Ha ehhez hozzávesszük a folyamatos aggodalmat, hogy Trump importvámjai felhevítik az inflációt és lassítják az amerikai gazdaságot, akkor az USD februárban összességében 0,8%-os veszteséget szenvedett el. Ami a dollár ellenpárját, a népszerű EUR/USD keresztben illeti, az euró ebben a hónapban egy kicsit egészségesebbnek tűnt a közelgő ukrajnai békemegállapodással kapcsolatos reményeknek köszönhetően. Aztán amikor elérkezett a március, és az Európai Bizottság bejelentette, hogy több milliárd eurót kíván felszabadítani a kontinens védelmi kiadásaira, a közös európai valuta 0,5%-kal, az elmúlt egy év legmagasabb szintjére erősödött.

Jelent-e ez az irányelv váltás az Európai Unió részéről az EUR/USD devizakereskedésben idén jelentős hajtóerőt, különösen az amerikai gazdaság közelmúltbeli gyengeségét figyelembe véve? Csatlakozzon hozzánk néhány válaszért.

Az európai irányelv változás

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke március elején jelentette be ReArm Europe tervét, amelynek célja nemcsak az, hogy a blokk továbbra is támogassa Ukrajnát az Oroszországgal vívott harcban, hanem az is, hogy „hosszú távon sokkal nagyobb felelősséget vállaljunk saját európai biztonságunkért”. A terv három különálló lépésből állt: 150 milliárd euró kölcsön nyújtása az EU tagállamainak védelmi kiadásokra; a Stabilitási és Növekedési Egyezmény nemzeti menekülési záradékának aktiválása, amely megnyitja a kapukat a megerősített védelmi kiadások előtt; és egyéb típusú támogatás nyújtása a védelmi rendszerüket javítani kívánó nemzeteknek. Összességében a ReArm Europe terv mintegy 800 milliárd eurót szabadíthat fel védelmi célokra.

A gazdaságot fellendítheti az is, hogy Németország március elején megállapodott egy 500 milliárd eurós infrastrukturális alap létrehozásáról a következő évtizedre. A valószínűsíthetően új kancellár, Friedrich Merz azt is mondta, hogy az államadósság-határt meg akarja változtatni, hogy elősegítse a nagyobb védelmi kiadásokat. Elemzők szerint ezek a lépések rövid és hosszú távon is támogatnák az európai gazdaságot.

Ami ezeknek a lépéseknek a devizakereskedésben várható hatását illeti, egyes közgazdászok meg voltak győződve arról, hogy ezek középtávon mind az euróövezeti kamatlábakat, mind magát az eurót magasan tartják. A Goldman Sachs és a MUFG például visszavonta előrejelzését, miszerint az euró idén a dollárparitásig fog esni. Még akkor is, amikor Trump elnök március elején jóváhagyta az amerikai importvámokat, ami az euróra nézve összességében kedvezőtlenül hatott, így a deviza március 4-én 0,7%-kal emelkedett von der Leyen ígéreteinek köszönhetően. Ahogy Ales Koutny, a Vanguard Asset Management munkatársa kifejtette: „A jelenlegi európai kiadási hullám, bár az adósság fenntarthatósága szempontjából negatív, nagyobb kohézióhoz és szolidaritáshoz fog vezetni”, ami végső soron az euró számára kedvezőnek bizonyul.

Várjunk egy kicsit

Valójában nem egyértelmű, hogy az EU lépései támogatni fogják-e az eurót a devizakereskedésben. Az ING például úgy véli, hogy nem fogják: „Ez azért van így, mert a kiváltó ok Donald Trump amerikai elnök fenyegetése, hogy csökkenti a NATO európai határainak katonai támogatását”, ami önmagában is kedvezőtlenül hat majd az európai devizákra. Ezek az elemzők azt is tagadják, hogy az uniós államok bármilyen összehangolt kiadása érdemi ellensúlyt jelenthetne az amerikai védekező nézeteivel szemben. Végső soron - írta az ING február közepén - a devizakereskedésben dominánsabb tényező lesz Európa alapvető alkalmatlansága arra, hogy kezelje Trump vámjainak gazdasági következményeit, és ez az eurót lefelé fogja nyomni.

Február vége felé az ING kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy az európai védelmi kiadások növelése „nem lehet elegendő a blokk stagnáló gazdaságának újjáélesztéséhez”, ezzel a Goldman Sachsnak és a MUFG-nek ellentmondó álláspontot képviselve. Ami a gyenge amerikai fogyasztói hangulat kérdését illeti, az ING lekicsinyelte ennek a tényezőnek a jelentőségét a Federal Reserve döntéshozóinak szemében, akik valószínűleg nem fogják ezt indoknak tekinteni arra, hogy szeptember előtt kamatot csökkentsenek. Így az Atlanti-óceántól keletre egy kamatcsökkentésre égető szükségben lévő gazdaság, nyugatra pedig egy a kamatcsökkentéssel kapcsolatban óvatosnak tűnő ország volt, ami összességében dollárerősítő volt. Ráadásul az új amerikai importvámok körüli bizonytalanság a biztonságos menedéket jelentő eszközök iránti keresletet fokozná, amelyek közül az amerikai dollár az egyik legnépszerűbb példa.

Végső gondolatok

Március 6-án az Európai Központi Bank (EKB) 25 bázisponttal csökkentette a kamatlábakat, és egyes elemzők szerint 2025-ben még három további kamatcsökkentésre kerülhet sor. Eközben okkal feltételezhető, hogy az amerikai jegybank sokkal türelmesebb hozzáállást tanúsít a kamatcsökkentéshez. Beth Hammack, a Fed tagja például arra figyelmeztet, hogy „az inflációs kilátásokban felfelé mutató kockázatok vannak”, és a monetáris politika lazításának megközelítését támogatja. Különösen amiatt aggódik, hogy a kiélezett amerikai munkaerőpiac inflációs erővel hat majd az árakra.

Ami Európát illeti, gazdasága a magas energiaárak és a kínai verseny súlya alatt sántít a feldolgozóiparban. A Goldman Sachs tavaly év végi elemzése szerint az USA-val fennálló kereskedelmi feszültségeket kísérő puszta bizonytalanság akár 0,5%-kal is csökkentheti a régió reál (inflációval kiigazított) GDP-jét. Akkoriban a Goldman 30%-ra tette az európai recesszió esélyét, de legalábbis ezek a feltételek arra kényszerítik majd az EKB-t, hogy idén gyors ütemben csökkentse a kamatlábakat, ami az euró számára kedvezőtlen lehet a dollárral szembeni küzdelemben a devizakereskedésben.