Ki jogosult árvaellátásra Magyarországon 2023-ban?

Árvaellátásra az a gyermek jogosult – ideértve a házasságban vagy az élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban közösen nevelt gyermeket is –, akinek szülője öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy a haláláig a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt megszerezte. 

Megváltozott munkaképesség címén az árvaellátás milyen esetben állapítható meg?

Megváltozott munkaképesség címén akkor állapítható meg az árvaellátás, ha

- a szülő elhalálozása a gyermek 16. (illetőleg oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermek esetében legfeljebb a 25.) életévének betöltése előtt következett be és a gyermek ekkor már megváltozott munkaképességű személy volt,

- továbbá akkor, ha az árva az árvaellátás folyósításának megszűnése előtt vált megváltozott munkaképességűvé.

Az árvaellátás mindkét esetben életkorra tekintet nélkül a megváltozott munkaképesség tartamára jár.

Érinti-e az árvaellátásra jogosultságot, ha a gyermek vagy életben maradt szülője házasságot köt?

Nem, az árvaellátást ezek a tényezők nem befolyásolják.

Az árva részére mely időponttól lehet megállapítani az árvaellátást?

Legkorábban a jogszerző halála napjától.

Hány éves korig jár az árvaellátás?

Az árvaellátás a gyermek 16. életévének betöltéséig jár. Ha a gyermek nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a 25. életév betöltéséig folyósítható.

Abban az esetben, ha a gyermek a jogosultság megszűnése előtt megváltozott munkaképességűvé válik, az árvaellátás az életkorára tekintet nélkül megilleti.

Akkor is megállapítható és folyósítható az árvaellátás, ha az árva az iskola igazolása szerint betegsége, testi vagy szellemi fogyatékossága miatt tanulmányait magántanulóként végzi, vagy 25 évesnél fiatalabb, és felnőttképzésben vesz részt, feltéve, hogy a felnőttképzés nem távoktatási formában folyik, és a képzés heti átlagos óraszáma eléri a hét órát.

Nincs jelentősége annak, hogy a tanulmányokat belföldön vagy külföldön, középiskolában vagy felsőfokú oktatási intézményben folytatja a gyermek.

Hogyan kell igazolni a tanulmányok folytatását?

Magyarországon tanuló árva esetén a köznevelési információs rendszer, illetve a felsőoktatási információs rendszer működtetője

- a tanulói, hallgatói jogviszony létesítését, fennállását és a tanulmányok befejezésének várható idejét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresésére,

- a tanulói jogviszony megszűnését, illetve a hallgatói jogviszony szünetelését, megszűnését hivatalból igazolja.

A külföldön tanuló árvának az oktatási intézmény által kiállított igazolással (középiskolai tanulmányok esetén évente, felsőfokú tanulmányok esetén félévente) a tanulmányok megkezdésétől számított egy hónapon belül kell igazolni a tanulmányok folytatását.

Amennyiben az oktatási intézmény ehhez hozzájárul, javasoljuk, hogy a tanulói / hallgatói jogviszony a 1020-001 számú, magyar-angol nyelvű iskolalátogatási igazolás nyomtatvány kitöltésével kerüljön igazolásra. (Ezen új nyomtatvány bevezetése nem zárja ki az oktatási intézmények egyedi igazolásainak elfogadását.)

Az igazolás, illetve a kitöltött nyomtatvány csak abban az esetben fogadható el, ha az keltezéssel, aláírással és az oktatási intézmény bélyegzőlenyomatával ellátott.

Milyen mértékű az árvaellátás? Árvaellátás összege

Az árvaellátás gyermekenként annak a nyugdíjnak (vagy öregségi nyugdíjként számított összegnek) a harminc százaléka, ami az elhunytat halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.

Hatvan százalékos mértékű árvaellátás illeti meg azt a gyermeket, akinek mindkét szülője elhunyt, vagy akinek életben lévő szülője megváltozott munkaképességű.

Befolyásolja-e a magánnyugdíjpénztári tagság az árvaellátás összegét?

Az ellátás összege attól függően változik, hogy a jogszerző magánnyugdíjpénztári egyéni számláján összegyűlt tagdíj összegét – illetve annak legalább az árvára eső részét – átutalták-e, illetőleg a kedvezményezett hozzátartozó vagy (ha nem kedvezményezett) valamennyi kedvezményezett az átutalást – a magánnyugdíjpénztár igazolása szerint – kezdeményezte a Nyugdíjbiztosítási Alap részére.

Ha az átutalás megtörtént vagy azt a magánnyugdíjpénztár igazolása szerint kezdeményezték, a nyugdíj összegének kiszámítása a magánnyugdíjpénztári tagdíjfizetés teljes figyelmen kívül hagyásával, az általános társadalombiztosítási szabályoknak megfelelően történik.

A jogszerző egyéni számláján lévő összeg átutalásának kezdeményezését legkésőbb a hozzátartozói nyugellátás megállapításáról szóló elsőfokú határozattal szembeni fellebbezési határidő lejártáig a magánnyugdíjpénztár igazolásával bizonyítania kell a hozzátartozónak.

Ha a 16 év alatti gyermek árvaellátás iránti igénye a jogszerzőre meghatározott szolgálati idő hiányában kerül elutasításra, az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv hivatalból kivételes árvaellátás megállapítása iránti eljárást indít.