Kézügyességet, gyakorlatot igényel, de igazán tetszetős faliképek, kárpitok készíthetők ezzel a hímzési móddal. A gobelinhímzésnek nincs saját formavilága, motívumkincse, így gyakorlatilag bármilyen kép hímezhető vele, leginkább virágcsokrokat, tájképeket, állatmotívumokat, feliratokat készítenek. Alkalmas nagyobb méretű textilek, falikárpitok, asztalterítők, ágyterítők, faliképek díszítésére, de ékszerdobozok, ékszerek, gallérok, kézelők készítésére is. 

Mi az a gobelin?

A gobelin már évszázadok óta létezik, és az ezzel a technikával készült fali- és bútorkárpitok világszerte díszítették a királyi és gazdag családok otthonait. Ma már bárki hozzájuthat jó minőségű, előfestett vagy leszámolható gobelinhez, a Mesés cuccok minőségi festett kanavái minden kézimunkázni vágyónak tökéletes alapot adnak.

A gobelinhímzés a számolt fonalas díszítőhímzés egy formája, amelyben a fonalat egy merev, nyitott szövésű vászonon tűvel fűzik át. 

A gobelin/tűhegyszövés részletessége az alapul szolgáló hálós vászon sűrűségétől függ. Sok mintát közvetlenül a vászonra festenek, de vannak olyan minták is, amelyek a keresztszemes öltéshez hasonlóan térképre vannak rajzolva, ahol a térkép minden egyes négyzete egyetlen öltést képvisel. 

Egy kis gobelintörténelem

Bár a gobelin vagy petit point technikához hasonló már az ókorban is ismert volt Perzsiában, Bizáncban, Kelet-Ázsiában, a mainak megfelelő változata a kora középkorban, a XIII. századtól Párizsból, a textilművészet elterjedésével indult virágzásnak. Ebben a korban a manufaktúrákban dolgozó takácsok egyházi megrendelésre, templombelsők díszítésére készítettek nagyméretű faliképeket gobelintechnikával.

Aztán évszázadokra feledésbe merült, majd a XIX. században a szecesszió hozta divatba világi körökben is, ekkor vált a polgári igények kielégítésére a kézimunka új ágává. 

Hogyan készül a gobelinhímzés?

A gobelinhímzés alapöltése a keresztöltés balról jobbra dőlő fele, vagyis a félkeresztöltés. A legtöbb gobelin teljesen befedi a vásznat, és többféle öltéssel és mintával dolgozható, mindig balról jobbra haladnak vele az azonos dőlésirány érdekében. Célszerű annyi tűt használni, ahány színnel dolgoznak, mert így nem kell színváltásnál állandóan újra befűzögetni a következő szín fonalát. Az öltésekkel nem soronként, hanem színenként kell haladni, és mindig a sötét színekkel kezdeni. 

A gobelin általában előre elkészített motívumra, rámára kifeszített sűrűbb vagy ritkább szövésű rácsozott textil alapanyagra, ún. kanavára készül. A kézzel festett kanava nagyobb szabadságot ad, mint a géppel nyomott.

Ha érzed magadban a kreativitást, és szereted az aprólékos, nagy türelmet igénylő technikákat, vágj bele még ma, sajátítsd el a gobelinhímzés művészetét!


Életmód