti személyeknél a jövedelem különösen fontos kérdés.

Ha a 18. életévét betöltött személynek rendszeres jövedelme keletkezik, a rá tekintettel vagy számára megállapított családi pótlék folyósítását főszabály szerint a negyedik hónaptól szüneteltetni kell mindaddig, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik. A törvény rendszeres jövedelemnek a legalább három egymást követő hónapban keletkező, a törvényi jövedelemfogalomnak megfelelő bevételt tekinti.

Van azonban egy lényeges kivétel: ez a jövedelem miatti szüneteltetés nem vonatkozik arra a 18 év feletti tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos személyre, aki saját jogon nevelési ellátást kap.

Ez jól mutatja, hogy a két saját jogú családipótlék-típus között nem pusztán elnevezésbeli különbség van.

Hogyan kell igényelni a saját jogon járó családi pótlékot?

A saját jogú családi pótlékot kérelmezni kell. Nem érdemes abból kiindulni, hogy a nagykorúság elérésével vagy a szülő halálával az ellátást minden esetben automatikusan átírják a fiatal nevére.

A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint a nem intézményi kérelmezők a családi pótlék megállapítására szolgáló kérelmet használhatják. A jogosultság jellegétől függően szükség lehet például tanulói jogviszony igazolására, illetve tartós betegség vagy súlyos fogyatékosság esetén az állapot megfelelő igazolására.

A családi pótlék főszabály szerint a kérelem benyújtásától jár, de ha a jogosultsági feltételek már korábban fennálltak, legfeljebb két hónapra visszamenőleg is megállapítható.

Ezért különösen fontos, hogy a jogosult ne hónapokkal később kezdje meg az ügyintézést.

Gyakori félreértések a saját jogú családi pótlékról

Az egyik leggyakoribb tévedés, hogy minden 18 éves gyermek automatikusan saját jogán kapja tovább a családi pótlékot. Ez nem így van. Ha például egy 18 éves középiskolás továbbra is a szüleivel él, rendszerint továbbra is a szülő részére folyósítják az iskoláztatási támogatást.

Szintén téves az az elképzelés, hogy minden külön költöző nagykorú fiatal jogosult lesz rá. A tanulói jogviszonyra, az életkorra és az egyéb törvényi feltételekre együttesen kell figyelemmel lenni.

Az egyetemi továbbtanulás sem jelenti automatikusan a családi pótlék folytatását. A saját jogú iskoláztatási támogatás szempontjából alapvetően a köznevelési vagy szakképző intézményben fennálló megfelelő tanulói jogviszony számít.

A 18 év feletti tartósan beteg személyeknél pedig azt kell különösen figyelembe venni, hogy a törvény speciális egészségi feltételeket ír elő; önmagában egy felnőttkorban kialakult tartós betegség nem teremt automatikusan saját jogú családipótlék-jogosultságot.

Összegzés: mikor válik maga a fiatal a családi pótlék jogosultjává?

A saját jogon járó családi pótlék lényege, hogy meghatározott élethelyzetekben már nem valamelyik szülő, nevelőszülő vagy gyám, hanem maga az érintett személy kapja az ellátást.

Saját jogú nevelési ellátásra elsősorban az a 18 év feletti tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos személy lehet jogosult, aki megfelel a törvény részletes egészségi feltételeinek, és akinek az iskoláztatási támogatásra való jogosultsága már megszűnt. Ennek jelenlegi összege havi 20 300 forint.

Saját jogú iskoláztatási támogatást pedig többek között a szüleit elveszítő, a nevelésbe vételből kikerülő, nagykorúsága miatt gyámság alól kikerülő vagy szülőjével, nevelőszülőjével, gyámjával már nem együtt élő tanuló kaphat, ha megfelel a tanulói jogviszonyra és az életkorra vonatkozó feltételeknek. Ennek általános havi összege jelenleg 14 800 forint.

A legfontosabb tehát, hogy a „saját jogon” nem egyszerűen a nagykorúság szinonimája. Külön törvényi jogosultsági kategóriáról van szó, amelyhez az életkort, a tanulói jogviszonyt, a családi élethelyzetet, illetve bizonyos esetekben az egészségi állapotot együttesen kell megvizsgálni.