A fluktuáció ugyanakkor számos olyan rejtett költséget is magában hordoz, amelyek nem mindig láthatók azonnal. Ezek fakadhatnak például a munkahelyváltást megelőző időszak motiválatlanságából, a csökkent hatékonyságú munkavégzésből, vagy az új munkatárs betanításának szükségességéből.

Ezzel összhangban a jóllétet támogató intézkedések egyre inkább mérhető, megtérülő befektetésként jelennek meg a vállalatok mindennapi működésében. Ezt erősíti meg a K&H nagyvállalati növekedési indexe is, amely szerint a cégek 88 százaléka 2026-ra változatlan létszámmal tervez, vagyis elsősorban a munkavállalók megtartására helyezi a hangsúlyt.

A munkahelyi fluktuáció komoly üzleti kockázatot jelent: jelentős közvetlen és közvetett költségekkel járhat, csökkentheti a termelékenységet, tudásvesztést okozhat, és meggyengítheti a csapatok együttműködését. Mindez lassíthatja a szervezeti folyamatokat, mérsékelheti a dolgozói elkötelezettséget, és akár az innováció útjába is állhat. Éppen ezért a munkavállalói jóllét kiemelt tényezővé vált, hiszen stratégiai versenyelőnyt biztosíthat.

Azok a vállalatok, amelyek tudatosan alakítják és fejlesztik jólléti programjaikat, stabilabb csapatokra, kiszámíthatóbb teljesítményre, fenntarthatóbb és tervezhetőbb üzleti eredményekre számíthatnak, valamint reputációjukat is erősíthetik.

A K&H nagyvállalati növekedési index legfrissebb, 2025 negyedik negyedévére vonatkozó kutatási eredményei szerint a vállalatok 88 százaléka az idei évben is stagnáló létszámmal kalkulál. A tervezett fejlődést tehát elsősorban a meglévő belső erőforrásokra és azok fejlesztésére építik, amihez elengedhetetlen a munkaerő-megtartás előtérbe helyezése a wellbeing programokon keresztül.

A versenyképes bérezés mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a dolgozók közérzete is – erre mutat rá a Randstad legújabb Workmonitor 2025 kutatása, amelyben 22 év után először megelőzte a fizetést a munka és magánélet egyensúlya.

Bár a javadalmazás továbbra is fontos, a munkavállalók minden eddiginél nagyobb figyelmet fordítanak arra, hogy a munkahelyükön más módon is kiteljesedhessenek. Kiemelt elvárássá vált a rugalmas munkaidő, a távmunka lehetősége, a munka-magánélet egyensúlya, valamint a jóllétet támogató juttatások, sőt még az öltözködési szabályoknak is lehet jelentősége ott, ahol ilyen előírások vannak.

Erre válaszul a vállalatok egyre szélesebb körben vezetnek be egészségmegőrző és wellbeing programokat. A béren kívüli juttatások és az egészséget támogató szolgáltatások ugyanis közvetlenül befolyásolják a fluktuáció mértékét, a betegszabadságok számát és a szervezet stabilitását. A tudatosan felépített programok bizonyítottan mérséklik a kiégést, miközben javítják a munkahelyi teljesítményt is.

A csapatépítő és közösségformáló kezdeményezések erősítik a szervezeti összetartást, ami különösen fontos a hibrid munkavégzés elterjedése miatt. Emellett a fenntarthatósági programok is azt jelzik, hogy a vállalatok hosszú távon gondolkodnak, és a környezeti felelősségvállalást a mindennapi működésük részévé teszik. Ehhez pedig olyan stabil munkatársi közösségre van szükségük, amelynek értékrendje összhangban áll a vállalatvezetésével.

„A munkavállalói jólléti programokra ma már nem kiadásként, hanem tudatos üzleti döntésként tekintünk: olyan befektetésként, amely megtérül, sőt profitot is hozhat. Az egészséges és motivált munkatársak a stabil működés és a fenntartható növekedés egyik legfontosabb alapját jelentik. Közvetlen hatással vannak a vállalati teljesítményre, a szervezeti hatékonyságra és a versenyképességre.

Nagyvállalati felméréseink is ezt igazolják, és természetesen – a pénzügyi szektor meghatározó szereplőjeként – saját működésünkre is érvényesnek tartjuk. A K&H-nál a munkavállalói jóllét már régóta kiemelt figyelmet kap. Ezt nemcsak munkatársaink értékelik, hanem a szakma is, amit jól mutat, hogy sorozatban negyedik alkalommal nyertük el a Top Employer elismerést, több mint 200 szempont alapján” – emelte ki Bodor Tibor, a K&H vállalati divíziójának vezetője.